Márki-Zay támogatja a vizitdíjat és a kórházi napidíjat

Gyurcsány Ferenc korábbi érvelése a vizitdíjról szinte szóról szóra megegyezik azzal, amit manapság Márki-Zay Péter mond, aki szerint nem ördögtől való gondolat a kórházi napidíj és a vizitdíj bevezetése, és problémának tartja, hogy ez tabutéma.

A baloldal miniszterelnök-jelöltje erről 2020 őszén a Gellért Szállóban elhangzott beszédében szó szerint azt mondta:

„…egy olyan szolgáltató, versenypiaci egészségügyet kell felépíteni, ami egy biztosítós modellben is teret ad a magánszolgáltatóknak. Nem ördögtől való gondolat, bár tudom, hogy a napidíj és a vizitdíj népszavazása óta Orbánéknál tabu. Bármiféle piacosítás. Nagy hiba!”

Mint ismeretes, a vizitdíjat minden alkalommal be kellett fizetni, amikor egészségügyi szolgáltatást szeretett volna igénybe venni bárki. A Fidesz-azonban ez ellen aláírásgyűjtésbe kezdett, és elérte, hogy a köztársasági elnök kiírja a népszavazást a kérdéskörben, és az emberek több mint 80 százaléka bevezetett díjak megszüntetésére voksolt.

Gyurcsány Ferenc még a szociális népszavazás előtt a Bajcsy-Zsilinszky Kórház új betegágyainak átadásán tisztességes és fair osztozkodásnak nevezte, hogy mindenki fizet járulékot, de aki igénybe is veszi az ellátást, annak vizitdíjat és kórházi napidíjat kell fizetnie.

A bukott miniszterelnök szerint akkor az volt a vita tárgya, hogy „a gyógyítás költségeinek egy-két százalékához járuljon-e hozzá a közvetlen igénybevevő, vagy fizessen mindent az, aki adót fizet„.

Gyurcsány korábbi érvelése szinte szóról szóra megegyezik azzal, amit manapság Márki-Zay Péter mond: az ingyenesség látszata a volt kormányfő szerint a politika szirénhangja, elhitet valamit, ami illúzió, abból pedig soha nem épült időt álló rendszer.

Márki-Zay pedig azt mondja: az ingyenes egészségügy egy illúzió. Ez is bizonyítja, hogy a baloldal jelenlegi miniszterelnök-jelöltje azonosult Gyurcsányék elképzeléseivel, aminek lényege a privatizáció, az üzleti alapú egészségügyi ellátás bevezetése.

Márki-Zay Péter egyébként a fent említett 2020-as beszédében többet is elárult arról, hogy milyen egészségügyet képzel el:

„A paraszolvencia kivezetése egy nagyon pozitív cél, Orbán Viktor is megjelölte, ennek nyilván az egyik megoldása, ha megfizetik az orvosokat, de ez nem elég. Egy olyan szolgáltató, versenypiaci egészségügyet kell felépíteni, ami egy egybiztosítós modellben is teret ad a magánszolgáltatóknak.”

A baloldal kormányfő-jelöltje rendszeresen az amerikai egészségügyi ellátást hozza fel követendő példaként, amely egyébként valóban kiválóan működik a leggazdagabbak számára. A kezelések és a gyógyszerek rendkívül drágák, ha pedig nem fizet a biztosító, akkor az állampolgárnak kell fizetnie a kezelést, ha bírja.

Ha nem bírja, akkor senki nem fizeti ki helyette, vagyis lényegében az út szélén hagyják. Hiába létezik gyógymód valakinek a krónikus betegségére, legyen szó példának okáért rákról,ha nem tud fizetni az illető a kezelésért, akkor meghal, az állam nem segít.

Ennél is problémásabb, hogy nemcsak a legszegényebbek, de gyakran a középosztálybeliek sem mindig engedhetnek meg maguknak esetenként alapvető gyógyszereket sem. Ha például speciális típusú asztma elleni inhalátorra vagy inzulinra van szükség, akkor ez havi több ezer dollár (több százezer forintnyi) tétel is lehet. Márki-Zay Péter azonban ezekről inkább hallgat

„Álszentség lenne azt mondani, hogy az egészségügy nem üzlet, nincs olyan, hogy ingyenes egészségügy, ez egy illúzió” – hangoztatta Márki-Zay Péter egy korábbi interjújában. A Hírcentrum által szemlézett tavaly nyári beszélgetésen, amelyet Vona Gábor készített az egyesült ellenzék miniszterelnök-jelöltjével, Márki-Zay így fogalmazott:

„A szomorú igazság az, hogy minden üzlet.

Mert ahol nem üzlet, ott tönkrementek. Afrikában találták azt, hogy azok a rendszerek, ahol ingyenes egészségügy volt, ott borzasztó rossz állapotok voltak, haltak meg az emberek, és a többi. Ahol fizetős egészségügyet vezettek be ott viszont jól működött. Tehát olyan nincs, hogy ingyenes egészségügy akkor, amikor például hálapénzzel fizetnek az emberek, meg zsebbe fizetnek.

Maga a modell, amit ideálisnak látok az egy egybiztosítós, versengő egészségügyi modell.”

Gyurcsányi példa

A Hírcentrum felidézte Gyurcsány Ferenc 2006-os beszédét, amelyet a Bajcsy-Zsilinszky Kórház új épülettömbjének avatása előtt mondott:

Az akkori miniszterelnök azt is elmondta:

„Nyitott egészségipart kell építeni, gazdag kliensekkel. Amíg csak a közepesen szegény és közepesen gazdag társadalom van jelen vásárlóként a rendszerben, addig az orvosok nem tudnak drágább, több, jobb szolgáltatást eladni. Biztosításalapúvá kell tenni a rendszert, és ki kell nyitni a rendszert, hogy Európának is szolgáltatást tudjon nyújtani” – fogalmazott Gyurcsány.

Átfogó, „drasztikus” privatizációt hajtana végre az egészségügyben Márki-Zay Péter, a baloldal miniszterelnök-jelöltje. A hódmezővásárhelyi polgármester erről egy 2018. márciusi kampányfórumon beszélt elsőként – írja a Mediaworks Hírcentrum.

„Csak egy drasztikus magánosítás segíthet”

Márki-Zay kifejtette:

Az egy másik kérdés, hogy természetesen nem a biztosítást kell magánosítani. Az úgynevezett egy, single payer rendszer, tehát az egybiztosítós rendszer. Ez Amerikán kívül majdnem minden országban ez van egyébként. Fejlett országokban. Tehát nagyon fontos, szolidaritási és egyéb alapból, hogy egy kalapból menjen a pénz. De a szolgáltatók azok igenis legyenek magánszolgáltatók, versenyezzenek egymással, gazdálkodjanak felelősen” – húzta alá Hódmezővásárhely polgármestere.

Az egészségügy magánosításának szándéka nem új ötlet

Márki-Zay Péter tehát magánkézbe adná az egészségügyi szolgáltatást, a kórházakat és a rendelőintézeteket – írja a portál. Mint fogalmaznak, ez azzal járna, hogy profitorientáltan működnének az egészségügyi intézmények, szemben a jelenleg működő állami fenntartással és ezzel együtt felelősséggel. Az egészségügy magánosításának szándéka azonban nem új ötlet a hazai baloldalon, többször próbálkoztak már privatizációval – emlékeztet a Hírcentrum. Felidézik:

Előbbi miniszterelnöksége idején, 2003 júniusában olyan törvényt nyújtottak be az Országgyűlésnek, amely meghatározott feltételek mellett lehetővé tette volna a magántőke kisebbségi tulajdonosként való bevonását az egészségügy üzemeltetésébe.

A jogszabály elfogadása után a Fidesz az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordult, amely az év végén megsemmisítette a törvényt. A Munkáspárt közben még 2003 őszén ügydöntő népszavazást kezdeményezett az ügyben, amihez a Fidesz is csatlakozott. Az Ab közjogi érvénytelenségre hivatkozva semmisítette meg a törvényt, tehát tartalmában nem vizsgálta a jogszabályt, habár számos indítvány érkezett pártoktól és szakmai szervezetektől a törvényben foglaltak miatt is.

A népszavazás végül 2004. december 5-én érvénytelennek bizonyult, de igazi tétje – az Ab döntése nyomán – már csak a másik kérdésnek, a határon túli magyarok kettős állampolgárságának volt. Érdemes felidézni, hogy

– emlékeztet a portál.

Mint írják: élen járt ebben az egykori SZDSZ, amelynek elnöke, Kuncze Gábor a kommunista időkre emlékeztető javaslatnak nevezte a privatizációt elutasító népszavazási kezdeményezést. Határozottan állította, hogy nem lesz drágább az egészségügyi ellátás attól, hogy magánkézbe adják a szolgáltatások egy részét.

Párttársa, Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter szintén azt mondta, hogy nem lesz drágább az ellátás, viszont szerinte hatékonyabbá lehet tenni a kórházak működését, ha bevonják a magántőkét. Válaszában a Fidesz felhívta a liberálisok figyelmét arra az alapelvre, hogy az egészség nem üzlet. „A befektetők nyilvánvalóan pénzt akarnak keresni, a magánklinika nem szeretetszolgálat” – hangsúlyozták. Hozzátették:

Gyurcsány Ferencék egyébként 2003-ban önkormányzati szinten már elindították a kórházak privatizációját

A baloldal később sem tett le a privatizációs tervekről: Molnár Lajos, a második Gyurcsány-kormány egészségügyi minisztere egy vitafórumon kritizálta, hogy a kórházakkal kapcsolatban a „profitot” gyakran szitokszóként hallja vissza.

„Ha hasznosul valami, az nem bűn. Nem kivitelt jelent. Csak az eredményesség lehet egy költségvetési intézménynek az alapja, máskülönben nincs helye a nap alatt. Ha egy intézmény az államé, akkor sem lehet veszteséges” – mondta Molnár.

Gyurcsány Ferencék egyébként 2003-ban önkormányzati szinten már elindították a kórházak privatizációját, néhány város a helyi kórházának üzemeltetésére szerződést kötött magáncégekkel – például a 2009-ben csődbe ment Hospinvesttel –, amelyek nyerészkedtek a magyar egészségügyön, majd súlyos adósságokat hagytak hátra, amiket az érintett önkormányzatok csak állami segítséggel tudtak finanszírozni.

Márki-Zay Péter fent idézett kijelentését az alábbi videóban 47:03-tól kezdődően hallgathatja vissza: