Szijjártó Péter: A helyzet csak rosszabb lesz, ha az európaiak aláássák az ukrajnai béketervet

A helyzet csak rosszabb lehet, ha a háborúpárti európai vezetők aláássák az ukrajnai béketervet, ugyanis ebben az esetben még több ember fog meghalni, még nagyobb lesz a pusztítás, illetve még súlyosabb lesz az eszkaláció veszélye – figyelmeztetett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Brüsszelben.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető arról számolt be, hogy a rendezési terv hatalmas lehetőség arra, hogy a béke végre visszatérjen Közép-Európába, viszont látni kell, hogy Brüsszel és az európai vezetők nem érdekeltek ennek az elfogadásában.

„Nemcsak hogy nem érdekeltek, hanem látszik, hogy máris szívják fel magukat, hogy hogyan gáncsolják el, hogyan aknázzák alá, hogyan lehetetlenítsék el ennek a béketervnek az elfogadását”

– mondta.

Valamint úgy vélekedett, hogy „az egyetlen elfogadható magatartás az európai politikusoknak részéről az emberiesség és a józan ész szempontjait figyelembe véve az lenne, ha feltétel nélkül, teljes erejükkel támogatnák” az amerikai béketörekvéseit és ezt a 28 pontos tervet.

Szijjártó Péter aláhúzta, hogy ennél jobb nem lesz, mert a helyzet minden egyes nappal romlik. „Romlik az eszkalációs veszély szempontjából, romlik Európa biztonsága szempontjából, romlik gazdasági szempontból, romlik humanitárius szempontból és romlik Ukrajna területi integritásának szempontjából is” – sorolta.

„Tehát nincs olyan szempont, amely javulna a háború időbeli kiterjedésével. Ukrajna már nagyon sokat veszített a háborúval, Európa is nagyon sokat veszített a háborúra adott brüsszeli válaszokkal, úgyhogy itt az ideje mindennek véget vetni” – folytatta.

„Hogyha az európaiak aláássák ezt a békemegállapodást, akkor a helyzet emberiességi és józan észre alapuló szempontok alapján is csak rosszabb lesz. Rosszabb lesz, mert a háború kiterjedésének veszélye ott lesz mindennap, mert még több ember hal meg, még nagyobb lesz a pusztítás, és még inkább ássák alá az európai gazdaságot és az európai biztonsági rendszert”

– tette hozzá.

A miniszter végül azt hangsúlyozta, hogy mindenki, aki a békemegállapodás ellen dolgozik, az igazából Európa és Ukrajna ellen is dolgozik.

„Mert gondoljunk bele, hogyha 2022 áprilisában nem kényszerítették volna Ukrajnát a további harcra, hanem akkor azt az isztambuli megállapodást aláírták volna, az mennyivel jobb helyzetben került volna aláírásra Ukrajna szempontjából. Minden egyes nap, ami eltelik, az a helyzet romlásával jár, és ennél már csak egy rosszabb megállapodás tud létrejönni. Úgyhogy itt az ideje ezt a megállapodást elfogadni” – összegzett.

Közös javaslatot nyújtott be az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország az Egyesült Államok nemrég közzétett, 28 pontos ukrajnai béketervéhez kapcsolódóan – írta az MTI a Reuters hírügynökség alapján, amely vasárnap közzétette a teljes javaslatot. A módosított, 27 pontból a tervezet egyebek mellett módosítja a kijevi fegyveres erők létszámára vonatkozó korlátozást, valamint javasolja, hogy Ukrajna az Észak-atlanti Szerződés kollektív védelemről szóló 5. cikkében foglaltakhoz hasonló biztonsági garanciát kapjon az Egyesült Államoktól. Figyelemreméltó, hogy teljesen kikerült belőle egy olyan pont is, amely Oroszország jövőbeli háborúira, illetve Ukrajna NATO-tagságára vonatkozik.

A Reuters szerint az Ukrajna és nyugati szövetségesei által az amerikai béketervről Genfben, vasárnap megkezdett tárgyalásra készült dokumentum az amerikai javaslatot veszi alapul szintén 28 pontban.

A dokumentumban – az annak részleteit ismerő forrás szerint – London, Párizs és Berlin azt javasolja, hogy Ukrajna hadseregének létszámát békeidőben 800 ezer főre korlátozzák, szemben az amerikai tervben javasolt 600 ezer fővel.

A javaslat szerint Ukrajnát teljes mértékben újjáépítenék és pénzügyileg kártalanítanák, többek között az európai bankokban tárolt orosz vagyoni eszközökön keresztül, amelyek mindaddig befagyasztva maradnak, amíg Oroszország nem téríti meg Ukrajnának az okozott károkat.

A módosított változat kimondja, hogy a területcserékről szóló tárgyalások figyelembe vennék a frontvonalak állását, szemben azzal az amerikai javaslattal, mely előre meghatározná, hogy bizonyos területeket „de facto orosznak” kell elismerni. Ukrajna ennek értelmében vállalná, hogy nem kísérli meg katonai eszközökkel visszaszerezni az Oroszország által megszállt területeit., Oroszország pedig elfogadná, hogy nem terjeszkedik túl a megállapodásban rögzített határokon. A biztonsági garanciák nem érvényesek, ha ezt a kötelezettséget megszegik – írták.

A szöveg második pontja szerint. Oroszország és Ukrajna, valamint a NATO között „teljes és átfogó megnemtámadási megállapodás” jönne létre, és rendeznék „az elmúlt 30 év összes kétértelműségét”, vagyis azokat a tényezőket, amelyek szerepet játszhattak a konfliktus kialakulásában.

Ezzel összefüggésben törölték az eredeti javaslat harmadik pontját is, amelyben az szerepelt: „Elvárás, hogy Oroszország ne támadja meg szomszédjait, és a NATO ne bővüljön tovább.”

Emiatt csökkent 28-ról 27 pontosra a tervezet: ennek egyébként elsősorban a NATO bővítés szempontjából lehetne gyakorlati jelentősége, hiszen a második pontban foglalt megnemtámadási megállapodás önmagában is magában foglalná azt az elvárást, hogy Oroszország ne támadja meg (európai) szomszédjait.

Az új dokumentum szerint ha Oroszország megtámadná Ukrajnát, akkor egy erőteljes, összehangolt katonai válaszlépés mellett minden globális szankciót visszaállítanának, a megszerzett területek elismerését, valamint a megállapodásból származó összes egyéb előnyt visszavonnák. A NATO ugyanakkor beleegyezne, hogy békeidőben nem állomásoztat állandó jelleggel csapatokat Ukrajnában, de vadászgépei Lengyelországban állomásoznának. A békemegállapodás aláírása után párbeszéd indulna Oroszország és a NATO között a biztonsági aggályok megvitatására. Ukrajna esetleges NATO-csatlakozása a katonai szövetség tagjainak konszenzusos döntésétől függne – írták.

A szöveg rögzíti, hogy Ukrajna jogosult az európai uniós tagságra, míg az Egyesült Államok partnerséget köt Ukrajnával az ország gázinfrastruktúrájának – beleértve a csővezeték- és tárolólétesítményeit is – közös helyreállítására, fejlesztésére, korszerűsítésére és üzemeltetésére. Az infrastruktúra-fejlesztésre, valamint az ásványi és természeti erőforrások kitermelése és annak felgyorsítására a Világbank finanszírozási csomagot dolgozna ki, míg Oroszországot fokozatosan visszaintegrálnák a globális gazdaságba, illetve lehetővé tennék visszatérését a G8-országcsoporthoz.

Az Egyesült Államok és Oroszország megállapodnának a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról és ellenőrzéséről szóló szerződések meghosszabbításában, Ukrajna pedig beleegyezne abba, hogy nem törekszik nukleáris fegyverek birtoklására. A kelet-ukrajnai Zaporizssjai Atomerőművet a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) felügyelete alatt újraindítanák, és a megtermelt energiát Oroszország és Ukrajna között méltányosan, 50-50 százalékos arányban osztanák meg. Ukrajna emellett elfogadná az EU vallási toleranciára és a nyelvi kisebbségek védelmére vonatkozó szabályait, Oroszország pedig nem akadályozná Ukrajnát a Dnyeper folyó kereskedelmi célú használatában, és megállapodásokat kötnének a gabonaszállítmányok Fekete-tengeren történő szabad mozgásáról.

Rögzítenék azt is, hogy minden civil fogvatartottat és túszt visszaszállítanak hazájukba, beleértve a gyermekeket is, és családegyesítési programot indítanak.

A dokumentum szerint Ukrajna a békemegállapodás aláírása után a lehető leghamarabb választásokat tart.

A megállapodás jogilag kötelező érvényű lenne minden fél számára, megsértése büntetésekkel járna.

A tervezetben emellett azt írták, hogy miután a szembenálló felek elfogadják a megállapodást, és visszavonulnak a megállapodás végrehajtásának megkezdéséhez szükséges állásokhoz, a tűzszünet azonnal hatályba lépne, és ezt követően ülnének le tárgyalni a békéről.  Az USA, Ukrajna, Oroszország és az európaiak részvételével közös biztonsági munkacsoport jönne létre a békemegállapodás összes rendelkezésének előmozdítása és érvényesítése érdekében – ez szintén fontos pont, ugyanis ennek értelmében csak azt követően kezdenének el tárgyalni a békéről, hogy leállnának a harcok (ezzel szemben Oroszország korábban ragaszkodott ahhoz, hogy előbb békemegállapodást kell kötni).

A Die Welt szerint ezek a legfontosabb változtatások

A német lap cikkében szintén felhívta a figyelmet arra, hogy a harmadik pontot teljesen törölték az eredeti tervezetből, és hogy a módosított változat kedvezőbb feltételeket tartalmaz Ukrajna számára.

„Az Egyesült Államok [tervezetének] néhány pontját alpontokkal egészítették ki. Ezen kívül Ukrajna NATO-csatlakozását már nem zárják ki kifejezetten, és nem adnak általános amnesztiát a háborús bűnökért”

– írták.

Hozzátették azt is: „A javaslat szerint a kijevi kormánynak nem kellene Oroszországnak átadnia azokat a területeket, amelyeket jelenleg ellenőrzése alatt tart. Továbbá nincs rendelkezés az Oroszország által megszállt területek de facto elismeréséről.” Emellett felhívták a figyelmet arra is, hogy

az amerikai tervben az ukrajnai választások megtartásával kapcsolatban említett 100 napos határidő is kimaradt.

Ehelyett csak annyit írtak, hogy a választásokat „a lehető leggyorsabban” meg kell szervezni, ami jóval engedékenyebb kitétel Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kormánya számára.

Ugyanakkor a német lap is megjegyezte: egyelőre nem világos, hogy a javasolt módosításokat milyen mértékben vették figyelembe az Egyesült Államok és Ukrajna genfi tárgyalásai során. Az amerikai kormány az egyeztetések után mindössze annyit közölt: „hatalmas előrelépés” történt, és Ukrajna most már elégedett lehet a tervvel.

Orbán Viktor miniszterelnök egy videót tett közzé a közösségi oldalán hétfő délután, amelyben arról beszélt: az Európai Unió vezetői úgy akarják folytatni az ukrajnai háborút, hogy közben nincs is pénzük rá, és legfeljebb a közös hitelfelvétel jöhetne szóba, de ezt a magyar kormány nem fogja elfogadni.

„Uniós csúcs dióhéjban: ők folytatni akarják a háborút, de mivel pénzük nincs, ezért közös hitelt vennének fel”  – kommentálta a videót Orbán Viktor, majd hangsúlyozta:

„ Erre nemet kell mondanunk. Mi nem akarjuk eladósítani az unokáinkat Ukrajna miatt.”

A videóban a miniszterelnök elmondta: épp most fejeztek be egy megbeszélést, amelyen áttekintették az amerikaiak 28 pontos béketervét (amelyre egy 27 pontos európai válasz érkezett a hétvégén).

„Egyetlen dolgot tudok biztosan megállapítani a mai videókonferenciát követően: az Európai Unió folytatni akarja a háborút, úgy, hogy egyetlen, de egyetlen fillérje sincs arra, hogy Ukrajnának katonai eszközöket szállítson”, illetve az ország működését pénzelje.

„És egyetlen ötlete sincs arra, hogyan kellene ezt a pénzt megszerezni” – tette még hozzá a miniszterelnök, majd azzal folytatta, hogy e szempontból csak a közös hitelfelvétel jöhetne szóba, de ezt Magyarország nem fogja elfogadni.

„Nem vagyunk hajlandóak elzálogosítani az unokáink jövőjét egy megnyerhetetlen ukrajnai háború finanszírozása érdekében. Itt tartunk most”

– mondta végül a miniszterelnök.