Tovább zajlik a brüsszeli korrupciós botrány

Karácsony előtt, az Eva Kaili és társai letartóztatásával indult, Katar-gate botrányként elhíresült történet felveti a kérdést: szükség van-e a mostani formájában az Európai Parlamentre? 

Egyre újabb részletek derülnek ki az Európai Parlament és ezen belül a brüsszeli politikai apparátus működéséről. Ahogy korábban megírtuk, a belga rendőrség december 9-én egy Katarral kapcsolatos korrupciós ügyben őrizetbe vette Eva Kaili szocialista párti EP-képviselőt, az EP-alelnökét és több társát, és az érintettektől  mintegy 1,5 millió euró készpénzt foglaltak le, meglehetősen regényes körülmények között.

Orbán Viktor is reagált a történkre: A twitteren azt írta, így néz ki a jogállamiság Büsszelben.

A korrupcióllenes küzdelem  bajnokairól tehát kiderül, hogy háttéralkuk során hoznak a tagállamok polgárait érintő döntéseket. Kijáró emberek, civil és álcivil szervezetek, multinacionális vállalatbirodalmak lobbistái kötnek brüsszeli politikusokkal számukra kedvező megállapodásokat. A Bild szerint 12 451 szervezet van hivatalosan bejegyezve az EU Parlamentben, az EU Bizottságában és az Európai Unió Tanácsában. Tanácsadók, ügyvédi irodák, szakmai szövetségek és civil szervezetek adják egymásnak a kilincset Brüsszelben és Strasbourgban: ügyfeleik nevében próbálják elnyerni az uniós tisztségviselők és parlamenti képviselők tetszését. Az EU-apparátus egyik alkalmazottja így számol be erről a Bildnek:

És, hiába próbálja az aktuális botrányon kívülállónak tekinteni magát az Európai Bizottság, és annak elnöke, Ursula von der Leyen, ő is a "probléma része", gonduljunk csak a máig tisztázatlan vakcinabeszerzési ügyre.

Ursula von der Leyen személyesen hozta tető alá a  BioNTech-Pfizer-rel az 1,8 milliárd adagos megaszerződést Albert Bourlával, a Pfizer főnökével. Azóta sem derült ki, hogy mi állt az ezzel kapcsolatos sms-üzenetváltásokban. Az Európai Ügyészség (EPPO)  októberben bejelentette, hogy vizsgálatot indított az EU koronaoltóanyag-beszerzésével kapcsolatban – anélkül, hogy közölte volna, miért és ki ellen. 

Kathleen Van Brempt belga szocialista európai parlamenti képviselő szerint az átláthatóság teljes hiánya az iparnak előnyös, nem az európai polgároknak, az átláthatóság hiánya  tovább erősíti azt a véleményt, hogy az EU a multinacionális cégek zsebében van. 

A Katar-gate botrányban ma már nem az az igazi kérdés, hogy hatvan, eseteleg ennél több érintettje lehet az ügynek, tartóztatnak-e le volt vagy regnáló EP-képviselőket, hanem hogy szétesik-e maga az itézmény. 

Orbán Viktor korábban úgy fogalmatott: ideje, hogy lecsapoljuk a brüsszeli mocsarat.

A belga rendőrség hiába szeretne gyorsabb munkát végezni, a brüsszeli bürokrácia miatt várniuk kell arra, hogy érdemi kérdéseket tehessnek fel a szerintük gyanúba keveredett politikusoknak. Már szocialista és néppárti politikusok "lőnek egymásra". Thanasis Bakolas, az Európai Néppárt főtitkára a szocialistákat okolja az EU elmúlt évtizedek legnagyobb korrupciós botrányáért. 

 A Politico szerint ez már azt jelzi, hogy a 2024-es európai parlamenti választásokban ezzel is akarnak kampányolni. Csakhogy mit tudnak kezdeni a volt néppárti von der Leynnel? A szocialisták nem hagyják elfeledni a vakcinabotrányt, már csak azért sem, mert még mindig érkeznek hatalmas pénzekért és fölöslegesen az oltóanyagok a Pfizertől.

A bevezőtőben feltett kérdés, hogy ebben a formában szükség van-e az Európai Parlamentre, a Fidesz-KDNP azt javasolja: 

Az Európai Parlament illetékes szakbizottsága csütörtökön vitázott első alkalommal arról a határozati javaslatról, amely hatékonyabban lépne fel az összeférhetetlenség és a korrupció ellen. Az EU történetének egyik legnagyobb korrupciós botránya rázta meg tavaly decemberben az Európai Parlamentet, amikor kiderült: több baloldali képviselő anyagi ellenszolgáltatások fejében harmadik országok érdekeit képviselte a jogalkotási munkában. A Közmédia központ Brüsszel tudósítója, Baraczka Eszter jelentkezett Brüsszelből.

Baraczka Eszter elmondta, hogy az Európai Parlament illetékes szakbizottsága csütörtökön vitázott arról, hogyan lépjenek fel az összeférhetetlenség és a korrupció ellen.

A következő javaslatok születtek:

• a korábbi képviselők, a jelenlegi helyzettől eltérően ne kapjanak állandó belépőt,
• a mostani képviselőknek jelenteniük kellene, hogy milyen külső konferencián vesznek, vagy vettek részt,
• vissza kell utasítani, hogy ha valamelyik külső személy, szervezet vagy vállalat módosító indítványt szeretne készíteni valamelyik határozati javaslathoz,
• civil szervezet vagy lobbiszervezet bekerülhessen az Európai Parlament transzparencia regiszterébe, megelőzően teljes pénzügyi átvilágításon kell átesnie,
• létrehoznának egy független etikai testületet, amely azt vizsgálná meg, hogy a mandátumokat éppen most is megtartó képviselők milyen másodállást vállalnak.

A másodállások felülvizsgálata egy nagyon érzékeny kérdés a tudósító szerint, ugyanis a képviselők 27 százalékának jelenleg van másodállása, és köztük sokan a képviselői fizetésük sokszorosát keresik meg ezzel.

A csúcstartó másodállások sorát egy lengyel ellenzéki képviselő vezeti, Radoslaw Sikorskinak 12 másodállása van, amellyel évi 320 millió forintnak megfelelő eurót keres.

A Magyarországot folyamatosan támadó Guy Verhofstadt például öt cégben érdekelt, amelynek köszönhetően 300 ezer eurós (közel 114 millió forint) fizetéssel büszkélkedhet.

Minden jel arra mutat, hogy rendszerszintű a brüsszeli korrupció, ugyanis a botrány tovább gyűrűzik, és kiderült, nem elszigetelt esetről, hanem egyre többeket érintő ügyről van szó – jelentette ki Hidvéghi Balázs, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője Strasbourgban szerdán.

Hidvéghi Balázs, az Európai Parlament plenáris ülésének szünetében, magyar újságíróknak nyilatkozva emlékeztetett arra, hogy az ügy Eva Kaili szocialista európai parlamenti alelnök letartóztatásával kezdődött, és azóta hétről hétre újabb brüsszeli politikusok kerülnek előzetes letartóztatásba, mert kenőpénzért cserébe külföldi érdekeket képviseltek.

Hozzátette: információk szerint legutóbb az Európai Bizottság egyik főigazgatója saját magának engedélyezte Katar által fizetett luxusrepülőutak igénybevételét, amelyek értéke meghaladja a 20 millió forintot. Az uniós bizottság közlekedésért felelős főigazgatója legalább kilenc alkalommal fogadta el a luxusrepülőjegyeket akkor, amikor az uniós testület Katar számára előnyös közlekedési megállapodásról tárgyalt – mondta.

„Ez is mutatja, hogy rendszerszintű problémáról beszélhetünk, a brüsszeli bürokraták úsznak a korrupciós ügyekben. Ezért is képmutató és álságos, ahogyan az Európai Parlament vagy az Európai Bizottság Magyarországot rendszeresen kioktatja, leckézteti és fenyegeti jogállamisági ügyekben” – fogalmazott.

Itt az idő, hogy az uniós intézmények a saját házuk táján tegyenek rendet, és ne a tagállamokat támadják – jelentette ki Hidvéghi Balázs, majd hozzátette: eljött az ideje annak is, hogy a jövőre esedékes európai választások alkalmával a választópolgárok „rendet tegyenek” az Európai Parlamentben és az Európai Bizottságban. Új emberek kellenek, új szabályok és átláthatóság – tette hozzá a fideszes politikus.

Eva Kaili és társai ügyében újabb elkövetők és segítők kerültek a hatóságok látókörébe, ezúttal egy olasz vállalkozás érintettségét vizsgálják. A brüsszeli korrupciós botrány főszereplője, Pier Antonio Panzeri, volt európai parlamenti képviselő könyvelőjének cége forgathatta vissza és moshatta tisztára a tisztviselőknek átadott pénzeket. Olasz alapítójának kiadatását már januárban kérvényezték a belga hatóságok olasz partnereiktől, azonban ez eddig nem történt meg.

Olasz tisztviselők saját vizsgálatot indítottak annak kiderítésére, hogy egy milánói cég, az Equality Consultancy segített-e tisztára mosni az uniós törvényhozóknak szánt katari kenőpénzeket. Három milánói bírónak a mai napon kell döntenie arról, hogy kiadják-e Belgiumnak a cég alapítóját, Monica Bellinit. Az ügymenetet fékezi, hogy jelentős mennyiségű dokumentumot kell elszállítani Olaszországba.

A belga ügyészek ugyanis már hetek óta célkeresztben tartják az Equalityt és Bellinit. Bellini Pier Antonio Panzeri volt olasz európai parlamenti képviselő könyvelőjeként dolgozott. Panzeri az Európai Parlament különböző bizottságait és más tisztségviselőit behálózó, Marokkó és Katar nevében működő, befolyással járó készpénzért cserébe működő hálózat kiagyalója volt.

Bellini és cége, az Equality Consultancy, a brüsszeli lap birtokába került európai elfogatóparancs szerint

„fontos szerepet játszott a Katarból érkező készpénz visszaforgatásában, létrehozva (…) egy olyan céget, amely a pénzáramlásnak legális látszatot adhatott”.

Ezúttal az olasz hatóságok külön is vizsgálják ezeket a kapcsolatokat – mutatott rá a Magyar Nemzet.

Az Equality gyors felemelkedése

Bellini munkáját titok övezi, cége rövid ideig létezett, azonban dinamikusan törekedett a határon túli bővülésre és a politikai kapcsolatok mielőbbi megteremtésére, első körben kevés sikerrel. Mivel azonban Bellini mellett Stefano és Luciano Giorgi is alapítója volt a cégnek, hamar lett egy befolyásos segítőjük: Stefano öccse, Luciano fia, Francesco Giorgi, Eva Kaili görög szocialista politikus élettársa, egyben Panzeri asszisztense az Európai Parlamentben. Ezt követően a cég gyorsan felemelkedett.

A Magyar Nemzet a Politico által megszerzett és az olasz sajtóban is megjelent belső dokumentumokra hivatkozva kiemelte,

az Equality Consultancy 2019-ben 240 ezer eurós (mai árfolyam 90,8 millió forint) éves bevételt és 102 500 eurós (30,8 millió forint) nyereséget regisztrált. Ugyanebben az évben a cég elkezdte megalapozni brüsszeli jelenlétét.

Az Equality – egyelőre tisztázatlan okokból – 2018-ban az észt fővárosban, Tallinnban is létrehozta helyi leányvállalatát, de nem mutatott érdemi aktivitást, és 2019 nyarán felszámolták. A belga hatóságok azóta korrupció, pénzmosás és bűnszervezetben való részvétel miatt vádat emeltek Francesco Giorgi ellen. Jelenleg elektronikus bokajeladóval szabadlábon van a tárgyalásig. Panzeri egykori főnöke egy vádalku keretében beismerte, hogy vesztegetési hálózatot működtetett. Bellini ügyvédei és Stefano Giorgi nem válaszoltak a Politico többszöri megkeresésére. Francesco Giorgi ügyvédje azt mondta, hogy nem kívánja kommentálni a folyamatban lévő vizsgálatot.

Gyors hanyatlás

A belső dokumentumok szerint 2020-ban az Equality bevételei 81 ezer euróra (30,6 millió forintra) csökkentek, ami 51 ezer eurós (19,3 millió forint) veszteséget eredményezett az évben. A cég tulajdonosai a világjárványt, illetve egyik legnagyobb ügyfelük megváltozott üzletvitelét okolták. A vállalkozást végül 2021-re számolták fel.

Milánóban pattog a labda, de a dokumentumok még Belgiumban vannak

Januárban egy helyi bíró elhalasztotta a döntést arról, hogy kiadják-e Bellinit. Az indoklás lényegében az volt, hogy a La Repubblica olasz napilap által látott dokumentum szerint a helyi hatóságok több bizonyítékot akartak látni a belga hatóságoktól. Ma a nyilvánosság megtudhatja, hogy az olasz hatóságok elégedettek-e.

A Politico hozzátette, szerdán késő estig a helyi ügyész szerint még nem érkeztek meg a legújabb dokumentumok.