Dávid Parittyája: Meghibásodott az izraeli védelmi rendszer

A Dávid Parittyája nevű rakétavédelmi rendszer hibája miatt csapódott be két iráni rakéta Izrael déli részén a minap és okozott sebesülést több tucatnyi embernek, valamint jelentős anyagi kárt - közölte hétfőn az izraeli hadsereg.

Nem fejtették ki, hogy milyen hibáról van szó, csak annyit mondtak el az esetekkel kapcsolatban, hogy készletgazdálkodási okból és az Irán elleni háború elhúzódásától tartva használták ezúttal a Dávid Parittyáját, vagyis a három rétegű rakétavédelmi rendszer középső elemét, amely a ballisztikus rakéták és a 40-300 kilométer hatótávolságú manőverező robotrepülőgépek elfogására alkalmas optimálisan. A szombaton Arad és Dimona városok területén becsapódó, Kadr típusú iráni rakéták viszont mintegy ezer kilométeres távolságból támadtak, ami ellen már a rakétavédelmi rendszer legköltségesebb eleme, a Nyíl nevű az optimális. A hadsereg szerint a Dávid Parittyája korábban sikeres volt a Kadr ellen is, ennél a kettőnél kudarcot vallott.

Az izraeli rakétavédelmi rendszer harmadik eleme a Vaskupola, és ezenkívül van még egy lézeres rakétaelhárító rendszer is.

A szombat esti kudarc után a hadsereg közölte, hogy a háború kezdete óta Irán 440 ballisztikus rakétával támadta Izraelt, és ezeknek 92 százalékát sikerült elfogni.

Donald Trump szerint hétfőn is folytatódtak az egyeztetések vezető iráni tisztségviselőkkel a vasárnapi "konstruktív" első tárgyalásokat követően - az amerikai elnök erről Floridában beszélt újságírók előtt.

Trump jelezte, hogy amennyiben a következő öt napban a tárgyalásokon előrehaladást sikerül elérni, akkor az a katonai konfliktus lezárásához vezet. Elmondta, hogy az iráni vezetéssel tartott megbeszéléseken rész vett Jared Kushner üzletember, diplomata, aki egyben az elnök veje.

Az elnök értékelése szerint Irán "nagyon akarja" a megállapodást, és az Egyesült Államoknak is az egyezség a célja. Hozzátette ugyanakkor, hogy amennyiben nem sikerül egyezségre jutni, akkor folytatódnak a bombatámadások Irán ellen.

A tárgyalások tényéről szóló iráni cáfolatra reagálva az elnök megjegyezte, hogy az csak jele az Irán vezetésén belüli kommunikáció hiányának, ami a kommunikációs rendszerekben okozott károknak köszönhető.

Elmondása szerint az eredeti amerikai katonai tervekben az szerepelt, hogy kedden légicsapást intéznek Irán legnagyobb, elektromos áramot előállító erőműve ellen, ez került le a napirendről a katonai csapások részleges felfüggesztésével.

Trump hangsúlyozta, az Egyesült Államoknak továbbra is az a legfőbb célja, hogy Iránt megfossza az atomfegyver birtoklásának lehetőségétől, valamint hozzátette, az amerikai követelések közé tartozik, hogy az iráni vezetés átadja az ország birtokában lévő állítólag mintegy több száz kilogram magas fokon dúsított uránt.

Az elnök annyit közölt, hogy egy magas szintű iráni vezető vesz részt az egyeztetéseken, aki nem az ajatollah, de képviseli Iránt. Megjegyezte, hogy az apja halála után frissen hivatalba került Modzstaba Hamenei ajatollah eddig nem mutatkozott, és nem tudni, hogy egyáltalán életben van-e.

Az izraeli légierő újabb támadást indított az iráni rezsim infrastruktúrája ellen Teherán-szerte hétfőn - jelentette a hadsereg.

Az iráni légicsapások mellett az izraeli légierő újabb hidat rombolt le hétfőn a Litáni folyón Dél-Libanonban. Az Al-Majadín hírcsatorna jelentése szerint a libanoni áramszolgáltató szakemberei megpróbálják helyreállítani az áramellátást Dél-Libanonban, amely a híd elleni támadás következtében megszakadt. Egy másik hidat is kétszer támadtak az izraeli erők.

Donald Trump amerikai elnök hétfőn bejelentette, hogy tárgyalások kezdődnek Irán és az Egyesült Államok között.

A Trump-bejelentés után Izraelben szerda este kilencre halasztották a biztonságpolitikai kabinet hétfőre tervezett ülését. Izraelben egyelőre nem tudják felmérni a tűzszüneti kezdeményezés sikerének esélyeit, és felkészülnek annak kudarcára is.

"Ha nem lesz megállapodás, hónapokig tartó eszkaláció következik"

– közölte egy magas rangú izraeli tisztviselő a ynet hírportállal.

Nem felel meg a valóságnak a Politico amerikai lapnak az az állítása, miszerint Oroszország azt javasolta az Egyesült Államoknak, hogy hagyjon fel Ukrajna hírszerzési adatokkal való ellátásával, cserébe egy hasonló orosz lépésért Irán esetében - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

"Ezt a hírt mi is láttuk, természetesen. Ez a hamis, pontosabban a hazug hírek kategóriájába tartozik" - mondta.

"Természetesen ez nagyon komoly biztonsági kockázatot jelent, ha ez a tendencia folytatódik" - hangoztatta azzal a lehetőséggel kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok újabb támadást intézhet az orosz építésű iráni busehri atomerőmű ellen. Hozzátette: Moszkva jelzéseket küld Washingtonnak arról, hogy a létesítmény elleni támadások veszélyt jelentenek.

Arra figyelmeztetett, hogy a nukleáris létesítmények elleni csapások helyrehozhatatlan következményekkel járhatnak. Elmondta, hogy Oroszország folyamatos párbeszédet folytat a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel (NAÜ) a busehri atomerőmű körüli helyzetről.

A NAÜ hétfőn az X közösségi oldalon közölte, hogy az ügynökség főigazgatója, Rafael Grossi telefonbeszélgetést folytatott Alekszandr Lihacsovval, a Roszatom orosz állami atomenergetikai vállalat vezérigazgatójával, akinek hangsúlyozta: a katonai műveletek nem veszélyeztethetik az erőművet és dolgozóit.

Lihacsov közölte, hogy a héten tervezik végrehajtani a létesítményen dolgozó orosz alkalmazottak evakuálásának harmadik szakaszát, amely után néhány tucatnyian közülük Busehrben maradnak a "felügyelet és a berendezések biztonsága érdekében".

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfőn az iráni hivatali partnerével, Abbász Aragcsival telefonon folytatott tárgyalása során hangsúlyozta, hogy az amerikai-izraeli támadások Irán nukleáris infrastruktúrája ellen, beleértve a busehri atomerőművet is, kategorikusan elfogadhatatlanok, mivel biztonsági kockázatot jelentenek az orosz személyzet számára, és katasztrofális ökológiai következményekkel járhatnak a régió összes országára nézve.

A Kreml szóvivője egyébként hangot adott annak az orosz álláspontnak, amely szerint az Irán körüli helyzetnek "már tegnap" át kellett volna térnie a politikai-diplomáciai rendezés medrébe, mert csak ez járulhat hozzá hatékonyan a régióban kialakult katasztrofálisan feszült helyzet enyhítéséhez.

Peszkov nem kommentálta a francia haditengerészet által a Földközi-tengeren feltartóztatott és a marseille-i kikötő közelében lévő horgonyzóhelyre kísért Deyna tartályhajó körüli helyzetet. A Deyna mozambiki zászló alatt hajózott Murmanszkból. A párizsi orosz nagykövetség közölte, hogy legénysége között nincsenek orosz állampolgárok.

Peszkov megerősítette, hogy Kim Dzsongün észak-koreai vezetőnek érvényes meghívása van Oroszországba, ennek időpontjáról még egyeztetések folynak.

Vlagyimir Putyin orosz elnök egyébként hétfőn táviratban gratulált Kimnek abból az alkalomból, hogy újraválasztották a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Állami Ügyek Bizottságának elnöki tisztségébe. Egyebek között azt írta, hogy Oroszország nagyra értékeli az észak-koreai vezető személyes hozzájárulását a két ország közötti szövetség megerősítéséhez.