tóth gabi
Harry herceg botránykönyve csak egy újabb bizonyítéka annak, hogy még az utcai szemetesládát is többre tartja a nagyanyjánál.
Lehetetlenség lenne felsorolni azokat a támadásokat, melyeket az elmúlt bő egy évben a királyi család ellen intézett Harry és Meghan. A Megxit bejelentésével kezdődött, majd a következő nagy csapás – a bizonyíthatóan hazugságoktól hemzsegő – Oprah-interjú volt, de a kettő között is megannyi szúrás érkezett a sussexi hercegi pártól.
Kedden pedig bejelentette Harry, hogy már egy éve titokban az önéletrajzi könyvén dolgozik, ami az eddigi földi pályafutása minden eseményére, csalódására, örömére és titkára kitér majd. Természetesen könnyfakasztóan magas összegért cserébe. A Buckingham-palotában természetesen megkongatták a vészharangokat a kötet hallatán, amire a királyi családból senki nem adott engedélyt. Csupán percekkel azelőtt értesítette Harry őket, hogy megtörtént a sajtóbejelentés.
A királynő tanácsadói ismét feltették a kérdést II. Erzsébetnek, hogy meddig tűri még az unokája és Meghan Markle támadásait, mert gyanítható, hogy ez a könyv sem az udvar dicsőítéséről szól majd. Azt követelik, hogy az uralkodó fossza meg végre a sussexieket minden maradék címüktől és előjoguktól. Mert, ha annyira rossz volt Harrynek hercegnek lenni, akkor miért mindent Sussex hercegeként árul, amihez köze van. Többek közt a könyvét is ezen a néven írja. De ugyanez a helyzet Meghannal, aki másfél éve ordítva sír minden egyes médiafelületen, ahol lehetőséget kap, hogy mennyire rosszul bántak vele Angliában. De azért a hercegné cím az kell neki, mert jobban hangzik, mint a megtagadott apjától kapott vezetékneve.
A brit sajtóban is feltették a kérdést II. Erzsébetnek, hogy meddig mehet még el Harry újabb méretes büntetés nélkül? Hiszen hétről-hétre beletörli a lábát a hazájába, a családjába és a királynőjébe, aki nem mellesleg a nagymamája is.
Mert lehet nem szeretni a monarchiát, és elavultnak tartani a modoros működését, de II. Erzsébet akkor is a világtörténelem egyik legnagyobb alakja. A legnagyobb női uralkodóként olyan szociális, gazdasági és morális mélypontokról vezette ki az országát, melyekhez egy felkapaszkodott C-kategóriás egykori színésznő nyavalygása aligha mérhető.