
Egy valódi ördögűző: „Eleget láttam ahhoz, hogy elhiggyem, a szellemek akár valódiak is lehetnek”
Saját bőrén tapasztalta meg a paranormális világot. Megszólalt egy valódi ördögűző pap.
Jason Bray anglikán pap, a cardiffi Llandaff-székesegyház dékánja betekintést engedett a megszabadító szolgálattevőként végzett munkájába, és elmagyarázta, hogyan viszonyul az Angliai Egyház a kísértetekhez és az állítólagos megszállásokhoz. A horrorfilmekben látott drámai jelenetektől eltérően, Jason Bray hivatalos ördögűző elmondta, hogy munkája nyugodt kivizsgálásokból áll. Egy nemrég készült portréinterjúban, amely különleges hivatásáról szólt, a pap eloszlatta a tévhiteket.

„Amikor az emberek hallanak a munkámról, azt gondolják, hogy berontok a házakba, mint a filmek ördögűzője. Ez nem is állhatna távolabb a valóságtól” – ismerte el Bray.
Így vált hívővé a férfi, majd tanulta ki az ördögűző szakmát
Bray elmondása szerint Angliában és Walesben minden egyházmegyében működik egy csapat, amely a paranormális tevékenységről szóló bejelentéseket vizsgálja; az egyház évente nagyjából egy tucat esettel foglalkozik területenként. A pap saját, megmagyarázhatatlan jelenségekkel kapcsolatos tapasztalatai állítólag meggyőzték őt a kísértettek valódiságáról.c
Bray első találkozása a paranormális világgal 27 évvel ezelőtt történt dél-walesi otthonában, ahol megmagyarázhatatlan hideg foltok és egy fenyegető jelenlét győzték meg arról, hogy a ház kísértetjárta. Miután egy lelkész imákat mondott és szentelt vizet hintett szét, a nyomasztó légkör megszűnt, ami Brayt meggyőzte arról, hogy valami megmagyarázhatatlant űztek el.
„Az eset eléggé megijesztett ahhoz, hogy elhiggyem: valóban az lehetett” – vallotta be Bray, aki ezután az Angliai Egyház ördögűzőjévé képezte magát, és ma már otthonokban, irodákban és üzletekben vizsgál állítólagos kísértéseket.
Az ördögűző több szellemmel is találkozott már
Így fogalmazott: „Időnként az emberek látnak dolgokat – jobb szó híján szellemeket –, és engem kérnek fel a kivizsgálásra. Néha ez egy olyan személy, aki az életük része volt, és újra meg újra megjelenik, máskor pedig az, amit én egy hely ‘emlékének’ nevezek, vagyis valami történelmi esemény lenyomatának.”
A pap példákat is hozott: „Például római katonák szellemalakjai, amint egy yorki házon vonulnak át. Egy másik esetben, amellyel foglalkoztam, egy család rendszeresen átlépett egy ‘emberen’ a lépcső alján, aki elesett és kitörte a nyakát. Egyszerűen átléptek rajta, ami elég furcsa volt, de nem próbált kommunikálni velük. Csak időnként megjelent ott fekve. Néha azonban ez nagyon ijesztő tud lenni.”
Bray felidézett egy másik esetet is: „Volt egy ügyem, amikor valaki rendszeresen egy elhunyt rokonát látta hirtelen felbukkanni ijesztő módon a zuhanyfüggöny másik oldalán, miközben tusolt. Fogalmam sincs miért. Hiszem, hogy ez valóban megtörténik, de azt is, hogy a jelenséget maga az ember idézi elő, nem pedig valamiféle szellem. Ez lehet stresszreakció része is: amikor valaki komoly fájdalmon megy keresztül vagy súlyos betegségben szenved, mintha statikus elektromosság halmozódna fel benne. Az illető nincs tudatában annak, hogy ő maga is része a jelenségnek.”
A pap szerint ez az igazság a megszállásról
Az „ördögűző” elmagyarázta, hogy a segítséget kérők többsége vagy elnyomva érzi magát valami megmagyarázhatatlan által, vagy azt hiszi, megszállták. A valódi megszállás azonban rendkívül ritka, és gyakran átfedést mutat mentális egészségi problémákkal.
„Nyitott vagyok arra a gondolatra, hogy léteznek ilyen esetek, de azt hiszem, rendkívül ritkák” – mondta a pap. Hozzátette: „Jelentős az átfedés a mentális betegségekkel, például a skizofréniával, ezért szorosan együttműködünk egészségügyi szakemberekkel.”
A valódi megszállást természetfeletti erő, titkos tudás vagy ismeretlen nyelveken való beszéd jellemzi – osztotta meg Bray. Csak ilyen ritka esetekben végez hivatalos ördögűzést egy különleges ima segítségével. A legtöbb helyzet azonban a ház megáldásával és megnyugtatással oldódik meg, ami gyakran érezhető változást hoz a légkörben és megkönnyebbülést az érintettek számára. A pap így fogalmazott:
„Nem az a dolgom, hogy megmagyarázzam a megmagyarázhatatlant, de eleget láttam ahhoz, hogy nyitott legyek arra a gondolatra, hogy bizonyos helyek valóban kísértetjártak lehetnek. Az én munkám az ima, és mindig az, hogy megnyugtassam az embereket. Ez nem olyan, mint egy tudományos kísérlet, ahol irányítani lehet a változókat; egyszerűen az adott helyzettel kell dolgozni. Találkoztam olyan épületekkel, amelyek drámaian megváltoztak az ‘ördögűzés’ befejezése után: érezni lehetett, ahogy emelkedik a hőmérséklet, mintha valaki felkapcsolta volna a villanyt. Egyszerűen lenyűgöző volt. Más esetekben inkább pszichológiai hatásról van szó – az emberek megnyugodnak, és megszabadulnak attól, ami addig kísértette őket. Sok gonoszság van a világunkban, de teljes mértékben hiszem, hogy végül a jó győzedelmeskedik.”







