tóth gabi
Egészséges vitákra szükség van egy jól működő kapcsolatban, de az első veszekedés egy friss kapcsolatban mindenkit megvisel. Persze, ha két ember szereti egymást, képesek túltenni magukat a sérelmeken. Lássuk, hogyan!
„Még az érettségi évében kezdődött a kapcsolatunk, pár hónapja kavartunk egymással. Elutaztam nyaralni, de közben egy barátunktól megtudtam, hogy a pasim a régi barátnőjével jár szórakozni. Felhívtam, és gyakorlatilag leordítottam a haját. Másnap utánam jött a nyaralásra és kibékültünk, de hamarosan szakítottam vele. Egy év múlva kezdtük újra, és ma már csak nevetünk rajta, hogy lehettünk ilyen éretlenek. Nemrég volt az eljegyzésünk.”
(Márti, 25 éves)
„A szüleimtől utaztunk haza karácsony után, és a húgommal összekaptunk valamin a hátsó ülésen. A férjem, aki akkor még csak a barátom volt, egy darabig hallgatta a vitát, de aztán félrehúzódott, megállt, és mindkettőnket alaposan letolt, mert szerinte a családi vacsorán is minősíthetetlenül viselkedtünk. A húgommal egyenesen közölte, hogy jó lenne, ha végre szedne magára egy kis kultúrát. Hazáig nem szóltunk egymáshoz, de aztán este, amikor kettesben maradtunk, sikerült megbeszélni az ügyet. A húgommal is hamarosan kibékült, szóval most már teljes a családi béke. Ennek már hat éve.”
(Gabi, 35 éves)
„Még a húszas éveim elején volt egy barátom, akivel nagyon összevesztem egy hosszú vonatúton. Már nem emlékszem pontosan, min, de valószínűleg valami apróságot fújtunk fel. A vége az lett, hogy idegességében laponként tépett szét egy pakli kártyát, amit az útra vettünk. Akkor még kibékültünk, de hamar rájöttünk, hogy bármin képesek vagyunk összeveszni. Szóval az a vonatút már a vég kezdete volt számunkra. A mostani párommal viszont képesek vagyunk felnőtt emberek módjára megbeszélni a problémáinkat.”
(Lilla, 40 éves)
„Az első veszekedésünk azért tört ki, mert nem tudok sokáig fennmaradni, és már este tízkor hazamentem egy buliról. A barátnőm persze még maradni akart, így alaposan összekaptunk, ő ott maradt a buliban, én pedig hazamentem aludni. Másnap telefonon folytattuk. Később is okozott még néhány érdekes helyzetet, hogy én nem tudok sokáig fennmaradni, ő pedig képtelen korán lefeküdni és korán felkelni. De sikerült összefésülnünk a napirendünket, vagyis ma már tudjuk kezelni ezt a helyzetet.”
(Márton, 32)
„Az első nyaralásunkon kaptunk össze, amikor egész nap várost néztünk, és én egyszer csak azt vettem észre, hogy a barátnőm délután már alig szól hozzám. Akkor még nem ismertem annyira, hogy tudjam, rá így hat a fáradtság. Úgyhogy egy idő után pikírten megkérdeztem, hogy vajon oka is van, hogy kutyába se vesz, vagy csak úgy hobbiból csinálja. Erre nagyon megsértődött, és még jobban bezárkózott, Csak másnap sikerült megbeszélnünk az egészet, de ma már tudom, hogy ha hirtelen csendes lesz, akkor egyszerűen fáradt.”
(Vilmos, 30 éves)