tóth gabi
Egy új kutatás szerint azokat, akik sokat horkolnak, jobban fenyegeti idõs korukban az Alzheimer-kór. De vajon mi lehet ennek az oka?
Egy amerikai kutatás szerint az alvás közbeni légzéskimaradás az Alzheimer-kór kockázatának kitett idősebb emberek körében felgyorsíthatja a memória és a gondolkodás romlását. A kutatók úgy vélik, hogy az eredmények segíthetik a betegség megelőzését a veszélyeztetett csoportoknál. Dr. Susan Redline, a Harvard egyetem munkatársa, a kutatás vezetője szerint az alvás közbeni légzéskimaradások vizsgálata és kezelése segíthet a kockázat felmérésében.
A Harvard kutatói 1752 embert vizsgáltak, akiknek az átlagos életkora 68 év volt. A résztvevők alváskutatásban vettek részt, kérdőívet töltöttek ki az alvási szokásaikkal kapcsolatban, és az agyi funkcióikat is felmérték. Légzési nehézségnek azt az esetet tekintették, amikor az illetőnek óránként legalább 15-ször megáll egy pillanatra, vagy felületessé válik a légzése, illetve ha hangosan horkol. Alvási apnoénak az óránkénti legalább 5 légzésleállás számított, valamint az, ha az illető nappali álmosságról számolt be. Ilyenkor az ajak és a torok izmai és lágy szövetei egy időre összecsuklanak, és körülbelül 10 másodpercre elzárják a levegő útját.
Az Alzheimer-kór szempontjából veszélyeztetettebben azok az emberek, akik az APOE elnevezésű génvariációt hordozzák. Ezek a gének az egészséges emberekben a koleszterin-háztartásért és az agy sérülések utáni regenerációjáért felelősek. Ha pedig valaki genetikailag fogékonyabb az Alzheimer-kórra, az alvás közbeni légzéskimaradások kapcsolatban állhatnak az agyi funkciók romlásával. A napközben álmosság emellett a figyelemzavarokért, a memóriavesztésért és a lassabb gondolkodásért is felelős lehet. Az alvási apnoé a veszélyeztetett csoportoknál szintén kapcsolatban van a figyelem zavaraival és a gondolkodási problémákkal. Az alvás közbeni légzészavarokkal küzdők szintén gyakran számolnak be kognitív problémákról, és az időskori memóriavesztés szempontjából is veszélyeztetettebbek.