POLITIK
18+
Beszéd Pancsován.
A magyar kormány továbbra is kiáll amellett, hogy nincs különbség magyar és magyar között, nincs első és másodrendű magyar állampolgár, hiszen amíg mindannyian közösen dolgozunk a nemzet felemelkedésén, addig a döntéseinket is közösen hozzuk meg - hangsúlyozta Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár hétfőn Pancsován, ahol a Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület felújított épületének ünnepélyes átadásán vett részt.
Mint mondta: a magyar kormány akkor is ezt teszi, ha ma Magyarországon ismét vannak, akik a külhoni magyarok ellen uszítanak.
"Az elmúlt 16 év közös munkájának köszönhetően hatalmas eredményeket tudtunk elérni mindenütt a Kárpát-medencében, így itt a Vajdaságban is. Ehhez azonban a magyar nemzet minden tagjára szükség volt, és ma is szükség van" - húzta alá.
Hozzátette:
április 12-e után is tovább szeretnék folytatni a megkezdett munkát, "ami hosszú évek után végre újra egyesítette a nemzetünket". Mint mondta: bízik a vajdasági magyarok "mindig józan ítélőképességében", és abban, hogy nekik is köszönhetően tovább tudnak dolgozni azon, hogy "a magyar nemzetet felemeljük, megtartsuk és megerősítsük".
Az államtitkár úgy fogalmazott: az ünnep azokról a szórványban élő magyarokról, a pancsovaiakról szól, akik "minden kihívás és nehézség ellenére kitartóan küzdenek magyarságukért, ápolják anyanyelvüket, székely hagyományaikat, kultúrájukat, dolgoznak a helyi közösségért és a dél-bánáti magyar jövőért".
Beszédében rámutatott, egy közösségi intézmény átadása nem az épületről, hanem az azt élettel megtöltő közösségről szól. Mint fogalmazott, bármilyen korszerű és impozáns is egy épület, valódi értékét az adja, hogy milyen szellemi tartalommal tölti meg a közösség.
Nacsa Lőrinc közölte: ahol nincs magyar gyermek, ott nincs magyar jövő sem, ezért különösen fontos a fiatal generáció bevonása a közösségi életbe, főként olyan térségekben, ahol nincs intézményes magyar nyelvű oktatás.
Végül felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar kormány továbbra is támogatja a külhoni magyar közösségeket, az oktatástól a kulturális programokig, és elkötelezett a nemzet egységének erősítése mellett.
Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke ünnepi beszédében a nemzetpolitika működésének kézzelfogható példájaként említette a pancsovai magyar közösségi épület felújítását. "Itt lehet a leginkább érzékeltetni, hogy mi az, hogyan működik az, amikor egy nemzetnek olyan kormánya van, amely számára minden magyar egyformán fontos, éljen Magyarország területén vagy külhonban, éljen tömbben vagy szórványban" - húzta alá.
A legnagyobb délvidéki magyar párt elnöke kiemelte:
a pancsovai beruházás a magyar kormány támogatásával valósult meg, mintegy 288 ezer euró (113,16 millió forint) értékben. A fejlesztés célja, hogy a dél-bánáti szórványmagyarság számára korszerű, a 21. századi igényeknek megfelelő közösségi teret biztosítson, amely egyben a helyi magyarság megmaradásának bástyája is.
"A végeken mindig nehezebb, a végeken mindig többet kell teljesíteni, a végeken mindig jobban kell küzdeni a megmaradás érdekében" - hangsúlyozta, majd úgy folytatta: a pancsovai magyar közösség ugyanakkor az elmúlt évtizedekben bizonyította kitartását és elkötelezettségét.
Rámutatott, a jövő építésének feltétele a magyarság megőrzése, ami közös felelősség határon innen és túl. Ennek érdekében fontos, hogy a nemzet egységét erősítő politika folytatódjon, és Magyarországnak nemzeti kormánya legyen. "Akkor tudunk jövőt építeni, ha mindannyian őrizzük magyarságunkat" - zárta szavait a VMSZ elnöke.
Nacsa Lőrinc hétfőn Muzslyán megtekinti a helyi színházban megkezdett beruházásokat, Topolyán pedig a Közigazgatási, Művelődési és Oktatási Központot, majd Szabadkán részt vesz a Hét Nap Lapkiadó Kft. 80. születésnapi rendezvényén.
Nacsa Lőrinc: újra meghirdeti a nemzetpolitikai államtitkárság a Szülőföldön Magyarul Programot
Újra meghirdeti a nemzetpolitikai államtitkárság a Szülőföldön Magyarul Programot, amelyre keddtől lehet jelentkezni - mondta Nacsa Lőrinc a Facebook-oldalán közzétett videóban.
A Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára kiemelte: a magyar nemzet alapját a magyar családok jelentik. Tizenhat éve építik a családalapú Magyarországot és olyan átfogó családtámogatási rendszert hoztak létre, amely nemcsak Európában, hanem az egész világon egyedülálló.
Kitért arra, hogy szja-mentességet biztosítanak a két-három vagy többgyermekes édesanyáknak és a 30 év alatti egy gyermekes édesanyáknak. Megduplázták a családi adókedvezményt, adómentes lett a csed és a gyed és elindították a fiatalok lakásvásárlást segítő Otthon Start Programot. Ingyenes tankönyvvel és ingyenes vagy kedvezményes gyermekétkezéssel segítik az iskolába járó diákok családjait - sorolta.
"Egységes nemzetben gondolkodunk, ezért a külhoni magyar családokat is igyekszünk segíteni. Ilyen eszköz a Szülőföldön Magyarul Program, amelyet a mai napon újra meghirdetünk" - mondta.
Ismertetése szerint a program keretében idén is évi egyszeri, bruttó 100 ezer forint összeggel támogatják azokat a gyermekeket és fiatalokat, akik tanulmányaikat szülőföldjükön magyar nyelven végzik.
"Ezzel nemcsak köszönetünket fejezik ki a külhoni magyar családoknak, amiért gyermekük számára magyar iskolát választottak, hanem ösztönözik is a magyar iskolaválasztást, hisz a magyar oktatás a megmaradás kulcsa a határon túl" - fogalmazott az államtitkár.
A program keretében kétféle támogatás érhető el: az óvodások és iskolások az oktatási-nevelési támogatást igényelhetik, a felsőoktatásban tanulók pedig a hallgatói támogatást.
Jelentkezni március 17-től lehet a Rákóczi Szövetség által üzemeltetett mipont.hu felületen.
"A magyar családok itthon és a külhonban is számíthatnak ránk. Tegyünk érte közösen, hogy ez a munka április 12. után is folytatódhasson!" - mondta Nacsa Lőrinc.
Minden magyarnak - éljen akár a Kárpát-medencében vagy a diaszpórában - joga van beleszólni a nemzet közös nagy ügyeibe, a nemzetáruló pártoknak pedig innen üzenjük: el a kezekkel a külhoni magyaroktól! - jelentette ki a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára korábban, március 15-e alkalmából a székelyföldi Bodvajon, ahol az 1848-49-es szabadságharc idején Gábor Áron az első ágyúit öntötte.
A történelmi vashámornál rendezett ünnepségen Nacsa Lőrinc rámutatott: március 15-e bebizonyította, hogy a nemzet ereje a közös akaratban és az egymás iránti felelősségvállalásban rejlik.
"Az elmúlt másfél évben bejártam a Kárpát-medencét, sőt számos közösséggel találkoztam a diaszpórában is. Tapasztalataim alapján büszkén kijelenthetem, hogy a magyar közösségek - szerte a világon, itt, Erdővidéken is - megőrizték 1848 szellemiségét. S bár mindenütt más és más kihívásokkal kell megküzdenünk, a hazaszeretet és a nemzet iránti hűség ott van bennünk is, ahogy 1848 hőseiben volt annak idején" - fogalmazott a nemzetpolitikai államtitkár.
Szerinte mindez az elmúlt 16 év nemzetépítő munkájának is köszönhető, amelynek révén a külhoni, így az erdélyi magyarság is, nemcsak a megmaradásra, hanem sok helyen a gyarapodásra, nagy álmok és tervek megvalósítására volt képes.
"Közös erővel megerősítettük a magyar intézményrendszert. 480 óvodát, 953 templomot és gyülekezeti termet építettünk vagy újítottunk meg Erdély-szerte. Minden magyar gyermek és fiatal számára elérhetővé tettük a magyar nyelvű oktatást az óvodától egészen a felsőoktatásig. Elértük, hogy magyarnak lenni ne hátrányt, hanem egyre inkább előnyt jelentsen mindenütt a Kárpát-medencében. Megvédtük az épített örökségünket, és közjogi értelemben is újraegyesítettük nemzetünket. Ezek mind olyan közös eredmények, amelyeket 16 évnyi kemény munka árán értünk el. Azonban amennyire nehéz volt felépíteni, olyannyira könnyű lerombolni is mindezt" - figyelmeztetett Nacsa Lőrinc.
Azt mondta: az április 12-i választáson dől el, hogy folytatódhat-e az utóbbi 16 év nemzetépítő munkája.
"Ma, amikor a magyarországi ellenzéki pártok ismét a külhoni magyarság ellen uszítanak, rendkívül fontos, hogy kiálljunk nemzetünk egysége mellett. Nemet kell mondanunk az uszításra és arra, hogy a baloldal ismét magyart a magyar ellen fordítson"
- hangoztatta az államtitkár a székelyföldi ünnepségen.
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc egyik utolsó bástyája Háromszék volt. Amikor már mindenhol letették a fegyvert, ott továbbra is ellenálltak a császári seregeknek. Ennek az önvédelmi harcnak biztosított tüzérségi fegyvert az a - bodvaji vashámorban, majd a kézdivásárhelyi Turóczi-műhelyben öntött - 93 ágyú, amelyet közadakozásból, illetve a székely templomok harangjaiból öntött Gábor Áron, a székelyek legendás tüzértisztje.
Ripost hírek
