Repülő csótányok lepték el az országot: így védekezhetsz ellenük

Hosszú utat tett meg

A kertvárosi erdeicsótány eredetileg a mediterrán térségből származik, elterjedési területe Olaszországtól a Balkánon és Törökországon át a Kaukázusig bővül. Az 1980-as évektől Európában észak felé terjed: mára eljutott Németországba, Ausztriába, Szlovákiába, Hollandiába is. Magyarországon az elmúlt másfél évtizedben észlelik jelenlétét - írja a Fanny magazin.

Egyre jobban terjed

A budapesti zöldövezet ideális körülményeket biztosít számára. A budai kerületekben 2005-től rendszeresen észlelik, hazánkban azóta is többnyire a fővárosi agglomerációból ismert a jelenléte, de ma már jó néhány településen, például Veszprémben, Balatonakarattyán, Velencén, Vácon és Tápióságon is találkozhatunk vele.

Növények az étlapon

Magyarországon több őshonos erdeicsótány faj is előfordul. Ezeknek rokona a kertvárosi erdeicsótány, ami magyar nevét onnan kapta, hogy hazánkban jellemzően települések zöldövezeteiből került elő. Az emberhez kötődő csótányfajokkal ellentétben leginkább korhadékot fogyaszt, ezért előszeretettel rejtőznek a növények levelein, az avar alatt.

A légynek sem ártanak!

Rajzáscsúcsuk augusztusra és szeptemberre esik, ilyenkor tömegesen találkozhatunk velük a kertekben. Bár elsőre ijesztő lehet a jelenlétük, aggodalomra semmi ok, hiszen teljesen ártalmatlan rovarok. Nem csípnek, nem szúrnak és nem harapnak. A hírhedt szünantróp csótányokkal ellentétben nem terjesztenek betegségeket, tudomásunk szerint allergiás reakciókat sem okoznak.

Tegyük a nagyító alá

Külsőleg hasonlít a lakásokban felbukkanó német csótányhoz, de míg a német csótány előtorán két párhuzamos sötét hosszanti sáv látható, a kertvárosi erdeicsótány esetében ezek a sávok hiányoznak. Az előtora általában homogén világosbarna, áttetsző szegéllyel, bár néhány példánynál elmosódott sötét középfolt is előfordulhat.

Repülni is képesek

Másik megkülönböztető jele, hogy míg a közönséges csótányok nem tudják szárnyukat repülésre használni, addig az erdeicsótányok nagyon jól repülnek. Ezért könnyen vándorolnak, és előfordulhat, hogy bejutnak a lakásokba is.

Szellőztessünk sötétben

Mivel a lakás nem természetes élőhelyük, ott gyorsan elpusztulnak, így nem kell tartanunk attól, hogy tömegesen megszállják otthonunkat. Az esti lámpafényes szellőztetést viszont érdemes kerülni, mert akárcsak más rovarokat, az erdeicsótányokat is vonzza a fény. A poloskákhoz hasonlóan szúnyoghálóval hatékonyan védekezhetünk ellenük.

Várjunk türelmesen!

Mivel főként szabadban élnek és vándorolnak, a vegyszeres permetezés nem bizonyul igazán hatékonynak. A legjobb, ha türelmesen várunk. Az augusztus-szeptemberi rajzáscsúcsot követően az egyedszámuk gyorsan csökken, és szinte maguktól eltűnnek a kertekből.