Legalább hatvan ember érintett a brüsszeli korrupciós botrányban

Dagad a brüsszeli korrupciós botrány. Mint azt korábban megírtuk, Eva Kaili görög szociáldemokrata EP-képviselőt, az EP azóta leváltott alelnökét, valamint három társát egy Katarral kapcsolatos korrupciós ügyben letartóztatta a belga hatóság. A belga rendőrség közleménye szerint csaknem 1,5 millió euró készpénzt foglaltak le a brüsszeli régióban tartott házkutatások során.

Orbán Viktor magyar kormányfő is reagált arra , hogy a belga rendőrség lefoglalt egy készpénzzel teli táskát a Kaili-ügyben.

Így néz ki a jogállamiság Brüsszelben - írta a magyar kormányfő a rendőrségi fotóhoz.

A Magyar Nemzet szerint jól ismerheti a korrupciós botrányba keveredett Eva Kailit Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció európai parlamenti képviselője, aki nemcsak a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségének képviselőcsoportjában ült egy asztalnál a görög politikussal, hanem a  Soros-hálózathoz köthető Külkapcsolatok Európai Tanácsában (ECFR) is.

Az ECFR tanácsának magyar tagjai között találjuk Dobrev Klára mellett Bajnai Gordon korábbi miniszterelnököt, Korányi Dávidot, Karácsony Gergely főpolgármester tanácsadóját és az Action for Democracy vezetőjét, Soros Györgyöt és fiát, Alexander Sorost is.

A lobbiszervezet októberi cikkében azt szorgalmazta, hogy az Európai Bizottság gyakoroljon nyomást a magyar kormányra a jogállamisági mechanizmuson keresztül, és függesszék fel a Magyarországnak járó forrásokat, ha nem engedelmeskedik.

 Az olasz kormányfő, Giorgia Meloni csütörtökön az Európai Unió csúcstalálkozója előtt rövid nyilatkozatában pusztító hatásúnak nevezte a korrupciós botrányt. Közölte, az Európai Unió és a tagállamok hitele forog kockán.  Az Il Fatto Quotidiano című olasz napilapnak Manon Aubry, az Európai Parlament (EP) francia baloldali képviselője azt mondta, az eddig őrizetbe vettek "csak a jéghegy csúcsát" képviselik. Megerősítette, hogy a korrupciós botrány legalább hatvan személyt érint, és többségük a szociáldemokraták (S&D), valamint az Európai Néppárt (EPP) politikusai.  

A franciaEP-politikus, Raphael Glucksmann , aki szintén Kaili szociáldemokrata csoportjához tartozik, azt mondta a Polico hírportálnak: „Meggyőződésem, hogy léteznek más esetek is. Az európai elit túl sokáig hagyta magát korrumpálni.” 

A Bild szerint valójában számos szervezet, vállalat és állam próbálja befolyásolni a politikát Európában. Jelenleg 12 451 „érdekelt fél” van hivatalosan bejegyezve az EU Parlamentben, az EU Bizottságában és az Európai Unió Tanácsában. Tanácsadók, ügyvédi irodák, szakmai szövetségek és civil szervezetek adják egymásnak a kilincset Brüsszelben és Strasbourgban: ügyfeleik nevében próbálják elnyerni az uniós tisztségviselők és parlamenti képviselők tetszését. Az EU-apparátus egyik alkalmazottja így számol be erről a Bildnek: „A lobbisták megpróbálják ötvözni a tájékoztatást a képviselők szórakoztatásával. Valódi verseny folyik a vonzóbb ajánlatokért.”

A Kaili-ügyben belga és olasz sajtóértesülések szerint a politikus élettársa, Francesco Giorgi beismerő vallomást tett a belga nyomozó hatóság előtt, és azt mondta, bármit megtesz azért, hogy az élettársa kiszabaduljon, és a 22 hónapos lányunk mellett lehessen. 

Francesco Giorgi azt reméli, hogy a vallomásért cserébe ejtik Kaili letartóztatását. Az élettárs vallomásából kiderült továbbá, hogy „a titkos bűnszervezetük” nemcsak a katariak, hanem a marokkóiak érdekét is szolgálta a kenőpénzért cserébe. Francesco Giorgi azt állítja, hogy az egész ügy kiagyalója az a korábbi olasz nemzetiségű európai parlamenti képviselő, Pier Antonio Panzeri volt, akit már szintén letartóztatásba helyeztek a napokban. 

A Kaili-ügy kapcsán most szakértők és politikusok kongatják a vészharangot. Figyelmeztetnek a korrupcióra, az átláthatóság hiányára és a lobbisták befolyásának növekedésére az EU-ban. Korábban azonban a brüsszeli apparátus leginkább abban volt érdekelt, hogy védje a mundér becsületét, s próbálta elkenni a korrupciógyanús eseteket.

Érdemes emlékeztetni arra, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság  elnöke még 2021 márciusában folytatott előzetes tárgyalásokat a Pfizer főnökével, Albert Bourlával. Kiderült az is, hogy gyakran SMS-ben folytattak megbeszéléseket a vakcinabeszerzésekről. Ezek az SMS-ek viszont rejtélyes módon "eltűntek" az Európai Bizottság elnökének telefonjából - legalábbis nem hajlandó kiadni őket.

Von der Leyen telefonos egyeztetéseit követően a Bizottság meg is állapodott a BioNTech/Pfizer által gyártott koronavírus elleni vakcina 1,8 milliárd adagjának szállításáról. Az EB elnöke tehát egy 35 milliárd eurós ügyletet kötött meg úgy, hogy erről a közvélemény gyakorlatilag semmit sem tud, az egyeztetések pedig telefonon küldött üzenetekben, vagy éppen négyszemközt történtek.

Korrupciós botrányba keveredett Stella Kyriakides az Európai Bizottság egészségügyért és élelmiszerbiztonságért felelős biztosa is. 

Váratlanul több mint 1 milliárd forint, pontosan 4 millió euró jelent meg az uniós egészségügyi biztos férjével közös számláján. A ciprusi sajtó akkor passzív vesztegetésről beszélt. Ezt a tranzakciót Kyriakides a kezdetekben azzal magyarázta, hogy csupán hitelről van szó, azonban semmilyen bank nem adott volna neki ilyen méretű hitelt, mert semmilyen fedezete nincs rá.

A sorban ott van az Európai Tanács elnöke, a belga Charles Michel, és honfitársa, az Európai Unió Bíróságának feje, Koen Leanerts is. 

Mindketten főszereplői voltak annak az ügynek, amely az eurokraták és lobbisták közötti illegális, közpénzből finanszírozott találkozókról szól, amelyekre 2010 és 2018 között került sor - írja a V4NA. 

Az Origó szerint Didier Reynders, Ursula von der Leyen jogérvényesülésért felelős biztosának múltja csak úgy hemzseg a korrupciógyanús ügyletektől, amelyek az úgynevezett kazah-botránnyal kezdődtek. A botrányhoz az vezetett, hogy Franciaország belga közvetítéssel harci helikoptereket adott el kazah oligarcháknak, az üzlet lebonyolítása mögött pedig éppen Reynders állt. Két évvel később Reynders újabb korrupciós ügynek volt a kulcsszereplője, akkor éppen Kinshasában, a Kongói Demokratikus Köztársaság (volt belga gyarmat) fővárosában akart nagykövetséget építeni. A projektben viszont tulajdonosi minőségben részt vett egy fegyverkereskedő, valamint egy volt elnökjelölt. A gyanú szerint Reynders kenőpénzt fogadhatott el tőlük azért cserébe, hogy szerepeljenek a kivitelezésben.

A Magyarországot rendszeresen támadó Guy Verhofstadt körül is szaporodnak a korrupciógyanús ügyek. 

A Renew Europe európai parlamenti frakció EP-képviselője legutóbb azzal került a hírekbe, hogy több mint százmillió forintnyi közpénztámogatással újították fel a luxusvilláját, de korábban egyebek mellett lobbizott oligarchák érdekében, és évekig ült jó pénzért egy adóelkerülő cég igazgatóságában.

A korrupciógyanúba keveredett politikusok sora még egyáltalán nem teljes, de talán megkockáztatható: az Európai Parlamentben is fejétől bűzlik a hal. 

Eva Kaili neve alig több mint tíz napja vált közismertté. A brüsszeli korrupciós botrány azután robbant ki, hogy a görög szocialista politikusnál, és más, hozzá közel álló személyeknél házkutatások sorozatát tartották, amiken összesen több mint másfél millió eurót, azaz 600 millió forintnyi készpénzt foglaltak le a rendőrök.

Olasz és belga lapok értesülései szerint Eva Kaili kedden részleges beismerő vallomást tett.

Eszerint az Európai Parlament volt szocialista alelnöke arra utasította apját, hogy rejtse el az otthonában a későbbi házkutatásokon megtalált készpénz nagy részét. A férfit még akkor állították elő, amikor egy pénzel teli bőrönddel próbált meg távozni egy brüsszeli szállodából.

Eva Kailit hónapok óta figyelték, mert azt gyanították, kenőpénzt fogad el Katartól, cserébe azért, hogy az öböl-menti állam számára kedvező gazdasági és politikai döntéseket vigyen át az Európai Parlamenten. Azóta az is kiderült, hogy Marokkó is érintett lehet az ügyben, de az sincs kizárva, hogy újabb arab országok neve is felmerül majd.

A hírek szerint a brüsszeli korrupcióban legalább hatvan uniós politikust lehet érintett, többségük szocialista vagy néppárti.

A letartóztatottak között találjuk például Pier Antonio Panzeri korábbi szocialista európai parlamenti képviselőt is. A Politico című hírportál most róla közölt írást. Azt állítják: lényegében ő és civilszervezete áll a korrupciós botrány középpontjában.

A brüsszeli lap cikkét szemléző Magyar Nemzet úgy fogalmaz: Panzeri azután alapította civil szervezetnek álcázott lobbi ügynökségét, hogy 2019-ben elveszítette Európai Parlamenti tagságát. Ezután jött létre a Fight Impunity, vagyis a „Harcolj a büntetlenség ellen” nevű NGO.

Ehhez a szervezethez köthető személyek közül már sokakat vizsgálati fogságba helyeztek, például egyik parlamenti alkalmazottjukat, Francesco Giorgit, aki a főgyanúsított, Eva Kaili élettársa és aki – a hírek szerint – nemrég beismerő vallomást tett.

A Politico cikkéből az is kiderül, hogy a Fight Impunity – a törvényi kötelezettség ellenére – nem regisztráltatta magát az EP-nél mint lobbi szervezet, ennek ellenére befolyásos támogatói voltak, mint például Federica Mogherini, az unió korábbi kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Bernard Cazeneuve (KEZNÖV) volt francia miniszterelnök, valamint Dimitrisz Avramopulosz volt migrációs biztos is.

Kovács Attila: Az elmúlt 30 év legnagyobb korrupciós botránya ez Brüsszelben

Kovács Attila, az Alapjogokért Központ európai uniós kutatási igazgatója a Kossuth rádióban arról beszélt: különösen érdekes belegondolni, hogy a mostani vesztegetési botrány főgyanúsítottja, Eva Kaili rendre megszavazta Magyarország elítélését az EP-ben.

„Ez az európai baloldal nagy korrupciós botránya. Ez szemmel látható. Szocialista képviselők érintettek az eddigi hírek szerint. Valamennyi európai polgárnak az az érdeke, hogy a belga rendőrség ezt az utolsó szálig felgöngyölítse és megnyugtató választ kapjanak az uniós polgárok arra, hogy mi történt” – fogalmazott.

És erről beszélt az Alapjogokért Központ elemzője is az M1-en. Szikra Levente úgy értékelte: az ügy következtében meglehetősen hiteltelenné válhat az Európai Parlament.

„Az EP minden hitelességét elveszítette ebben a kérdésben. Tehát az ügyben, hogy korrupcióval vádoljon másokat. Tehát nem csak egy hitelességi válságot okozott Hanem lenullázta az EP-nek a hitelességét a korrupciós ügyekben ez a történet” – fogalmazott az elemző.

A brüsszeli korrupciós botrányban Pier Antonio Panzeri egész családja érintett lehet. Egy olasz bíróság épp hétfőn döntött arról, hogy Panzeri feleségét és lányát – akik jelenleg is őrizetben vannak – kiadják a belga hatóságoknak.

Egy politikai nagyágyúkat is a soraiban tudó NGO állhat a néhány napja kirobbant brüsszeli korrupciós botrány középpontjában a Politico szerint. A lap úgy tudja, már többen is őrizetben vannak azok közül, akik a szervezethez köthetők. Így például egyik parlamenti alkalmazottjuk, Francesco Giorgi, aki a főgyanúsított, Eva Kaili volt EP-alelnök élettársa. Elemzők szerint a másokat korrupcióval vádoló Európai Parlament minden hitelességét elvesztette.

A brüsszeli korrupciós botrány azután robbant ki, hogy Eva Kaili, görög szocialista politikusnál, és más, hozzá közel álló személyeknél, házkutatások sorozatát tartották, amelyek keretében összesen több mint másfél millió eurót, azaz 600 millió forintnyi készpénzt foglaltak le a rendőrök.

Eva Kailit hónapok óta figyelték a hatóságok, mert azt gyanították, kenőpénzt fogad el Katartól, cserébe azért, hogy az öböl-menti állam számára kedvező gazdasági és politikai döntéseket vigyen át az Európai Parlamenten. Azóta az is kiderült, hogy Marokkó is érintett lehet az ügyben, de az sincs kizárva, hogy újabb arab országok neve is felmerül majd.

A hírek szerint a brüsszeli korrupcióban legalább hatvan uniós politikust lehet érintett, többségük szocialista vagy néppárti.

A letartóztatottak között van például Pier Antonio Panzeri, korábbi szocialista európai parlamenti képviselőt is. A Politico című hírportál cikke szerint lényegében ő és civil szervezete áll a korrupciós botrány középpontjában.

A brüsszeli lap cikkét szemlézte a Magyar Nemzet is, amely szerint Panzeri azután alapította civil szervezetnek álcázott lobbiügynökségét, hogy 2019-ben elveszítette Európai Parlamenti tagságát.

Ezután jött létre a Fight Impunity, vagyis a „Harcolj a büntetlenség ellen!” nevű NGO.

Ehhez a szervezethez köthető személyek közül már sokakat vizsgálati fogságba is helyeztek, például egyik parlamenti alkalmazottjukat, Francesco Giorgit, aki a főgyanúsított, Eva Kaili barátja és aki – a hírek szerint – nemrég beismerő vallomást is tett.

A Politico cikkéből az is kiderült, hogy a Fight Impunity – a törvényi kötelezettség ellenére – nem regisztráltatta magát az EP-nél mint lobbiszervezet, ennek ellenére olyan befolyásos támogatói voltak, mint Federica Mogherini, az unió korábbi kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Bernard Cazeneuve volt francia miniszterelnök, valamint Dimitrisz Avramopulosz volt migrációs biztos is.

A botránnyal kapcsolatban Kovács Attila az Alapjogokért Központ európai uniós kutatási igazgatója a Kossuth Rádióban közölte, érdekes belegondolni, hogy a mostani vesztegetési botrány főgyanúsítottja, Eva Kaili rendre megszavazta Magyarország elítélését az EP-ben.

„Ez az európai baloldal nagy korrupciós botránya. Ez szemmel látható. Szocialista képviselők érintettek az eddigi hírek szerint”

– tette hozzá Kovács Attila.

A Nézőpont Intézet európai uniós kutatási igazgatója szerint minden európai polgárnak érdeke, hogy a belga hatóságok felgöngyölítsék az ügyet, és megnyugtató válaszokat adjanak a polgároknak.

Szikra Attila, az Alapjogokért Központ elemzője szerint a kirobbant korrupciós ügy miatt hiteltelenné válhat az Európai Parlament, közölte:

„lenullázta az EP hitelességét a korrupciós ügyekben ez a történet”.

Korrupciós botrány és lefoglalt bőröndnyi pénz ellenére is Magyarországot támadják

Az Európai Parlament szerdai vitanapján Magyarország is téma volt, több bírálat is elhangzott. Az M1 Strasbourgból jelentkező tudósítója, Németi Noémi műsorvezetői kérdésre elmondta,

úgy tűnik, hogy az európai parlamenti frakciók képviselőit nem zavarta az a tény, hogy az Európai Unió és Magyarország hétfőn már megegyezett egymással az uniós források kérdésében.

Az Európai Néppárt és a zöldek is jelezték ugyanis, hogy felszólalásukban azt fogják képviselni, hogy az EU bánjon keményen Magyarországgal és minden érintett forrást tartson vissza.

Manfred Weber, a Néppárt frakcióvezetője arról beszélt, hogy továbbra is küzdeni kell a jogállamisági eljárásért Magyarország tekintetében.

A korrupcióval vádolt Eva Kailit is soraiban tudó szocialista frakció is ugyanezt az álláspontot képviselte. Vezérszónokuk, Iratxe Garcia Pérez azt mondta, folytatni kell a kondicionalitási eljárást, és szerinte meg kellene vonni a tagállamoktól a vétójogot, hogy ez ne jelentsen fegyvertényt az uniós országok kezében.

Németi Noémi beszámolt arról is, hogy a frakcióvezetők felszólalásaiban egyetlen szó sem esett az EP alelnökét és több EP-képviselőt is érintő korrupciós botrányról. Holott az ügy tovább gyűrűzik: már nem csupán a Katarnak biztosított vízummentességet vizsgálják, hanem egy 2021 októberében megkötött légügyi megállapodást is, aminek értelmében Katar gyakorlatilag korlátlan hozzáférést kapott az európai légtérhez, mind az utasforgalom, mind az áruszállítás szempontjából is.

Az M1 strasbourgi tudósítója elmondta továbbá, friss hír, hogy az Európai Bizottság menekültügyért is felelős bizottsági alelnökét, Margarítisz Szkínászt is vizsgálják.

Ő egy Twitter-bejegyzés miatt keveredett gyanúba, amiben a katari emberi jogi helyzet pozitív alakulásáról írt. A posztot azóta törölte közösségi oldaláról. Szkínász tagadja a vádakat.

Jól ismerheti a korrupciós botrányba keveredett Eva Kailit Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció európai parlamenti képviselője, aki nemcsak a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségének képviselőcsoportjában ült egy asztalnál a görög politikussal, hanem a Külkapcsolatok Európai Tanácsában (ECFR) is.

A lobbiszervezet – amely magát díjnyertes nemzetközi agytrösztnek tartja – azzal a céllal jött létre, hogy minőségi és független kutatást végezzen az európai kül- és biztonságpolitikáról – számolt be a Magyar Nemzet.

A lap kiemeli, hogy az ECFR ugyanakkor a Soros-hálózat egy olyan kiemelt gyűjtőhelye, amely volt és jelenlegi nagy befolyással bíró politikusokat karol fel, hogy a számukra legfontosabb politikai kérdésekről egyeztessenek.

A rendezvényeiken pedig Soros György és fia is rendszerese felszólal. A lobbiszervezet legutóbb a dollárbaloldal és a DatAdat adatbizniszügye kapcsán fordult elő a magyar sajtóban.

Noha az ECFR rendszerint beszámol egy-egy politikus korrupciós botrányáról, érdekes módon megpróbálta eltüntetni annak a nyomait, hogy Kaili bármikor is a tagjuk lett volna. Ám az internet nem felejt, a politikus több ízben – például önéletrajzában – feltüntette, hogy az ECFR tagja.

A teljesség igénye nélkül az ECFR tanácsának magyar tagjai között találjuk Dobrev Klára mellett Bajnai Gordont, korábbi miniszterelnököt, Korányi Dávidot, Karácsony Gergely főpolgármester tanácsadóját és az Action for Democracy vezetőjét, Soros Györgyöt és fiát, Alexander Sorost is.

Dobrev és Kaili közösen támogatták az ECFR háborúval kapcsolatos közleményét is, amelyben a legszigorúbb szankciókat követelték a háború kitörésekor. A lobbiszervezet elfogultságát jelzi, hogy hazánk kapcsán az európai balliberális véleményeket hangoztatják, októberi cikkükben pedig azt szorgalmazták, hogy az Európai Bizottság gyakoroljon nyomást a magyar kormányra a jogállamisági mechanizmuson keresztül, és függesszék fel a Magyarországnak járó forrásokat, ha nem engedelmeskedik.

Az Európai Parlament keddi strasbourgi plenáris ülésén döntött a korrupció vádjával jelenleg vizsgálati fogságban lévő Eva Kaili alelnöki megbízatásának megszüntetése mellett.