Még nincs is oltás a koronavírus ellen, de már vitatkoznak rajta

Az Európai Unió úgy támogatná az oltóanyagok tömeggyártását, hogy megrendelné, azaz előre kifizetné a „hatékonynak tűnő” oltóanyagokat azzal a feltétellel, hogy a pénzben részesülő gyártók biztosítják a megfelelő mennyiséget a tagországok számára. De mi van akkor, ha a gyártók végül a sok pénzbe kerülő kísérletezés után nem járnak sikerrel?

A költségeket az EU vészhelyzeti alapjából finanszíroznák, amelynek költségvetése jelenleg 2,4 milliárd euró. De mi van akkor ha végül feleslegesen ürül ki ez az alap és valamiféle újabb vészhelyzet áll elő?

Négy ország külön trükközik

Németország, Franciaország, Olaszország és Hollandia megállapodást kötött egymással több mint 300 millió adag előrendeléséről egy még ki sem fejlesztett oltóanyagból az AstraZeneca brit-svéd gyógyszeripari óriáscégtől.

Belgiumnak ez nem tetszik és az európai közös ügyek elárulásáról beszél. Maggie De Block belga egészségügyi miniszter szerint Németország, Franciaország, Olaszország és Hollandia aláássa az EU közös vakcinabeszerzéssel kapcsolatos programját és úgy tesz mintha nem is lenne Unió.

A várakozások szerint az AstraZeneca oltóanyagának tesztelése 2020 végére fejeződhet be. A védőoltások hatékonyságának vizsgálata rendes körülmények között azért hosszabb folyamat, hogy legyen idő kideríteni, meddig nyújt védelmet egy adott oltás, illetve, hogy minden nem kívánatos mellékhatás kiderülhessen.

Az AstraZeneca az Oxfordi Egyetemmel közösen végzi az új koronavírus elleni védőoltás fejlesztését. A klinikai tesztelés szakaszába jutott oltóanyagok egyik legígéretesebb vakcinájaként emlegetik a világon.

Az oltóanyag tesztelése úgy zajlik, hogy sok egészséges embernek adják be a készítményt, majd figyelik egészségi állapotuk alakulását. Csak azzal lehetne gyorsítani a vizsgálatot, ha szándékosan fertőznék meg a tesztben résztvevő személyeket, de egészséges embereket nem lehet direkt megfertőzni. Időt kell hagyni a valós immunválasz kialakulásához és azután levonni a következtetéseket.

És ha mutálódik?

A legtöbb vírus rengeteg trükkel, elváltozással, mutációval cselezi ki az emberi immunrendszert. Ez az oka annak, hogy nem sikerült eddig állandó védőoltást kifejleszteni az influenza kórokozói vagy a HIV ellen. Az influenza vírusai szezonálisan, azaz évenként változtatják alakjukat, míg a HIV vírus az emberbe jutva képes kimeríteni a szervezet számára követhető variációs lehetőségeket.

Az új koronavírusnak is tapasztalták már változásokat, ami erőteljesebb tüskés felületet jelent az eredeti változathoz képest, de alapjaiban még nem módosult a COVID-19. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a Vuhanból szétterjedt vírust ugyanolyan alakban mutatták ki a többi kontinensen is.

A vakcinafejlesztést megkönnyíti, ha az új koronavírus csak csekély mértékben módosul, illetve ha kevés trükköt vet be az immunrendszer ellen. Kutatók attól tartanak, hogy egyelőre ez azért van így, mert még nem találták meg az igazán hatékony ellenszereket, nincsenek még tömeges védőoltások, így a vírust még nem helyezték nyomás alá.

Francia oltás először az USA-nak?

Franciaországban a kutatást végző gyógyszeripari óriáscég, a Sanofi májusban szembekerült a francia elnökkel, Emmanuel Macronnal, amikor a vezérigazgató Paul Hudson azt nyilatkozta, jogos, hogy az Egyesült Államok kapjon először a vakcinából, mert az USA adta a legtöbb pénzt – 30 millió dollárt – a Sanofinak a kutatásra.

A Sanofi a világ egyik legjelentősebb oltóanyag-fejlesztője, jelenleg két koronavírus elleni oltóanyag-tesztelést is folytatnak, amelyek eredményei 2021-ben várhatók.

A francia elnök már egy ideje képviseli azt a véleményt, hogy a COVID19 elleni vakcinának globális közkinccsé kell válnia. Emmanuel Macron szerint egy esetleges gyógyszernek vagy oltóanyagnak gyorsan és ingyen elérhetővé kell válnia mindenki számára.

Az oroszok nem tétováznak

Az orosz védelmi minisztérium szerdán közölte, hogy a hadsereg és a Nemzeti Járványügyi és Mikrobiológiai Kutatóintézet (NICEM) megkezdi a Covid-19 elleni vakcina klinikai tesztelését.

A készítmény hatékonyságának és veszélytelenségének bizonyítását célzó tesztekre jelentkezett önkéntesek első csoportját kétheti elkülönítés után fogják beoltani.

Az első orosz vakcina gyártását szeptemberre tervezik, ezt közölte a miniszterelnök-helyettes, Tatyjana Golikova, a még zajló vizsgálatok végeredménye előtt.

Az oltóanyagok máris kaphatók

Európában jelenleg a brit központú AstraZeneca és a GlaxoSmithKline, a franciaországi Sanofi, az Egyesült Államokban a Pfizer, a Novavax, és a Johnson & Johnson a legnagyobb gyógyszercégek, amik az új koronavírus elleni oltóanyag-tesztelést végzik.

A klinikai tesztelés alatt álló oltóanyagok elvileg már megvásárolhatók, kivéve azokat, amiket kizárólag az Egyesült Államokban gyártanak, miután Washington korábban jelezte, hogy az ott gyártott vakcina addig nem vihető ki külföldre, amíg a belföldi szükségleteket nem elégítették ki.

Eddig az új koronavírus 417 ezer ember halálát okozta szerte a világban, és 8 milliónál is többen fertőződtek meg.