
Kádár L. Gellért: „A társamnak köszönhetően megtanultam lelassulni”
Szinte a semmiből bukkant elő, ma pedig az egyik legünnepeltebb színész. A Hunyadi című sorozat meghozta Kádár L. Gellért számára a mindig is várt sikert és a figyelmet, nemrég pedig megkapta a legjobb férfi színésznek járó díjat.
Erdélyben, Zabolán született, egy egyszerű háromszéki család gyermekeként nevelkedett. Kádár L. Gellért mindig is vágyott arra, hogy egyszer sikeres színész legyen. A Televíziós Újságírók Díja gáláján a szakma ismerte el a tehetségét. Ő maga úgy fogalmazott: nincs lehetetlen.

(Fotó: Markovics Gábor / hot! magazin)
Kádár L. Gellért az örök optimista
„Nagyon optimista ember vagyok, ráadásul tapasztalom is, hogy minden lehetséges, amit az ember szeretne” – kezdte Gellért a hot! magazinnak.
Lehet akár a világ végéről jönni, de ha van kitartás, akarat és önmagadba vetett hit, akkor nincs, aki megállíthatna! Ugyanezt vallom a nehézségek és az akadályok kapcsán is: ha képes vagy szembenézni velük, akkor azt felfoghatod úgy is, hogy kaptál egy ajándékot az élettől.
– vallja a színész.
Gellért nem titkolja, hogy az élet nem csak ajándékokat osztogatott számára. Jelenleg castingokra jár, Dobó Kata Még egy kívánság című filmjének forgatása is befejeződött. A fiatal színész mégis azt vallja: nincs olyan helyzet, amiből ne lehetne felállni.

Gellért sokszor viszi haza a feszültséget
A pofonok sem kerülnek el, jut belőlük nekem is. Ugyanakkor úgy gondolom: ha tudom, hogy mit kezdjek a kudarccal, vagy bármi mással, amit mostanában tapasztalok, akkor azokból is szépen fel lehet állni. Tanulni a negatív tapasztalásokból lehet
– állítja Kádár L. Gellért.
A színész elárulta, hogy sokszor viszi haza a feszültséget, egy-egy mozgalmasabb nap után időre van szüksége, míg lenyugszik. Viszont van egy bevált receptje arra, hogy megmaradjon számára az énidő.

„Gyakran előfordul, hogy hazamegyek, leülök a fotelembe, és azt érzem, mintha ventilálna a testem, és órákig pörgök. Sokszor napokig tart, míg lenyugszom. Amit most a díjátadón tapasztalok, ami itt hat rám, annak a feldolgozása dupla annyi időbe telik majd, mint amennyit itt töltök. Egyik pillanatról a másikra a Hunyadit sem tudtam kizárni az életemből. Persze ha színészként kell helytállnom, akkor nagyon fontosnak tartom, hogy tudjak különbséget tenni a munka és a magánélet között. Az, hogy egy ennyire nyugodt párkapcsolatban tudok létezni, a minőségi időtöltésnek az eredménye. Alapvetően stabil és kiegyensúlyozott vagyok, és két lábbal állok a földön, amit részben a kedvesemnek köszönhetek. A kedvesemnek és annak, hogy amikor vele vagyok, akkor el tudok különülni a külvilágtól, és senkit nem engedek be a kettőnk kapcsolatába. Akkor csak ketten vagyunk, figyelünk egymásra, és rengeteget beszélgetünk. Szerintem az egymáshoz való kapcsolódás nagyon meghatározó a mai, felgyorsult világban. Szerencsés vagyok, mert a társamnak köszönhetően megtanultam lelassulni.”








