Kell-e vakcina, ha átestél a koronavírus-fertőzésen?

Az orvosok még vizsgálják, hogy alakul a betegség lezajlása után a védettség. A kutatások jelen állása szerint az antitestek szintje a betegségből való kilábalás után pár hónappal meredeken csökkenni kezd, különösen akkor, ha a betegség tünetmentesen vagy enyhe tünetekkel zajlott le. Vagyis újra lehet fertőződni, de azt még nem tudjuk biztosan, mikor.

Ebből az következne, hogy aki épp most esett át a koronavírus-fertőzésen, annak lehet, hogy pár hónapig még nincs akkora szüksége a vakcinára. Aki azonban már régen, esetleg épp a tavaszi hullám során kapta el a betegséget, az a legjobb, ha beoltatja magát, amint lehet.

Dr. Onyema Ogbuagu, az amerikai Yale egyetem orvosi karának infektológusa szerint a nemrég lezajlott betegség minden valószínűség szerint pár hónapra maga is immunitást alakít ki az emberekben. Azt nem tudjuk, pontosan meddig védett a gyógyult beteg a koronavírus-fertőzés ellen, de az eddigi tapasztalatok szerint aki újrafertőződött, annál több mint 3-4 hónap telt el az első és a második betegség között. Ebből következik az is, hogy akinél viszont régen zajlott le a betegség, annak szüksége lehet az oltásra, hiszen már bármikor újra fertőződhet. Dr. Ogbuagu szerint aki már legalább három-négy hónapja átesett a betegségen, annak mindenképpen ajánlaná az oltást, különösen akkor, ha a fertőzés enyhe tünetek mellett zajlott le.

Bár minden kétséget kizáró bizonyítékok egyelőre erre sincsenek, a kutatók azt feltételezik, hogy a vakcinával elért védettség erősebb, és hosszabban tartó lesz, mint amit a betegség lezajlása kialakít. Ezt a feltételezést azonban még ellenőrizni kell.

Mivel a vakcinák beadása több országban is most kezdődött el, egyelőre még nem vizsgálták behatóan, milyen válasz alakul ki a korábbi fertőzöttek szervezetében az oltásra. A Pfizer vakcinájának vizsgálata során nem alakítottak ki külön vizsgálati csoportot a gyógyult fertőzöttekből, de a vizsgálat során azonosították a résztvevők egy olyan csoportját, akiknek a szervezetében felfedezték a korábbi fertőzésre utaló antitesteket. Esetükben a vakcina ugyanolyan biztonságosnak bizonyult, mint a betegségen át nem esetteknél.

A kutatók feltételezése szerint ebben az esetben a vakcina elvileg erősítheti is a védettséget. Dr. Ogbuagu szerint azonban arra is van elméleti lehetőség, hogy az oltás mellékhatásai egyes esetekben erősebben léphetnek fel, ha olyan ember kapja meg, akinek már természetes védettsége is van a betegséggel szemben. Ugyanakkor más betegségek, például a gyermekbénulás, a bárányhimlő, vagy az influenza esetén a tapasztalatok szerint a betegségen már átesettek is biztonsággal olthatók.

Kérdés, hogy érdemes-e széles körben antitest-teszteket végezni oltás előtt annak eldöntésére, hogy átesett-e az illető a betegségen. Dr. Ogbuagu szerint ez valószínűleg nem szükséges, és nagy tömegben nem is megvalósítható, hacsak nem tárnak fel arra a közeljövőben bizonyítékokat, hogy az oltás komolyabb mellékhatásokat okoz a betegségen már átesetteknél. Az eddigi tapasztalatok szerint azonban ezt nem tartják valószínűnek.