Ezt sokan nem tudják a Márton-napról

Libaólból a püspöki székbe

Sokan nem is tudják, hogy Szent Márton 316-ban Savariaban (azaz a mai Szombathelyen) született egy római tribunus fiaként. Apja kívánságára 18 évesen a római légió katonája lett, majd egy nap – a legenda szerint – az ifjú odaadta a palástját egy fázó koldusnak. Később Franciaországban megkeresztelkedett, szakított a katonasággal és misszionáriusnak állt. A hagyomány úgy tartja, hogy, amikor 371-ben ki akarták nevezni Tours püspökének, Márton a nagy megtiszteltetés elől egy libaólba bújt, de a szárnyasok lármás gágogásukkal felfedték hollétét, így mégis püspök lett belőle.

Aki Márton napján libát nem eszik, az egész évben éhezik…

Márton szerénysége, libák közé menekülése jól jött a marketingeseknek és a szentéletű püspök neve napjához kapcsolódó Márton-napi rendezvények szervezéséhez.

A novemberi libaevés valójában már a középkorban virágzott, ugyanakkor a legendán túl egy sokkal hétköznapibb ténnyel is összefüggésben állt: a november 11-ére eső Márton nap jelentette a paraszti év végét, ekkor kapták meg a cselédek az évi bérüket és mellé 1-1 hízott libát, mivel a szárnyasok éppen erre az időszakra érték el az ideális súlyukat. Az őszi szüretből származó újborok is ekkora forrtak ki a pincékben, így a módosabb gazdáknál a libalakomát friss borral öblítették le.

A népi hiedelem szerint Márton napján a jólét és az időjárás további alakulására is lehetett következtetni. Úgy tartották, hogy aki Márton napján libát nem eszik, az egész évben éhezik majd, ha pedig a libacsontja fehér és hosszú volt, akkor havas telet jósoltak, ám ha rövid és barna, akkor sarasat. Baranyában ezen felül azt tartják, hogy a Márton-napi időjárás azt mutatja meg, hogy milyen lesz majd az idő a következő márciusban.

A bornak Szent Márton a bírája

A népi mondásnak kétféle jelentése is volt: egyrészt sok borvidéken ilyenkor már iható volt az újbor, másrészt úgy vélték, az őszi időjárás dönti el, hogy milyen lesz a bor. Szent Márton napján a pásztorok vesszőt adtak ajándékba a gazdáknak, ami több ágú volt, mert úgy tartották, hogy ahány ága van, annyit fial majd a disznó. Sok helyen Márton napja volt a legeltetés utolsó napja. A kalotaszegi falvakban évszázadokon keresztül Márton-napi bált rendeztek a legelőkről való végleges behajtása alkalmából.

Országszerte számos Márton-napi programon vehetsz részt, melyeket itt gyűjtöttünk össze.