Közművek nevében szedik a pénzt a csalók

Újabb átveréssel próbálkoznak a csalók, tudta meg a Ripost. Ennek lényege, hogy kisebb összegű közműtartozásról küldenek internetes értesítést és átutalással vagy internetes bankkártyás fizetéssel kérik a pénzt. V. Kerekes Ferencnek azért lett gyanús a dolog, mert egyébként mindig csekken fizeti a villanyszámláját.

„Mindig pontosan befizetem a csekket, úgyhogy értetlenül álltam az értesítés előtt, amit tudomásom szerint a városban többen is megkaptak, különböző összegekről„ – mondta el a Ripost-nak. „Megkerestem a szolgáltatót és kiderült, hogy jól tudom, nem tartozom, a levelet nem a szolgáltató küldte. Sokan viszont inkább utána sem járnak, befizetik a pár ezer forintot, csak baj ne legyen, ki ne kapcsolják egyszer csak az áramot.”

Az áramszolgáltató V. Kerekes Ferencnek azt a választ adta, hogy a csaló levelekhez nincs semmi közük, tőlük adatok nem kerültek ki, és feljelentést tettek a rendőrségen.

„Az E.ON semmilyen módon nem kapcsolódik az ismeretlen csalók által kiküldött levelekhez, így arról sincs információnk, hogy pontosan kik és hányan kaphatták meg azokat. Az ügyfeleink személyes adatait biztonságosan kezeljük, azokat illetéktelen személyeknek nem adjuk át. Megtettük a szükséges jogi lépéseket és ismeretlen tettes ellen büntetőeljárást kezdeményeztünk” – írták. A cég értesítette a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot is. A hatóság megállapította: az adatok védelme nem sérült, a szolgáltatótól nem kerültek ki személyes adatok. Az E.ON azt javasolja, akinek kétségei merülnek fel egy számla vagy felszólítás eredetiségét illetően, inkább egyeztessen a szolgáltatóval.

Tavaly év végén a Miskolc Holdinghoz tartozó Miskolci Vízművek belvárosi irodájában tört ki pánik: annyian keresték fel személyesen, hogy be se fért mindenki. Többen arról számoltak be, hogy elhunyt rokonuk nevére érkezett csekk, mások azt sérelmezték, hogy egy budapesti ügyvédi iroda követel rajtuk pénzt, néhány ezer forintos régi tartozásra hivatkozva, jelentős, több tízezres költséget hozzászámolva.

Kiderült: ebben az esetben nem csalásról volt szó, a városháza elismerte, hogy közműcége eladta a régi követeléseket. Ráadásul a korábbi rendszerek átalakítása során néhány esetben hibás adatok kerültek a nyilvántartásba, így valóban olyanok is kaptak felszólítást, akik nem tartoztak. Amíg az egyeztetéseket lefolytatják, szüneteltetik a jogi eljárást.

Az internetes fizetés elterjedésével egyidejűleg számítani lehet arra, hogy a csalók kihasználják az új, digitális lehetőségeket, ezért érdemes különösen figyelmesnek lenni.

Adathalászatra használják legtöbbször a kamuszámlát A rendőrségnek van tudomása erről a típusú bűncselekmény elkövetési módról. Tavaly január 1. és 2020 január 8. között 11 feljelentés érkezett arra vonatkozóan, hogy közüzemi szolgáltatók nevével visszaélve hátralék fennállására vonatkozóan küldtek emailt. A nyomozó hatóságok 10 esetben nyomozást, egy esetben pedig feljelentés-kiegészítést rendeltek el. - Az emailben küldött hamis közüzemi számlák célja jellemzően az adathalászat, vagyis elsősorban a felhasználó belépési- és bankkártya adatainak megszerzése – tájékoztatta a Ripost-ot az Országos Rendőr-főkapitányság. – Az email általában tartalmaz egy linket, ami a szolgáltató oldalához nagyon hasonlít, a funkciók csak korlátozottan működnek. Itt belépve van lehetőség megnyitni a hamis számlát és egy újabb linkre kattintva egy álbanki fizetési oldalon a bankkártya adatokat megadva fizetni. A belépési- és bankkártya adatok a csalók birtokába jutnak, amikkel később visszaélhetnek. A legfontosabb a rendőrség tanácsa szerint, hogy ellenőrizzük, valóban a feladónak tűnő személy, szervezet küldte-e a levelet, és amikor belépünk egy banki vagy más oldalra, győződjünk meg arról, hogy az valóban ahhoz a szervezethez tartozik. Felhasználói nevet és jelszót csak tanúsítvánnyal rendelkező (http-s előtaggal rendelkező) oldalon adjunk meg! Amennyiben mégis áldozattá válna, hívja haladéktalanul a 112-es segélyhívó telefonszámot!

Tizenegy nap alatt 250 online csalást derítettek fel

Internetes termékvásárlásokra összepontosító nemzetközi akcióban vett részt tavaly ősszel a magyar rendőrség. A nemzetközi szinten együttműködő rendőri szervek összesen 6500 csalárd tranzakciót azonosítottak, ezek értéke meghaladta az ötmillió eurót (több mint másfél milliárd forint). Hatvan internetes csalót fogtak el. Magyarországon ezen belül tizenegy nap alatt 250 online csalást lepleztek le, 41,5 millió forint értékben.