Ez az, amiért már nem akarnánk újra húszévesek lenni

Jó lenne, ha nem kellene aggódni az őszülés, a ráncok és felkúszó kilók miatt. Az is klassz lenne, ha ugyanolyan jól bírnánk az éjszakázást, mint annak idején. De visszamennénk az időben, és lennénk újra húszévesek? Kösz, inkább nem.

Eszünkben sincs újra azon rágódni, vajon mihez kellene kezdenünk az életünkkel, és hogyan kellene értelmesen boldogulni a felnőttek világában.

Még véletlenül sem hiányzik, hogy palira vegyen a hentes, a villanyszerelő és nagyjából bárki, aki tapasztaltnak hiszi magát, bennünket pedig átverhető zöldfülűnek néz.

Ki szeretné sutba dobni azt, hogy mi mindent megtanult az évek során a testéről és a szexről? Örülünk, hogy most élvezzük csak igazán...

Küzdeni a megfelelési kényszerrel a barátok, az új kollégák és a család előtt: nem, már inkább nem kérnénk újra ebből sem.

Még ha imádod is a szüleidet, azért azt biztosan nem bánod, hogy már nem kell óránként bejelentkezni és megnyugtatni őket telefonon.

Átéltük már, milyen érzés pokoli másnapossággal ébredni. Hálistennek, hogy mára tudjuk, hol van a határ, amitől már jól érezzük magunkat, de még nem átkozzuk az iszogatás után az estét.

Tudod, hogy mitől érzed jól magad és azt is, hogy kitől mit várhatsz a környezetedben. Végre nem kell tébláboló és bizonytalan árnyéknak érezned magad, ez pedig nagyon is jó dolog!

Nem próbálunk már minden átmeneti divathóbortot magunkra, így végre a fotók miatt sem kell szégyenkeznünk, amik most készülnek rólunk, de majd újabb húsz év után újra elővesszük. És te is túlestél már a legnagyobb szépészeti hülyeségeken is, így jó eséllyel nem fogod tövig égetni többé a hajad a házi szőkítéssel, vagy leégetni a fél combodat a túl forró gyantával.

Pontosan tudjuk, hogyan készítsünk ehető táplálékot a hűtőnkben fellelhető holmikból. Sőt, általában véve van elég értékelhető alapanyag a frigóban. Szóval ha éhesek vagyunk, nem kell 1 órán át a házhoz szállításra várni...

Képes vagy még értékelni egy jó programot vagy klassz bulit, de azt is, ha csak csönd van és magadban lehetsz. Nem utolsósorban pedig olyanokkal élsz együtt, akiket te magad választottál, nem pedig azokkal, akiket a kollégium igazgatója vagy a közös albérlet rád kényszerített.