POLITIK
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a RipostNégy évvel ezelőtt 40 ezren voltak.
Több mint 39 ezer delegált vesz részt a vasárnapi parlamenti választáson a választási bizottságok munkájában. Négy évvel ezelőtt ez a szám több mint 40 ezer volt.
A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint több mint 39 ezer delegáltat jelentettek be az ország 10 047 szavazatszámláló bizottságába a választáson induló pártok, országos nemzetiségi önkormányzatok és független jelöltek.
A legtöbb delegáltat, csaknem 20 ezret a Tisztelet és Szabadság Párt (Tisza) bízott meg a szavazatszámláló bizottságokba, a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség-Kereszténydemokrata Néppárt pedig mintegy 17 ezret. A Mi Hazánk Mozgalom valamivel több mint 1500 delegáltat jelentett be, a Demokratikus Koalíció csaknem 600-at, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt mintegy 270-et. A Magyarországi Németek Országos Önkormányzata 27, a Jobbik Magyarországért Mozgalom 9, A Szolidaritás Pártja - Magyar Munkáspárt 3, az Irány a Jövő Párt és a Normális Élet Pártja 2-2 delegáltat jelentett be a szavazatszámláló bizottságokba. A független jelöltek 40 delegáltat jelentettek be.
A jelöltek és jelölőszervezetek saját megbízottjaikon keresztül meggyőződhetnek a választás tisztaságáról és részt vehetnek az esetleges vitás kérdések eldöntésében. A választási bizottságokban ülő választott és megbízott tagoknak azonos jogaik és kötelezettségeik vannak. A párt által megbízott tag a bizottság rendelkezésére álló valamennyi információt megismerheti. A tevékenysége során tudomására jutó személyes adatokat azonban sem az őt megbízó pártnak, sem másnak nem adhatja ki.
Emellett a párt által megbízott tag a bizottság rendelkezésére álló valamennyi információt megismerheti, így törvényesen hozzájuthat a szavazóköri jegyzőkönyv egy példányához is, vagyis a jelöltek és jelölőszervezetek a delegáltjaikon keresztül közvetlenül követhetik az eredmény megállapítását, nem jogsértő, ha egy jelölt, jelölőszervezet közzéteszi a delegáltjától származó szavazóköri eredményeket.
A 2022-es országgyűlési választáson több mint 40 ezer, a 2018-ason csaknem 32 ezer delegált vett részt a szavazatszámláló bizottságok munkájában, 2014-pedig ez a szám 40 ezer volt.
A rendőrség közterületi szolgálatát a választás napján úgy kell megszervezni, hogy a szavazóhelyiséget érintő segítségkérés esetén az első járőr 15 percen belül megérkezzen.
A választással összefüggő rendőri feladatokról szóló ORFK-utasítás szerint a rendőrkapitányságok vezetőinek gondoskodniuk kell arról, hogy a szavazás napján, valamint az azt megelőző és követő napon biztosított legyen a szavazóhelyiségek környékén – lehetőség szerint gépkocsizó járőrökkel – a rendszeres rendőri jelenlét.
A rendőrkapitányságok vezetői gondoskodnak arról, hogy az illetékességi területükön működő szavazatszámláló bizottsági elnökök megkapják a tájékoztatást arról, hogy a rendőröket hogyan lehet gyorsan igénybe venni.
A közterületi szolgálatot úgy kell megszervezni, hogy a szavazóhelyiséget érintő segítségkérés esetén az első rendőr 15 percen belül megérkezzen.
A szavazóhelyiségben a rend fenntartása elsődlegesen a szavazatszámláló bizottság feladata, de ha szükség van rendőri intézkedésre, akkor azt haladéktalanul meg kell tennie a rendőrnek, de biztosítani kell a választás zavartalanságát.
A szavazás napján a rendőrség biztosítja a Nemzeti Választási Bizottságnak és a Nemzeti Választási Irodának otthont adó Nemzeti Választási Központot.
A választásra jogosultak 16,89 százaléka, 1 271 768 szavazó járult az urnákhoz a vasárnapi országgyűlési képviselő-választáson reggel 9 óráig a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.
A részvételi arány 9 órakor Békés vármegyében volt a legmagasabb, 18,61 százalék, ami 47 754 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében volt, 14,13 százalék, ebben a vármegyében 67 753-an voksoltak.
A fővárosban a szavazók 15,96 százaléka, 202 934 választópolgár adta le szavazatát 9 óráig.
Az 1998-as parlamenti választás első fordulójában 9,80 százalék, a 2002-es választáson 8,81 százalék szavazott 9 óráig. A 2006-os parlamenti választás első fordulójában a választásra jogosultak 11,39 százaléka, a 2010-es választáson 10,23 százalék, a 2014-es választáson 9,50 százalék, nyolc évvel ezelőtt 13,17, négy évvel ezelőtt pedig 10,31 százalék voksolt 9 óráig.
Az NVI a nap folyamán kétóránként közöl összesítést a részvételi arányokról. A következő adatok 11 óra után lesznek elérhetők az NVI honlapján.
A szavazás napján 19 óráig, illetve valamennyi szavazókör bezárásáig - a választópolgárok befolyásolásának elkerülése érdekében - a választás eredményére vonatkozó adat nem hozható nyilvánosságra - közölte a Nemzeti Választási Iroda (NVI) az MTI-vel vasárnap.
Azt írták: a választópolgárokat a szavazatszámláló bizottság tagjai a szavazóhelyiségben érvényes, a magyar hatóságok által kiállított személyazonosító igazolvány, útlevél vagy vezetői engedély alapján azonosítják, és ellenőrzik, hogy szerepelnek-e a névjegyzéken. A lakcímkártya felmutatása nem szükséges a szavazáshoz, de kizárólag az adott szavazókörben a névjegyzéken szereplő választópolgár adhatja le a szavazatát.
A bizottság a szavazólapok lebélyegzését követően átadja azokat a választópolgárnak, aki a névjegyzék aláírásával igazolja az átvételt.
Mint írták, a választópolgárnak kérésére borítékot is biztosítanak, de annak használata - az átjelentkezéssel és külképviseleteken szavazók kivételével - nem kötelező. A szavazás titkosságát a szavazófülkék hivatottak elősegíteni. A kiadott szavazólapok számát a választási szervek folyamatosan nyilvántartják.
Közölték azt is, hogy a szavazás napján a Nemzeti Választási Iroda több alkalommal közöl adatokat a részvétel alakulásáról, az első adatokat az NVI reggel 7 óra után teszi közzé, ezt követően 9, 11, 13, 15, 17 és 18:30 órakor frissülnek a részvételi adatok a valasztas.hu oldalon.
Felhívták a figyelmet arra, hogy a szavazás 19 órakor zárul, ezt követően megkezdődik a szavazatok számlálása a szavazókörökben és az NVI is megkezdi a levélben érkezett szavazatok megszámlálását. A külképviseleteken és az átjelentkezéssel leadott szavazatok megszámlálását jövő héten pénteken vagy szombaton végzik az erre kijelölt szavazatszámláló bizottságok.
A tájékoztatás szerint a választás eredményére vonatkozó adatokat a szavazás lezárását követően, a feldolgozás előrehaladtával folyamatosan, 10 percenkénti frissítéssel közlik. Felhívták a figyelmet arra, hogy a szavazás napján 19 óráig, illetve valamennyi szavazókör bezárásáig - a választópolgárok befolyásolásának elkerülése érdekében - a választás eredményére vonatkozó adatot nem lehet nyilvánosságra hozni.
Vasárnap a szavazás ideje alatt is szabad kampányolni, ez alól csak a szavazóhelyiségek 150 méteres környéke a kivétel.
Általános kampánycsend nincs, a választási törvény azonban előírja, hogy a szavazókörnek helyet adó épület bejáratától számított 150 méteres sugarú területen belül, közterületen nem lehet semmilyen kampánytevékenységet folytatni.
A szavazóhelyiség területén kívül, közterületen található választási plakátok eltávolítását a törvény nem írja elő, az nem tartozik a szavazatszámláló bizottság (szszb) feladatai közé, és a plakátokat az szszb tagjai önhatalmúlag nem távolíthatják el. Ha a választópolgárok sérelmezik a plakátok elhelyezését az szszb-nél, tájékoztatni kell őket, hogy az egyéni választókerületi választási bizottsághoz nyújthatnak be kifogást.
A szavazatszámláló bizottság tagjai - sem a választott, sem a megbízott delegált tagok - nem viselhetnek olyan öltözéket vagy kiegészítőt - például kitűzőt, jelöltre vagy pártra utaló ruhadarabot -, amely valamelyik jelöltre, listára vagy jelölőszervezetre utalhat.
Sem a szavazóhelyiségben, sem az előterében nem lehet olyan tárgy - jelkép, jelvény, dekoráció -, amely befolyásolná döntésükben a választópolgárokat.
Az szszb-nek rendszeresen ellenőriznie kell, hogy nem helyeztek-e el valamely szavazófülkében kampányeszköznek minősülő anyagot, például jelöltnek vagy jelölőszervezetnek a szórólapját.
A törvény azt azonban tiltja, hogy a szavazás napján választási gyűlést tartsanak.
Ripost hírek
