Koronavírus, a számok makacs dolgok

Túl sok félrevezető információ és alaptalan riogatás jelenik meg naponta az új típusú koronavírusról és annak hatásáról. Szerencsésebb lenne kizárólag az ismert tényekre és a mérhető adatokra támaszkodni. Még akkor is, ha a helyzet világszerte naponta és országonként változik, tehát azok a statisztikák amelyeket egy héttel ezelőtt tettek közzé, mára már valamelyest módosultak és nem tudhatjuk, hogy melyik irányba mozdulnak el például a következő egy hónap alatt.

“A halálozási arány magasabb, de csökkenhet” – írta a Sciencealert néhány napja. Akkor a globális halálozási arány 3,4 százalék volt, magasabb, mint a korábbi, körülbelül 2 százalék. Az akkori adatok szerint a vírus 3100 embert ölt meg és közel 93 000-et fertőzödtek meg. A WHO főigazgatója Tedros Adhanom Ghebreyesus pedig azt állapította meg, hogy a COVID-19 vírus valóban több ember halálát okozza mint a szezonális influenza, amelynek halálozási aránya 0,1 százalék, azaz 1000 emberből 1.

Anthony Fauci, az Egyesült Államok Nemzetközi Allergia és Fertőző Betegségek Intézetének (US National Institute of Allergy and Infectious Diseases) igazgatója ugyanakkor azt állította, hogy minél több esetet regisztrálnak, annál pontosabb lesz a statisztika és szerinte a halálozási arány csökkenni fog. Hozzátette, hogy a betegség halálozási aránya függ attól a helyszíntől, ahol a beteget diagnosztizálják kezelik, beleértve a beteg életkorát és egészségi állapotát.

49 éves korig a fertőzöttek halálozási aránya nem több mint 0,4 százalék 50-59 között is mindössze 1,3, 60-69 között 3,6 százalék. Az ugrás a 70 éven felülieknél kezdődik ahol 8 százalék, a 80 éven felüliek esetében a legnagyobb, 14,8 százalék.

Ez azért fontos, mert megmutatja, mennyire félrevezető az “átlagos” halálozási adatokra támaszkodni. Másrészt arra is bizonyíték, hogy az “átlagos” adatokat mindig a 80 éven felüli, vírussal fertőzött emberek “húzzák” felfele, akiknek általában már gyenge az immunrendszerük.

Fauci szerint az enyhe betegségben szenvedő emberek körülbelül két héten belül felépülnek, de a súlyos betegségek gyógyulása három-hat hétig tarthat. Az összes vírussal fertőzött ember túlnyomó többsége, 80 százaléka csak enyhén betegszik meg.

„Az új típusú koronavírus szélesebb körben elterjedt, mint a korábbi fertőzések, a SARS és a MERS. Több ember fertőzött meg, de kevesebben halnak meg tőle” – mondta Aria Bendix, a Business Insider vezető tudományos riportere. A 2003-as SARS-járvány a légzőszervi betegségben szenvedőknek kb. 10 százalékát, a 2012-ben kitört MERS, a körülbelül 2500 megerősített eset kb. 34 százalékát ölte meg. Ezt a vírust Szaúd-Arábiában jelentették először.

A 2015-ben és 2016-ban kitört Zika vírus, több mint 500 000 főt fertőzött meg, de mindössze 18-an haltak bele. Ez azonban azért nem hasonlítható a COVID-19-hez, mert a Zika elsősorban szúnyogok útján terjedt el, míg a koronavírus cseppfertőzéssel terjed. Ezért fontos, hogy mindenki tegye a kezét a szája elé amikor amikor köhög, vagy takarja el az arcát, amikor tüsszent – mondta Bendix.

A szerdai adatok szerint 11 óra 35 perckor (GMT) a világon összesen 121 170 fertőzött volt, akik közül 4 377-en haltak meg. Ez pontosan 3,6 százalék, vagyis 100 emberből 3,6. De ez megint csak átlag, amely elfedi az egyes országokban lévő helyzetet és elfedi azt is, hogy közülük hány 80 évnél idősebb ember hunyt el. Időközben pedig a pillanatnyi állapot szerint 66 904-en már meggyógyultak.

Olaszországban eddig 7375 igazolt koronavírus-fertőzöttet kezelnek (vagy kezeltek), és közülük 366-an veszítették életüket. Ez gyakorlatilag sokkal magasabb ötszázalékos halálozást jelent. Az elhunytak átlagéletkora 81 év, és a legtöbben ráadásul többféle, egyébként is súlyos krónikus betegségben is szenvedtek.

Az ottani magasabb halálozási arány semmi esetre sem tekinthető általánosnak Európában. Németországban például, ahol már több mint ezer fertőzött van, senki sem halt meg, illetve Franciaországban hasonló nagyságrendű fertőzött mellett 19 áldozatról számoltak be (amely tehát nem éri el a 2 százalékot). Az olasz népesség szinte minden mérőszám szerint a legidősebb az egész unióban. Minden EU-tagállamnál alacsonyabb Olaszországban a fiatalok aránya, és magasabb a 65 évesnél idősebbeké (22,6 százalék). Az olaszok átlagéletkora 45,9 év, miközben az európai uniós átlag 42,8 év. Valószínűleg ez az oka a magasabb halálozási adatoknak.

Ezen túl az olasz hatóságoknak, járványügyi szakembereknek sincs magyarázatuk arra, hogy miért halnak meg többen az országban a fertőzésben.

Olaszország az öregek országa. Nálunk a várható élettartam a világon a legmagasabbak között van. Sajnos azonban a jelenlegi helyzetben az idős emberek nagyobb veszélyben vannak, hogy súlyosra fordul az állapotuk [fertőzés esetén]

– nyilatkozta a Guardiannek Massimo Galli, a milánói Sacco kórház infektológus professzora a Guardiannek.