időjárás
Így változtatták meg a történtek.
Nagyinterjút adott a napokban Csernus Imre. A pszichiáter hamarosan megjelenő könyvében, az Oroszlánok és farkasok című könyvében ír a tavalyi sztrókjáról, a beszélgetés során pedig elárulta, mit élt át abban a pillanatban: mint mondta, nem foglalkozott azzal, miért történik ez, csak arra volt kíváncsi, hogy mi lesz.
Rengeteg krízishelyzetben voltam, de nem éreztem semmilyen félelmet. A sztróknál éreztem, hogy lebénult a lábam meg a jobb kezem. Ez nem az érinthetetlenség szimbolikája. Nem volt bennem semmilyen bűntudat semmivel kapcsolatosan, semmilyen hiány vagy ezekből származó frusztráció. Már nagyon régóta csak azt teszem, amiben hiszek. De akkor ami a csövön kifér… Ha most vége lenne, az utolsó gondolatom az volna, hogy éltem
- magyarázta el Csernus, aki szerint a kríziseket gyakran változások követik.
A különbség az, hogy a krízisek mutatják meg az ember valódi erejét, főként, ha a krízis negatív töltetű. Örömködni mindenki tud, az kellemes és kényelmes, és simogatja az egót. A fájdalmas dolgok felteszik a kérdést, hogy mit fogsz csinálni, mennyire maradsz benne a szituban még akkor is, amikor érzed, hogy fáj, de tudod, ha pánikba esel, rá fogsz b*szni
- tette hozzá a pszichiáter, majd ezt követően elárulta, hogyan változtatták meg őt a történtek.
Semmihez sem állok másképp, azóta is ugyanúgy élem az életem. De volt egy fontos dolog, mégpedig az, hogy az elfogadás egy nagyon izgalmas kérdés. Ha az elfogadás tényleg bekövetkezik, akkor megszületik a belső béke. Elfogadtam, hogy emberből vagyok. Nemcsak tudtam, hanem elfogadtam, és azt is elfogadom, hogy valószínűleg képes leszek a végsőkig feszíteni a húrt. Lesz következménye. Elfogadtam.