kulcsár edina
Borzasztóan felháborodtak a korabeli férfiak, amikor a legelsõ nõi nadrág megjelent a piacon. Pedig fogalmuk sem lehetett, hogy késõbb mi minden jöhet még...
Ma már meg se fordul a fejünkben, hogy a nadrág bármit is jelképezne, na de régen, amikor a nők kizárólag szoknyát viseltek, felháborító volt még a gondolat is. Kisebb falvakban a hetvenes évek Magyarországán is eltátották az emberek a szájukat, ha egy nő farmerben jelent meg az utcán.
Nem mindegy, ki viseli a nadrágot!
A mondást régen annyira szó szerint értették, hogy a nők egészen a tizenötödik századig még bugyit se hordtak. Később az intim alsónemű elterjedése forradalmi változást jelentetett, azonban a korabeli holmiknak közük sem volt a mai formás kis darabokhoz; inkább mondanánk idomtalan, óriási bugyogónak ezeket. Erre került az alsószoknya több rétegben, majd a szoknya és a fűző… elképzelni is rossz, hogyan voltak képesek mozogni ezekben a hacukákban a nők.
És akkor jött a szexi bokavillantás…
A legelső női nadrág legfontosabb célja nyilvánvalóan az lehetett, hogy a fullasztóan leszorított derékmegoldások és fűzők után végre levegőhöz juthassanak a hölgyek is. 1850-ben egy öntudatos nő, Amelia Bloomer elkezdte népszerűsíteni a nadrág hétköznapi viseletét. Az első buggyos, bokáig érő ruhadarabok hatalmas botrányt váltottak ki. Az ok egyrészt prózai: a nadrágból kilátszott a nők bokája. Másrészt a férfiak úgy vélték, hogy a viselettel elbitorolják előjogaikat a nők.
Aztán módosult a fazon és a 20. század elején a legmerészebb szexi sztárok már csakis nadrágban jelentek meg – Marlene Dietrich például egyenesen ikonnak számított.
Felpattantak a nyeregbe és tekertek a csajok
Fordulópontot az ipari fejlődés hozott: az első világháború után ugyanis rengetegen kezdtek biciklizni; nem maradhattak ki a nők sem. A nagy divatmárkák pedig meghallották a kor szavát és elkezdtek a nők számára szabadidős nadrágokat gyártani.
A hippikoszak minden tabut elsöpört
Szabadon, az utcán a’60-as években kezdtek nadrágot viselni a nők, és ha eleinte felháborodás is kísérte a bátor divatot, az akkori felbolydult világban ez csak egy volt a botrányos ügyek sokasága közül. Azóta a nők is szabadon járhatnak nadrágban, sőt mára ez a férfias ruhadarab a női ruhatár alapkelléke lett. Hillary Clinton még a Fehér Házba is bátran besétált elegáns nadrágjában. S hogy végülis mi történt anno az Ovális irodában, már rég mindegy. Az viszont végképp eldőlt, hogy a hatalom ott van, ahol a nadrágot viselik – és az nem minden esetben a férfi feneke.