Korrupció és politikai kapcsolatok a Szeviép-ügyben

„A Szeviép csődjének következménye több mint 800 kifizetetlen alvállalkozó, több száz megnyomorított család lett” – ezt mondta el egy interjúban Baranyi Sándor, a cég korábbi vezérigazgatója, aki most vádlott az ügyben.

A 2008-as gazdasági válság úgy érte a Szeviépet, hogy bőven volt megrendelésük, ami átlendítette volna őket a nehézségeken. Akkor indult az M43 autópálya építése és Romániában is voltak munkáik. Aztán egy nagy építőipari vállalat bedőlése és más partnereik nehéz anyagi helyzete megközelítőleg egymilliárd forintos kintlévőséget okozott.

A bankok is csökkentették a hitelkeretüket, majd Romániában is pórul jártak, amikor korrupciós ügyek hatására az EU leállította a támogatások folyósítását. A román közigazgatás 850 millió forinttal maradt adósuk, de mindezt még túlélték volna a volt vezérigazgató szerint.

Csakhogy 2009-ben már látszott, hogy a baloldali garnitúra elbukhatja a következő választást és kormányváltás jöhet.

Bajnaiék, a baloldali kormányzás utolsó évében úgy döntöttek, hogy a recesszió miatt nem fizetik ki a vállalkozások követeléseit, hanem áttolják azt a következő évre és a következő kormányra.

Az, hogy a magyar állam nem fizetett az elvégzett munkákért „elképesztő méretű körbetartozásokat generált” – fogalmazott Baranyi az interjúban.

A szegedi nagy beruházásoknál, ahogy az M43-as autópálya építésénél is csak konzorciumban nyerhettek, mivel

a generálkivitelező „csak olyan vállalkozás lehetett, amelyik megfelelő politikai kapcsolatokkal rendelkezett, ahová pénzt csorgatott vissza.”

A volt Szeviép vezér állítja, hogy a semmiből került elő az Ujhelyi-Botka páros által preferált spanyol cég, amelynek még forgótőkéje és eszközei sem voltak. Õk csak akkor fizettek a Szeviépnek, miután megkapta a pénzt a megrendelő állami NIF Zrt.-től, a pótmunkák árát viszont áttolták a következő évre vagy akár tovább is. Végül ez lett az igazi oka a Szeviép csődjének.

„2009-re Magyarország pénzügyi értelemben kiszáradt, és az akkori baloldali kormányzat a hiánycél teljesítése érdekében akadályozta a teljesítési igazolások befogadását, az uniós pénzek kifizetését. Továbbá az akkori jogszabályok miatt visszatartotta azt az áfát, amit egyébként mi már az alvállalkozók felé kifizettünk” – magyarázta csődjük történetét Baranyi.

Állítása szerint erre kiváló példa az M43-as autópálya, amit már rég átadtak a forgalomnak, amikor az állam még mindig nem igazolta le az elvégzett pótmunkákat, így nem kapták meg a pénzüket, ők sem tudtak fizetni, az alvállalkozók pedig ellenük tüntettek.

Komoly problémák voltak Baranyi szerint a szegedi önkormányzat által megrendelt 1-es villamos felújításánál is, ahol szintén konzorciumi tagként vettek részt a beruházásban egy komolyabb politikai kapcsolatokkal bíró másik építőipari vállalkozás alatt.

A kivitelezés állítólag a város hibájából késett, de „a szegedi városvezetés, önös érdekektől vezérelve visszatartott csaknem félmilliárd forintot”, ami szintén hozzájárult ahhoz, hogy végül fizetésképtelenné váltak.

Ha mindez még nem lett volna elég, a segítséget, amiért egyáltalán részt kaptak a beruházásban, meg kellett hálálniuk Ujhelyi Istvánnak, ami több tízmillió forintjukba került. A Szeviép finanszírozta ugyanis az MSZP-s politikus szőregi házának felújítását – állítja Baranyi Sándor.

A Délmagyar megjegyzi, hogy Baranyi erről az ügyletről részleteket nem árult el, így azt sem, hogy Ujhelyi István kérte-e a házfelújítást, vagy ők ajánlották fel neki. Annyi azonban kiderült, volt erre egy kapcsolattartó, aki tárgyalt a képviselővel, és megbízta a felújítást végző vállalkozást.

Korábban, a napilapnak adott interjú első részében a vállalkozó arról is beszélt, hogy a baloldali kormányzás idején a nagyberuházásokat elnyert konzorciumokban mire használták a politikai befolyást. Az infrastrukturális fejlesztésekre fordított forrásokból visszacsorgatott összegeket többek közt pártfinanszírozásra is felhasználták.