tóth gabi
Tizennyolc konkrét megállapodás született Kínával a kínai elnök magyarországi látogatása során. Sorra vettük a legfontosabbakat.
20 év után ismét hazánkba látogatott a kínai elnök, Hszi Csin-ping. Kína a világ egyik legerősebb - egyesek szerint már a legerősebb - gazdasága, ahol a világ legfejlettebb technológiáit alkalmazzák. A látogatás jelentőségét mutatja, hogy az Európai Unió országai közül a franciákon kívül csak nálunk tett hivatalos látogatást Kína vezetője. A nemzetközi sajtóban is sokan azt találgatták, hogy Párizs után vajon a kínai elnök hivatalos programja Berlin, Róma vagy Bécs helyett miért Belgrádban és Budapesten folytatódott.
Az elmúlt két évtizedben sok minden megváltozott, 2004-ben például még nagyítóval kellett keresni Magyarországon a kínai befektetéseket, de a távol-keleti ország felé is minimális volt a magyar áruk exportja. Ha a konkrét adatokat nézzük, akkor azt láthatjuk, hogy
Orbán Viktor miniszterelnök a Facebook-oldalára kitett videóban is hangsúlyozta:
18 megállapodás született a magyar-kínai csúcson a gazdaság, az atomenergia, a mezőgazdaság, a kultúra és a filmipar területén.
Magyarország a világ legjobb technológiáit akarja meghonosítani, hogy a XXI. századi gazdasági kihívások nyertese lehessen.
A kínai elnökkel kötött legfontosabb megállapodásokról Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter részletesen is beszámolt:
A tárcavezető többek közt külön említést tett a következő megállapodásokról:
Kiszelly Zoltán, a Századvég Politikai Elemzések Központjának igazgatója Orbán Viktor miniszterelnök és Hszi Csin-ping kínai elnök találkozója után a hirado.hu-nak úgy nyilatkozott:
a kínai gyárakért óriási verseny van, tehát „amikor BYD Szegedre jött, akkor nagyon sok helyen szomorúak voltak, hogy nem oda ment”
Kiszelly Zoltán szerint a stratégiai együttműködés azt jelenti, hogy Kína úgy tekint Magyarországra, mint az Európai Unión belüli egyik hídfőállására, ahonnan el tudja látni az európai piacokat. Ez a stratégiai együttműködés azt mutatja, hogy Kína és Magyarország megbíznak egymásban gazdasági téren.
Hozzátette: Kína mintegy gazdasági ugródeszkaként tekint Magyarországra, és ez hazánknak is jó, mert 300 ezer munkahely van az autóiparban, és ezeket akkor tudjuk megtartani az elektromos korszakban, ha Kína segít nekünk az akkumulátorgyártásban.