Ez a betegség 2050-re veszélyesebb lesz, mint a rák

A kutatók legfrissebb adatai szerint három évtized múlva az antibiotikum-rezisztencia több embert ölhet meg, mint a ma vezető halálozási oknak számító daganatos betegségek. Nem csak Európában, de az Egyesült Államokban is 23 000 embert ölnek meg évente az antibiotikumos kezelésnek is ellenálló szuperbaktériumok, 2050-re pedig ez a szám – egyes, szélsőséges becslések szerint – világszerte akár 10 millióra is nőhet évente. Az egyetlen megoldás az antibiotikumok használatának észszerűsítése lenne, de az orvosok a rezisztens baktériumokra általában kénytelenek a korábbiaknál erősebb gyógyszereket felírni.

Egy csodaszerből lett veszélyes hatóanyag

Az első antibiotikum, a penicillin, 1928-ban jelent meg a gyógyításban. Ez a gyógyszer és utódai rengeteg életet mentettek meg, és olyan fertőzéseket tettek gyógyíthatóvá, amelyek korábban halálosak is lehettek. Sokáig a számos fertőzést egyszerre gyógyító, széles spektrumú antibiotikumokat használták, később pedig megjelentek a célzott antibiotikum-kezelések.

Nyakra-főre szedni kezdtük…

Még mindig kevesen tudják, mi okozta valójában a bajt. Az antibiotikum-rezisztencia nem egyik napról a másikra alakul ki, hanem az antibiotikumok tartós helytelen használata és túl használata miatt. A vírusokra például ezeknek a gyógyszereknek semmi hatásuk nincs, ám a bakteriális fertőzések és vírusfertőzések tüneteit időnként nehéz megkülönböztetni egymástól. Így aztán az orvosok gyakran akkor is felírják az antibiotikumot, ha nincs rá szükség. Ráadásul a baktériumok idővel ellenállóvá tudnak válni az antibiotikus kezelésre. Ezt elősegíti a környezetszennyezés, amikor az antibiotikumok beszivárognak a talajba, de az is, amikor a gazdák megelőzésképpen adnak antibiotikumot a haszonállatoknak. Sőt, vannak olyan országok, például Mexikó, Spanyolország vagy India, ahol az antibiotikumok nem receptkötelesek, bárki megveheti őket a gyógyszertárban.

Mi lehet a megoldás?

Mindenképpen az, hogy kevesebb antibiotikumot használjunk. Bár ezek a gyógyszerek valóban életet menthetnek, csak akkor szabad használni őket, ha valóban szükség van rájuk. Kizárólag az orvos utasítására szabad alkalmazni őket, az orvosoknak pedig el kell végezniük a pontos diagnózis felállításához szükséges vizsgálatokat, hogy lássák, tényleg antibiotikumot kell-e felírniuk.

Az ellenálló baktériumok kialakulása természetes jelenség, de az antibiotikumok helytelen használata felgyorsítja ezt a folyamatot. Az rezisztens baktériumok a fertőzések számtalan formáját okozhatják, többek között húgyúti fertőzést, tüdőgyulladást, bőrfertőzést, hasmenést, véráramfertőzést. Az ellenálló baktériumok miatt a gyakran alkalmazott gyógyszerek sokszor már hatástalanok. Hatékony antibiotikumok nélkül az olyan életmentő orvosi kezelések, mint pl.: a sebészeti beavatkozások vagy az antibiotikum terápia sem lehetségesek.

Az emberek többsége természetesnek veszi, hogy vannak hatásos antibiotikumok és bármikor rendelkezésre állnak, amikor csak szükség van azokra. Csakhogy ez hamarosan a múlté lehet. Minden egyes indokolatlan vagy nem megfelelő szedés alkalmat ad arra, hogy a rezisztens törzsek kialakuljanak.

Az antibiotikumok túlzott felhasználásának oka egyfelől, hogy sokszor kifejezetten a betegek kérik meg orvosukat: írjanak fel nekik antibiotikumot. Tipikus probléma, hogy az orvos által felírt gyógyszer szedését a teljes kúra vége előtt a betegek abbahagyják, vagy az előzőleg felírt maradék antibiotikummal egy később jelentkező megbetegedést próbálnak meg házilag gyógyítani.

Hazánkban már 2006 óta kötelezően kell jelenteni az ellenálló baktériumok által okozott, egészségügyi ellátással összefüggő fertőzéseket. A Nemzeti Népegészségügyi Központ pedig folyamatosan figyelemmel kíséri a folyamatokat. Ez az európai viszonylatban is kiemelkedő járványügyi megfigyelő rendszer hozzájárul ahhoz, hogy az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzésekről értesüljünk, ellene megfelelő intézkedésekkel tenni tudjunk.