RIPOSTER

Vajon mitől mérgező a citrom és a narancs héja?

Lassan már a csapból is az folyik, hogy a citrusfélék héja mérgező, vagy rákot okoz a rengeteg vegyszer miatt, amivel a szállítás előtt vonják be gyümölcsöt, hogy ne rohadjanak meg. Utánanéztünk, mik is ezek az anyagok, s hogy mivel lehet helyettesíteni a citrusok héját, ha éppen arra lenne szükségünk!
  • Szerző: M. Elek

Azt szinte mindenki tudja, hogy a déligyümölcsöket zölden vagy éretlen állapotban szüretelik, úgy csomagolják. A szállítás 2-3 naptól, egészen több hétig is elhúzódhat. Ezalatt a gyümölcsöket nagy tömegben, szorosan egymás mellé zsúfolják. A leszedett gyümölcsök élő anyagok, magas a víztartalmúak, lélegeznek, így a tárolás alatt is párologtatnak. (Ez a magyarázata például annak, hogy miért vizes mindig a banán a frissen kinyitott dobozokban, a nagyáruházak zöldségosztályán!)

A romlást megelőzendő a fákról szüretelt gyümölcsöket gombaölő és baktériumokat is ölő vegyszerekkel és növényvédő szerekkel kezelik. Az oldatot permetezéssel, vagy gyakrabban az oldatban történő áztatással viszik fel a gyümölcsök héjára. A súlyveszteséget okozó párologtatás csökkentésére pedig viaszréteggel vonják be a gyümölcsök héját. Általában a viaszban fürdetést a vegyszerekkel együtt alkalmazzák.

Mik ezek az anyagok?

A felületkezelés, az EU-ban engedélyezett, de tisztázatlan besorolású gombaölő hatású növényvédő szerek felhasználásával, (ortofenilfenol, imazalil, tiabendazol stb.) és viaszbevonással történik, de előfordul, hogy, csak simán viaszréteggel vonják be a gyümölcsöt. (Ez már szinte a BIO kategóriába tartozik!) A viaszréteg lehet mesterséges vagy természetes viasz, az utóbbi általában méhviasz-alapú.

Ortofenilfenol: 

A mezőgazdaságban használják, mint gombaölőszer. Tisztítószerként különböző felületek tisztítására, fertőtlenítésére használják. Előfordulhat például otthonra, kórházakba, farmokra, mosodákba, fodrászatokba szánt tisztítószerekben is. A maximalizált napi bevihető mennyiség 0,2 mg/testsúlykg. Szembe kerülve súlyos irritációt, égést, esetleg szemkárosodást okozhat. Néhány ember esetén bőrre kerülve allergiás reakciókat válthat ki.

Imazalil: 

Gombaölő szer. Nagyobb mennyiségben az anyag hatással lehet a májra, okozhat funkció károsodást és szöveti károsodást. Vízi élőlényekre rendkívül mérgezően hat. Élelmiszerrel és takarmánnyal együtt nem szállítható.

Külföldi vizsgálatok egyikében azt igazolták, hogy 25 °C-os tárolás során az imazalil 80 nap alatt bomlott le. Egy másik vizsgálat sorozatban 15 °C-on tárolt citromnál 4 hét után az imazalil hatóanyag 80 %-a még a gyümölcs héjában volt, nem bomlott le. Hasonló eredményt közöl a Journal of Agric.Food Chem. folyóirat 1999-ben: 9 hetes tárolás után az imazalil hatóanyag több mint 83 %-a még kimutatható volt a héjban. A felsorolt vizsgálati eredmények felhívják a figyelmet arra, hogy ez a vegyület, amelyet minden kezelésnél használnak, lassan bomlik le, még 5-8 hét múlva is a héjban magas koncentrációban található.

Tiabendazol (E233):

Gomba- és parazitaölő-szer, melyet élelmiszeripari adalékanyagként,  féreghajtóként, permetszerként, és fémek okozta mérgezések ellen is használnak. Talán ez az egyetlen olyan anyag, ami talán még jót is tesz.

Nem kellene ezeket feltüntetni?

Azt, hogy a gyümölcs csak viasz védőréteggel bevont, vagy emellett növényvédő szerrel is kezelték-e, a termék címkéjén vagy az üzletben hozzákapcsolódó feliraton, molinón – még a lédig gyümölcsök esetében is! – fel kell tüntetni!

A Magyarországon forgalmazott friss citrusfélék héja biztosan viaszolt.

Ugyanígy azt is közölni kell a vásárlóval, ha a héj fogyasztásra alkalmatlan, mivel a növényvédő-szer a héj illóolajához kötődik és a viaszbevonás miatt később már nem lesz lemosható.

Ha alaposan körülnézünk a nagyobb boltokban, piacon, vagy bevásárló központokban, ilyen feliratot mégsem találunk túl gyakran. Legfeljebb a hálós, kilós kiszerelésen!

Ha a vegyszerekre vonatkozó jelölés nem egyértelmű, akkor alapból úgy kell tekintenünk a gyümölcsök héjára, hogy fogyasztásra alkalmatlan!

Narancs- vagy citromlé elkészítését mindig a héjak eltávolításával kezdjük. Soha ne dolgozzuk fel a gyümölcsöt egészben héjával együtt, mert a héjon és héjban lévő növényvédő szereket a lébe dolgozzuk, s mérgezzük magunkat és családunkat. Süteményekbe, krémekbe a kezelt gyümölcsök héját még véletlenül se reszeljük bele.

De akkor mit használjunk a citrom-, és narancshéj helyett?

Az üzletekben található aszalt vagy kandírozott citrushéj készítmények csak felületkezelés nélküli gyümölcsből készülhetnek, ezért süteményeknél javasolt a friss reszelt héj helyett ezek használata. 

Emellett még lehet kapni, úgynevezett BIO narancsot és citromot, amelyek héjára nem kerültek növényvédő szerek, de arra jobb felkészülni, hogy ezeknek az ára akár a duplája is lehet, de még ekkor sem garantált, hogy tényleg mentesek minden káros anyagtól...

Forrás: nebih.gov.huprivatbankar.hu, novenydoktor.hu, wikipedia

És ezeket olvastad már?