Német kancelláriaminiszter: csak ez lehet a megoldás a védekezéshez

Nem lehet a nyájimmunitás kialakulására építeni az új típusú koronavírus elleni védekezést, a megoldást csak a védőoltás hozhatja el – hangsúlyozta a német kancelláriaminiszter egy vasárnap ismertetett nyilatkozatában.

Helge Braun elmondta, hogy egy járvány akkor ér véget, amikor az adott közösség tagjainak 60-70 százaléka átesik a fertőzésen, és így védettséget szerez a vírussal szemben, ami megvédi a fennmaradó 30-40 százalékot is. Ezt nevezik a tudósok „kissé sziruposan” nyájimmunitásnak.

Ennek elérésére nem lehet alapozni az új koronavírus elleni stratégiát. „Ha a német lakosságnak csak a felét akarnánk védetté tenni 18 hónap alatt, naponta 73 ezer embernek kellene megfertőződnie„ – fejtette ki a miniszter, aláhúzva, hogy „ekkora számokkal nem birkózna meg az egészségügyi rendszer”, és a fertőzési láncolatok felkutatásával foglalkozó egészségügyi hatóságok sem bírnák a tempót, így végül ellenőrizhetetlenné válna a járvány.

„Ezért a fertőzések megakadályozására kell törekedni, és be kell várni a vírus elleni védettséget biztosító oltás kifejlesztését. Ez a német kormány stratégiája” – mondta a miniszter.

A járványlassító intézkedések hétfőn kezdődő fokozatos feloldásáról elmondta, hogy a vírus reprodukciós rátájának (R0) alakulása alapján lehet majd megítélni, hogy jó úton jár-e Németország. A korlátozások további lazításához stabilizálódnia kell a napi új igazolt fertőzések számának, ami 1,0-ás R0 értéknek felel meg. Ez azt jelenti, hogy minden fertőzött legfeljebb egy további embernek adja át a vírust.

A fertőzések száma már akkor vészes emelkedésnek indulna, ha tíz fertőzött közül csak egyetlen egy adná tovább a kórokozót két embernek – vagyis az R0 1,1-re emelkedne -, „ami jól mutatja, mennyire fegyelmezetten kell eljárnunk a lazítás szakaszában” – mondta a kancellár, Angela Merkel legfőbb bizalmasaiként számon tartott 47 éves kereszténydemokrata (CDU) politikus, aki végzettségét tekintve orvos, és 2001-től 2009-ig a giesseni egyetemi klinika aneszteziológiai és intenzív terápiás intézetének tudományos munkatársaként dolgozott.

Helge Braun kiemelte, hogy Németországnak „nagyon komolyan kell vennie” a Dél-Koreában alkalmazott stratégiát, amelynek célja a vírus lehető legteljesebb visszaszorítása a terjedését gátló intézkedésekkel, majd a visszatérés a mindennapi élet rendjéhez. Németország azonban fekvése és gazdasági szerkezete révén „nem tud, és nem is akar” annyira bezárkózni, mint Dél-Korea – írja az MTI.

„Akármennyire is szorítjuk vissza a vírust, külföldről mindig újra bejön majd, ezért továbbra is be kell tartani a tisztasági előírásokat és a társas távolságtartás szabályát, hogy alacsony maradjon a napi új fertőzések száma. Minél kevesebb az új fertőzés, annál sikeresebb a fertőzési láncolatok feltárása és megszakítása. Ehhez a munkához tovább növelik az egészségügyi hatóságok személyzetét„ – mondta a miniszter.