Na nem már! A hangos horkolás kihat a koponyacsontra?

Dr. Rick Nelson, a University of Indiana munkatársa, és kutatócsoportja 114, 40 és 60 év közötti személy koponyáját vizsgálta képalkotó diagnosztikai eljárásokkal – közülük 56-an közepes, vagy súlyos alvási apnoéban szenvedtek. A professzor és munkatársai szerint a horkolók, és alvási apnoéban, vagyis légzéskimaradásban szenvedők koponyacsontja akár 1,23 milliméterrel is vékonyabb lehet, mint azoké, akik nem horkolnak. Az 1 milliméteres koponyacsont-vékonyodás sajnos elég lehet ahhoz, hogy életveszélyes agy- és gerincvelőfolyadék-szivárgás lépjen fel. Ez demenciához hasonló tüneteket, de akár kómát, stroke-ot és halált is okozhat.

Mitől alakul ki?

Az alvási apnoé, vagyis az alvás közbeni légzéskimaradás akkor lép fel, amikor a torok fala alvás közben elernyed, és elzárja a levegő útját. Ez a betegség a horkolás legfőbb oka. Mechanikus hatása lehet azonban az is, hogy a koponyacsont elvékonyodik. Az agyi ér gerincvelői folyadék spontán szivárgása gyakran összefügg az elhízással, és gyakrabban fordul elő középkorú nőknél. Annak pontos mechanizmusa azonban egyelőre nem ismert, hogyan vékonyítja el a koponyacsontot a horkolás, és hogyan növeli ez az agyi és gerincvelői folyadék spontán szivárgását.

Honnan tudjuk, hogy nagy a baj?

Az agyi és gerincvelói folyadék szivárgásának legfontosabb tünete az erős fejfájás, amely állás közben erősödik, fekve viszony enyhül, De a probléma tünete lehet még a nyaki fájdalom vagy merevség, a hányinger, a hányás, a fényre és a hangokra való érzékenység, az egyensúlyvesztés, a fülcsengés és a hallás megváltozása. Rika esetében azonban a jelenség a demenciához és a Parkinson-kórhoz hasonló tüneteket is okozhat, sőt, akár stroke-hoz, vagy halálhoz is vezethet. A szivárgás általában erős igénybevétel, például sport, esés, vagy hullámvasutazás hatására jön létre. Egy tavalyi kutatás azt is felvetette, hogy a horkolás kapcsolatban állhat az Alzheimer-kórral is. Épp ezért a kutatók remélik, hogy eredményeik nyomán a veszélyeztetettek esetében jobban fognak figyelni az alvással kapcsolatos terápiákra.

A magyar lakosság megközelítőleg 10-30 százaléka horkol Ebből körülbelül 5 százalék szenved középsúlyos vagy súlyos alvási rendellenességben. A horkolás a felső légutak alvás alatti ellazulásakor az átáramló levegő által okozott hangjelenség, aminél alapvetően két típust különböztetünk meg. A jóindulatú horkolásos hangjelenség tulajdonképpen csak egy zavaró hanghatás, nem kíséri más panasz. Az úgynevezett obstruktív alvási apnoéhoz társuló hangjelenségnek jellegzetessége a hangos, horkantással kísért horkolás. Utóbbi sokkal veszélyesebb, mivel ilyenkor elzáródnak a felső légutak, aminek következtében az alvó ember akár 10 másodpercnél is hosszabb ideig nem jut levegőhöz. Ez a folyamat egy éjszaka során akár százszor is megismétlődhet, megakadályozva ezzel a mély alvás kialakulását. Ez cukorbetegséget, magas vérnyomást, szívritmuszavarokat, szívinfarktust, stroke-ot, de akár szexuális zavarokat és demenciát is okozhat. A kezeletlen allergia, nátha, a lefekvés előtt alkalmazott nyugtató, az alkoholfogyasztás és a túlsúly hajlamosít a légutak menti izmok ellazulására, ezáltal a horkolás kialakulására. Ezek elkerülésével tehát a horkolás is csökkenthető.