Függőségszakértő szólalt meg T. Danny sokakat aggasztó viselkedéséről: "Az lenne a jó, ha nem menne el a végletekig!"

A közösségi médiában egyre több rajongó találgat a fiatal előadó külseje és titokzatossága miatt, többen drogproblémákat sejtenek a háttérben – ám erre konkrét bizonyíték nincsen. T. Danny neve mégis elindított egy újabb beszélgetést arról, mennyire törékeny a hírnév, és hogyan sodorhat bárkit a függőségek közelébe. Erről beszélgettünk Gönczi Gábor drogpszichológussal, aki évek óta segít szenvedélybetegeknek.

Az utóbbi hónapokban T. Danny újra reflektorfénybe került – maszkos megjelenése, megviseltebb arca, és rejtélyes fellépései miatt sokan aggódnak. Sorra születnek a pletykák, többek között arról, hogy drogproblémái lehetnek a fiatal énekesnek. De vajon miért születnek ilyen találgatások, és miért van kockáztatva bárkinek az élete, aki a világ előtt szerepel?

T. Danny, mondd, nagy a baj?

A történet ráirányította a figyelmet arra, milyen komoly pszichés nyomást jelenthet a hírnév, és miért csúsznak bele sokan a függőségekbe. Ahogy Gönczi Gábor mondta, a hírnév önmagában olyan nyomásokat hoz, amikkel nehéz lépést tartani. A folyamatos megfigyelés, az elvárások, a megfelelési kényszer – ezek mind hozzájárulnak, hogy egy sztár nehéz helyzetben érezze magát. Ezek a körülmények rávezetnek arra, hogy az ember keressen valamit, amivel oldani tudja a feszültséget – legyen az alkohol, drog, vagy másféle „menekülőút”.

De mindenekelőtt: Gönczi Gábor a Ripostnak elmondta azt is, mi a függőség egyik legfőbb oka, és hogy ő maga, hogyan kapcsolódik hozzá.

"Kifejezetten szenvedélybetegséggel foglalkozunk. Vannak szociális szolgáltatásaink, ezek ugye alapszolgáltatások. Van egészségügyi vonalunk is, talán azt jobban is ismerik az emberek, ugye ez a drogambulancia. Felnőttek, gyerekek és hírességek is érintettek ebben a problémában. Mármint a függőségekben. Én is a függőségek áldozata voltam, így kerültem ide. Ivás, marihuána, majd dizájner drogok. Van az a pont, amikor az embernek ez igazából már nem is tetszik, de már szüksége van rá, már jól esik neki.

Sokszor a szenvedélybetegek nem leállást akarnak, hanem enyhülést. Kevés az a beteg, aki magától akarna változást.

A legtöbb szenvedélybeteg valamilyen téren: akár párkapcsolat, akár más területen az életében, le van maradva vagy nem tudott valamivel megbirkózni, valamit feldolgozni."

Sztárok és a szenvedélyek

Telegdy Dániel példája nyomán a pszichológus a hírnév és a függőség kapcsolatáról is beszélt lapunknak:

"Szerintem nem mondok azzal nagy dolgot, hogyha azt mondom: a hírnévvel nagyon sok negatív dolog jár. Amiről így mindenki tudomást vesz, de mindenki mégis azt gondolja, hogy majd vele nem lesz semmi baj.

Tehát nagyon erős, stabil személyiségnek kell lenni ahhoz, hogy valaki ne essen attól szét, hogy híres lett. Gondoljunk bele abba, hogy az az érzés, hogy valakinek meg akarunk felelni, minden pillanatunkban jelen van. Legyen az párkapcsolat, iskola vagy család. Az azért stresszel jár és nehézségekkel. Most képzeld el, hogy az egész világ az, akinek meg akarsz felelni!

Egy előadóművésznek topon kell lenni egy fellépésen, minden lépésénél, mondjuk minden szombaton. Mindig van valaki, aki nézi és kritikával illeti, ez iszonyú teher. Valójában a hírnév elrugaszkodik a valóságtól, ezek az emberek a személyiségüket adják el, az a termék. Na, de egy megalkotott személyiségről beszélünk, ami eladható és ezt azért sok minden szabályozza és sok mindenre kell figyelni. A Linkin Park énekese például megismerhetetlen a régi képein, egy szemüveges semmilyen kis srác, aki egyszer csak világsztár lett.

T. Danny esete kapcsán én hiszek a felépülésben, tehát én láttam csodákat. Charlie Sheen példáját is nézhetjük, 30 év züllés után állt le, mi ez, ha nem csoda. Daninál nyilván az lenne a jó, ha nem menne el a végletekig. Mindig sérülsz emberként, de nem mindegy, mennyire.

Én értem, hogy a drog elnyom bizonyos érzéseket, de ez nem megoldás. És itt a kulcs az öngyógyításon van, hisz a problémával látszólag meg akar küzdeni, csak nem mindegy hogyan teszi."

Merjünk segítséget kérni

A szakember szerint a függőség sokszor nem a gyengeség, hanem a túlélés egyik formája. Az ember próbálja csillapítani a belső feszültséget, de a szerhasználat csak mélyíti a problémát. Akár ismert emberről, akár hétköznapi emberről van szó, a függőség mindig jelzés, hogy valami nincs rendben. Ahogy Gönczi Gábor mondta: „Mindig merjünk segítséget kérni.”

T. Danny esetében mindez csak találgatás. De fontos, hogy ne ragadjunk le itt: ne ítéljünk elhamarkodottan. Ha valaki ilyen helyzetben van, a megértés és a támogatás sokkal többet ér, mint a pletyka. A nyilvánosságnak is felelőssége van: ne tegyünk rá még magasabb terheket.