20 éve nagyítóval lehetett kínai beruházást találni nálunk

A magyar kormányfő kihangsúlyozta, hogy a kínai-magyar együttműködés a folyamatos, megszakítatlan barátság hosszú évtizedeinek története.

Európa ma a háború oldalán áll, az egyetlen kivétel Magyarország, amely azonnali tűzszünetet és béketárgyalásokat szorgalmaz, és támogat minden nemzetközi erőfeszítést, ami a béke felé mutat – fogalmazott a miniszterelnök. Hangsúlyozta: így támogatjuk a Hszi Csi-ping által bemutatott kínai békekezdeményezést is.

Ennek a konfliktusnak, ennek a háborúnak nincsen megoldása a csatatéren; a csatatéren csak halottak vannak és pusztítás – tette hozzá Orbán Viktor, megerősítve: „fegyverszünet kell és béketárgyalások”.

A kormányfő kiemelte: Magyarország mindig is baráti kapcsolatokat ápolt Kínával, és annak mindig szilárd politikai alapjai voltak.

Magyarország mindig is az egy Kína elvét vallotta, a kölcsönös tisztelet alapján álltak és baráti országként tekintettek Kínára – hangsúlyozta.
Nem is tudott „úgy fordulni a történelem kereke”, hogy a két ország szembe került volna egymással – tette hozzá a kormányfő.

Orbán Viktor – aki megtiszteltetésnek nevezte, hogy a diplomáciai kapcsolatok 75. évfordulóján hivatalos látogatáson Magyarországon köszöntheti a Kínai Népköztársaság elnökét – kiemelte: húsz év telt el azóta, hogy legutóbb Kína elnöke Magyarországra látogatott. „Az akkor még teljesen más világ volt” – fogalmazott.

Azóta túl vagyunk egy emberéletek millióit követelő világjárványon – idézte fel, köszönetet mondva a bajban a Kína által nyújtott komoly segítségért, amellyel sok magyar ember életét menthették meg. Emellett két éve a háború árnyékában élünk és sohasem volt akkora kockázata egy nemzetközi, akár világméretű háborúnak, mint most – fűzte hozzá.

Orbán Viktor rámutatott: húsz évvel ezelőtt még egy egyközpontú világrendben éltünk, most pedig egy többközpontúban, és ennek az új világrendnek az egyik tartóoszlopa a Kínai Népköztársaság, amely ma már meghatározó a világgazdasági és világpolitikai folyamatokban.

Jelen pillanatban 6400 milliárd forintnyi kínai beruházás zajlik Magyarországon

– ismertette, kiemelve: a két állam közti kereskedelem értéke húsz év alatt 3 milliárdról 12 milliárd dollárra emelkedett, egy helyett hét kínai nagyváros érhető el közvetlenül légijárattal Budapestről.

Akkor „a gesztusokon kívül elköteleződést nem jelentő baráti együttműködésről beszélt a két ország”, ma pedig közös nyilatkozatuk már stratégiai partnerségről szól – fogalmazott.

Orbán Viktor hangsúlyozta: megtiszteltetés és nagy lehetőség Magyarország számára, hogy Kína meghívott bennünket a gazdaságának modernizációjában való részvételre, és „hajlandó részt venni a magyar gazdaság fejlesztésében és modernizációjában”.

Felidézte: húsz éve csak nagyítóval lehetett kínai beruházást találni Magyarországon, tavaly pedig az érkező beruházások háromnegyede ebből az államból származott és emberek tízezreinek adnak munkát, biztonságos és kiszámítható megélhetést.

A miniszterelnök megemlítette:

büszkék vagyunk arra, hogy helytállunk az ezekért a befektetésekért folytatott versenyben, majd kijelentette, Magyarország továbbra is korrekt, tisztességes körülményeket biztosít a nálunk beruházó kínai vállalatok számára.

Megteremtjük a lehetőségét annak, hogy a legmodernebb nyugati és a legmodernebb keleti technológia Magyarországon találkozhasson és építhessen ki együttműködést – fogalmazott Orbán Viktor, hangsúlyozva: a magyaroknak komoly ambíciói vannak, hiszen miután az előző „egy szégyenteljes évszázad volt, amit elvesztettünk”, a 21. századot már megnyerni akarjuk.

Kiemelte: ehhez a győzelemhez nekünk partnerekre, befektetőkre és a világ legmodernebb technológiájára van szükségünk. Magyarország a legjobb technológiát akarja meghonosítani, és vannak területek, amelyeken Kína ma a világ legjobbja, egyes esetekben utcahosszal.

A miniszterelnök köszönetet mondott a kínai államfőnek azért, hogy támogatják ezen technológiák Magyarországra hozatalát, külön kiemelve az elektromobilitás, a vasútipar és az IT-szektor területét.

Orbán Viktor köszönetet mondott azért is, hogy létrejöhetett a két állam közötti befektetési együttműködési megállapodás. Nagy lehetőségként értékelte, hogy a Magyarország és Kína közötti együttműködést a nukleáris ipar teljes spektrumára ki tudják terjeszteni a jövőben. Hangsúlyozta: ez nem csupán gazdasági tény, hanem a bizalom kifejeződése is.

A nukleáris ipar területén Magyarország komoly nemzetközi tapasztalattal és presztízzsel rendelkezik – húzta alá. Több mint ötven éve vagyunk ebben az iparágban és jelenleg is Európa legnagyobb nukleáris fejlesztése Magyarországon történik – fejtette ki a miniszterelnök, hozzátéve: az a tervük, hogy a következő évtized elejére már 60-70 százalék között lesz Magyarországon a nukleáris energia aránya.

Orbán Viktor megköszönte a kínai államfőnek, hogy meg tudtak állapodni arról, hogy újabb mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeket exportálhat Magyarország Kínába.

Köszönetet mondott továbbá azért, hogy Magyarország meghívást kapott a Kínai Nemzetközi Befektetési és Kereskedelmi Kiállítás díszvendégeként Hsziamenbe, „ahová Magyarország el is fog menni és legjobb tudása szerint mutatja meg, mire vagyunk képesek”.

Orbán Viktor végül még egyszer megköszönte az elnöki látogatást. „Külön köszönjük azokat a lépéseket, amelyeket a Kínai Népköztársaság a béke megteremtése érdekében tesz” – fogalmazott a magyar miniszterelnök.

– fogalmazott Orbán Viktor, hozzátéve: a magyaroknak komoly ambíciói vannak, hiszen miután az előző „egy szégyenteljes évszázad volt, amit elvesztettünk”, a 21. századot már megnyerni akarjuk.

Hangsúlyozta: ehhez a győzelemhez pedig nekünk partnerekre, befektetőkre és a világ legmodernebb technológiájára van szükségünk.

Hszi Csin-ping kínai elnök látogatása történelmi jelentőségű Magyarországon, és így a két ország közötti csúcstalálkozón ennek megfelelő eredmények is születtek, a felek tizennyolc fontos megegyezést írtak alá – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten.

A tárcavezető történelmi látogatásnak minősítette Hszi Csin-ping budapesti vizitjét, ugyanis kínai elnök legutoljára húsz éve járt Magyarországon, a két ország pedig idén ünnepli a diplomáciai kapcsolatok felvételének 75. évfordulóját.

„Rendkívül sikeres tárgyalásokat folytatott az elnök úr és a miniszterelnök úr a mai napon, amelyeknek az eredményeként tizennyolc megállapodás aláírására került sor” – mondta.

Először arról számolt be, hogy a kelet-nyugati összeköttetések fejlesztését célzó, kínai Egy övezet, egy út stratégia keretében a két ország olyan projektlistát állított össze, amelyen a közösen végrehajtandó beruházások, fejlesztések szerepelnek.

Kiemelte, hogy ezen projektlistát ma bővítették, aminek alapján megkezdik a Budapestet elkerülő vasúti gyűrű építésének előkészítését egy közös kínai-magyar fejlesztés keretében.

„Ezt régen V0 névvel említettük. Ennek a Budapestet elkerülő vasúti gyűrű megépítésének előkészítése most megindul, egy közös kínai-magyar fejlesztés keretében.”

Szavai szerint erre azért van óriási szükség, mert Magyarországon jelentős kínai beruházások zajlanak, alapvetően az ország keleti felében, de az itt előállítandó termékeket döntő részben Európa nyugati felében fogják piacra bocsátani, ezért hatékonyabbá és fenntarthatóbbá kell tenni a szállítást.

„Ugyanígy, megkezdjük az előkészítését egy olyan gyorsvasúti összeköttetésnek is, amely azt célozza, hogy a repülőtérről Budapest belvárosába gyorsan, kulturáltan lehessen megérkezni” – közölte. Ennek kapcsán pedig emlékeztetett rá, hogy Magyarországról már hét kínai nagyváros érhető el közvetlenül, hetente tizenkilenc légi járattal.

Szijjártó Péter ezután arra is kitért, hogy megkezdik az előkészítését az elektromos autók töltőhálózat-fejlesztésének, ugyanis „a jövő az elektromos autózásé, így lehet megóvni a környezetünket”.

„Megállapodtunk, hogy Magyarországon az elektromos autók töltőhálózatát fejlesszük, annak érdekében, hogy az ország minél több pontján minél gyorsabban lehessen feltölteni az elektromos autókat.”

Tájékoztatása szerint emellett megkezdik Európa legmodernebb, legnagyobb, legbiztonságosabb és leggyorsabb átengedést biztosító határátkelőhelyének megépítését Magyarország és Szerbia között.

„A röszkei autópálya-határátkelő rendkívüli mértékben leterhelt. Sajnos mindannyiunk számára ismerősek a képek a hosszú kamion- vagy autósorokról. Szeretnénk, ha ez már nem így lenne a jövőben, nem kellene hosszú órákon, napokon keresztül várakozniuk sem a személy-, sem a teherforgalomban részt vevőknek” – mutatott rá.

Valamint arra is kitért, hogy közösen megvizsgálják annak a lehetőségét a szerb és a kínai partnerekkel, hogy milyen módon lehetne a lehető leggyorsabban kőolajvezetéket építeni Magyarország és Szerbia között, hozzájárulva ezzel mindkét ország, és ezáltal az egész térség energiaellátásának biztonságához.

A miniszter hangsúlyozta, hogy a mezőgazdasági export fontos szerepet játszik a kétoldalú kereskedelemben, különös tekintettel arra, hogy Közép-Európában Magyarország rendelkezik a legtöbb kínai exportengedéllyel, az érintett termékek köre pedig a mai megállapodás nyomán tovább fog bővülni, például a cseresznyét is felveszik a listára.

Végezetül pedig tudatta, hogy olyan új területre is kiterjesztik az együttműködést, amely új dimenziót hozhat a kétoldalú kapcsolatokba, ez pedig a nukleáris energia.

„Most abban állapodtunk meg a kínaiakkal, a kínai kormánnyal, hogy a nukleáris ipar teljes vertikumára készítünk együttműködési programot annak érdekében, hogy a villamosenergia-előállítás legolcsóbb, legbiztonságosabb, leghatékonyabb módját mindkét ország megfelelőképp tudja alkalmazni” – emelte ki.

Ezzel összefüggésben pedig megjegyezte, hogy a következő években az áramigény meredeken tovább fog nőni az egész világon, és ezt a keresletet leginkább nukleáris energiával lehet kiszolgálni.

„Azok az országok lesznek jó helyzetben, biztonságban, amelyek komoly nukleáris kapacitásokkal rendelkeznek” – szögezte le. „Történelmi tehát ez a látogatás, és a történelmi látogatáshoz méltó eredmény is született a mai napon” – összegzett.