Felgyógyult a koronavírusból Baranyi László, így élte meg a betegséget

Baranyi László túl van a koronavírus-fertőzésen! A 93 éves színművész hetekkel ezelőtt került be a dél-pesti kórházba, ahol az orvosok és az ápolók mindent megtettek, hogy meggyógyítsák az ország nagypapáját.

„Mindenkit megvisel egy ilyen betegség, én is átéltem nehéz pillanatokat, de mindig a pozitív oldalát kell nézni a dolgoknak. Nekem rengeteg erőt adtak a körülöttem lévő emberek. Gondolok itt a családomra, imádott feleségemre, Klárikára, az orvosokra, ápolókra, és a sok aggódó barátra. A diósdiaknak külön szeretném megköszönni azt a sok támogatást, amit kaptam, és a mai napig is kapok tőlük. Ők tartották bennem a lelket. Na meg volt egy kedves szobatársam is, János. Együtt néztük a focimeccseket hétvégén. Ő is könnyebbé tette nekem ezt a fránya betegséget” – kezdte lapunknak az ország nagypapája.

Szövődményekkel küzd

Bár már otthonában pihenhet a 93 éves színész, még mindig megkeseríti a mindennapjait a vírus egy-egy apróbb szövődménye.

„Nem vagyok százszázalékos még, inkább olyan hetvenöt... De szépen lassan gyógyulgatok. Negatív lett a tesztem, már csak apróbb szövődmények maradtak hátra. Ha mély levegőt veszek, akkor általában köhögnöm kell, de már ez is múlóban van. A kórházba kétoldali tüdőgyulladással kerültem be, aztán tüdőembólia is kialakult nálam, de helyretettek az orvosok. Most pedig sokat segít a regenerálódásban, hogy itthon vagyok, és a feleségem ellát minden földi jóval. Rám is fér, mert lecsúszott rólam pár kiló a klinikán” – folytatta Baranyi László, aki azt is elárulta, hogy a felesége már meg is kapta a koronavírus elleni vakcinát. Laci bácsinak azonban még várnia kell, hiszen nem rég esett át a betegségen.

Ott állt a kaszás

A 93 éves színész úgy tűnik, legyőzhetetlen, bár bevallja, volt a kórházban olyan pillanata, amikor azt hitte, itt a vég. Ő mondjuk nem a fényt látta az alagút végén, hanem valami sokkal ijesztőbb dolgot.

„Egy hétfői napon kerültem be a kórházba, akkor már tüdőgyulladást is diagnosztizáltak nálam. Azon a héten csütörtökön nagyon rosszul lettem, felment a lázam, úgy éreztem, ez itt az út vége számomra. Volt egy furcsa illúzióm is, amit talán lázálomnak neveznék. Egyszer csak végigsöpört a testemen egy hideg fuvallat. A kórházi ágyam mellett lebegő, sötét, arctalan alakok jelentek meg. Kaszát is láttam a kezükben. Mondtam nekik, hogy takarodjanak innen. Úgy gondolom, hogy az a nap egy vízválasztó volt. Annak a nagy adag antibiotikumnak köszönhetem, hogy itt lehetek még” — fogalmazott a Metropolnak a Família Kft. nagypapája, aki a betegsége ideje alatt önálló estjének szövegét gyakorolta, illetve forgatókönyvet írt.