INSIDER

Kértek, de nem kaptak mentőmellényt az utasok

Az egyik dél-koreai túlélő elmondta, hogy az út előtt nagyon féltek az eső és szél miatt, ezért ők kértek mentőmellényt a hajó személyzetétől, de nem kaptak. Az üzemeltető szerint volt elég mentőmellény a hajón. A túlélőkön és a megtalált halottakon sem volt mentőmellény.
  • Szerző: Ripost

Az egyik 62 éves koreai túlélő nyilatkozott saját országa tévécsatornáinak, és azt mondta: hiába kértek a Hableány személyzetétől mentőmellényt, nem kaptak. Az ázsiai országokban nagyon sokan nem tudnak úszni.


„A dél-koreai televíziónak nyilatkozott a 62 éves férfi túlélő"– mondta el a %Ripost%-nak Eugenia S. Lee Dél-Koreában élő magyar nő.

Azt mondta, hogy féltek, mert magas volt a vízállás, esett az eső és erős hullámzásban hajóztak. Kérték a személyzetet, hogy adjanak mentőmellényt, de nem kaptak. Ez azért is furcsa volt, mert Dél-Koreában minden vízre szálláskor, a folyókon is, kötelező a mentőmellény és a jeladó. Miután a koreaiak jellemzően nem beszélnek idegen nyelvet, feltehetően az idegenvezetőjük tolmácsolta a kérést, de elutasították, vagy úgy érezték, hogy elutasítják. A koreai hatóságok ezt a közlést nem kezelik ténynek, mivel egyelőre egy sokkos állapotban lévő túlélő vallomása, azt várják, hogy a magyar hatóságok tisztázzák, előírás-e a mentőmellény, volt-e elegendő a Hableányon és ha igen, miért nem adták ki.

„A hajón természetesen volt mentőmellény és mentéshez használható eszközök, ezek mindegyike jól látható helyen vannak és jól látható felirattal rendelkeznek. Összesen 60 főnek elegendő mentéshez alkalmas felszerelés volt a hajón" – mondta a %Ripost%-nak Tóth Mihály, a Panoráma Deck Kft. szóvivője.

A baleset után már nem volt idő, hogy mentőmellényt vegyenek fel, hiszen a hajó felborult és pár másodperc alatt elsüllyedt. 

Nem kötelező felvenni a mentőmellényt

A szabály szerint kötelező, hogy legyen mentőmellény a hajón, de nem kötelező felvenni. Minden hajón és vitorlás kishajón annyi mentőmellénynek kell lennie, ahány személyes a hajólevél szerint a hajó. Ezen kívül egy darab mentőgyűrű vagy patkó is a kötelező felszerelés része 8 méter felúszó kötéllel. Nincs előírás arra vonatkozóan, hány embernek kell lennie a kishajón, egyetlen, megfelelő vizsgákkal és vezetési képességei birtokában lévő vezető is vezetheti.

Nagyon fontos a koreaiaknak, hogy meglegyen a holttest

Dél-Koreában az MV Szevol nevű komp elsüllyedése után kötelezővé tették a hajókon a mentőmellény és a jeladó viselését mind a tengeri, mind a folyami hajón tartózkodók számára – tudtuk meg a Szöulban élő Eugenia S. Lee-től. A komp öt éve, 2014. április 16-án felborult és két óra alatt elsüllyedt, fedélzetén 470 személlyel, akiknek a többsége középiskolás diák volt. A balesetet 172-en élték túl. Hónapokig kutattak a holttestek után, és amikor kiderült, hogy három gyerek teste a kompban rekedt, pénzt és fáradságot nem kímélve, hónapok munkájával felhozták a felszínre az egész kompot.

„Ez mutatja, mennyire fontos a koreai kultúrában a holttestek megtalálása" – tette hozzá Eugenia.  „A család ugyanis csak így tud elbúcsúzni az elhunyttól. Koreában az eltűnés jóval nagyobb tragédia, mint a haláleset, mert addig a család nem nyugodhat meg, ameddig legalább a maradványok elő nem kerülnek. A koreaiak megértik, hogy előfordulhat baleset, de elvárják, hogy a magyar hatóságok mindent megtegyenek az áldozatok felkutatására még akkor is, ha már nincs remény a megmentésükre."