POLITIK

Kiszámíthatatlan járványügyi szabályok Nyugat-Európában

Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggeli rádióinterjújában kiemelte, szemben más országokkal, a magyar válságkezelésnek kiszámítható rendszere van. Ezzel szemben több nyugat-európai ország is szinte hétről hétre új szabályokat hoz, újabb korlátozásokat vezet be, vagy módosítja a nyitás időpontját, így szinte követhetetlenné válnak az emberek számára, hogy éppen milyen szabályokat kell betartaniuk.
címkék:
  • Szerző: Ripost

Orbán Viktor kifejtette, hogy az európai országok mind különböző stratégiákat választottak a járvány kezelésére. Több olyan ország, amelyekben súlyos a járványhelyzet, gyakran, akár hetente is változtat a szabályokon, amelyek miatt nehezen tudnak előre tervezni a vállalkozások, de az embereknek is szinte követhetetlenné válik, hogy éppen milyen szabályokat kell betartaniuk.

Szlovéniában, ahol nemrég újabb rekordot döntött a napi fertőzések száma, gyakran változnak a szabályozások, ezt pedig egyrészt nehéz követni, másrészt pedig a boltok, vállalkozások, fodrászatok és éttermek számára is komoly gondot okoz, hogy éppen hány emberre van szükségük, egyáltalán érdemes-e kinyitni, vagy ha kinyitnak nem kell-e ismét bezárni néhány nap múlva.

A szlovénok december 23-án enyhítettek először az október óta egyre szigorúbb járványügyi intézkedéseken, amelyek között például a megyék közötti utazás korlátozása is szerepelt. Karácsony előtt kinyithattak a fodrászok, a virágárusok és négy régióban még a ruhaboltok is. Ez ahhoz vezetett, hogy az év egyik legforgalmasabb időszakában mindenki egyszerre rohamozta meg ezeket a helyeket, sokan nem is kaptak időpontot például a fodrászokhoz a nyitás ellenére sem.

Szilveszterre a szlovén kormány ismét szigorításokat vezetett be, azonban az edzőtermek és uszodák továbbra is nyitva maradtak, ezek bezárását a kormány január 8-án rendelte el újra. Az óvodák is zárva maradnak, míg az iskolák digitális oktatással folytatják az évet, azonban ez sem biztos, hogy így marad. A szlovén kormány tájékoztatása szerint elképzelhető, hogy bizonyos régiókban kinyitnak az iskolák, máshol viszont zárva tartanak.

Nagy-Britanniában szintén gyakoriak a szabálymódosítások, ráadásul ősszel egy négyszintes koronavírus-veszélyességi skála szerint is listázták a megyéket és városokat, ez pedig tovább nehezítette a tájékozódást. Szintén veszélyes jelenség volt járványügyi szempontból, hogy a magasabb kategóriába sorolt területekről a lakosok valósággal elmenekültek a biztonságosabb térségekbe annak érdekében, hogy elkerüljék a korlátozásokat.

A University College London őszi felmérése szerint csak a britek 13 százaléka volt teljesen tisztában a szabályokkal, míg a lakosság fele azt válaszolta, hogy nem érti teljes mértékben az intézkedéseket és azt, hogy éppen mi vonatkozik rá.

Franciaországban egyelőre nem enyhít a kormány a korlátozásokon. Emmanuel Macron december 15-én oldotta fel az általános karantént, azóta rohamosan romlik a járványhelyzet a statisztikailag egyik legrosszabbul védekező európai államban. Az éjszakai kijárási tilalom jelenleg is életben van, de még itt is komoly eltérések vannak, például az ország egyik részén két órával korábban kell hazatérni, valamint azt is folyamatosan módosítják, hogy hány órától nem szabad az utcán tartózkodni. December végén pedig arról beszélt a francia elnök, hogy nem kizárt egy újabb teljes karantén. A vendéglátók is nehezen tudnak tervezni, már több lehetőség elhangzott az éttermek megnyitására, végül az tűnik valószínűnek, hogy január végéig biztosan zárva kell maradniuk.

Párizsban ősszel például tömegpánikot okozott, amikor a kormány október végén váratlanul bejelentette, hogy lezárják a várost. Akkor azt lehetett látni, hogy több millió ember egyszerre próbálta elhagyni a várost és vidékre menekülni.

Az emberek között hatalmas kavarodást okoz az, ha gyakran változtatják a koronavírus-járvány kezelésére hozott intézkedéseket, hiszen nem tudják követni, hogy éppen mi számít ajánlásnak és mi az, ami tilos.

Néha még maguk a hatóságok sincsenek ilyen esetekben tisztában a hatályos szabályokkal, így több példa is volt rá, hogy olyanért büntettek, amiért egyébként nem kellett volna.

A nem egyértelmű szabályok hiánya szintén hozzájárult ahhoz, hogy Svédországban nem sikerült megelőzni a járvány második hullámának kirobbanását, valamint ahhoz is, hogy a környező országokhoz képest a svédeknél tragikus körülmények alakultak ki.

A svéd kormány folyamatosan tett ajánlásokat, a lakosok viszont gyakran nem tudták, hogy ezeket kötelező jelleggel kell betartani, vagy nem. A svédek ráadásul komikusan sok ajánlást tettek a lakosság számára, köztük például az étkezési szokásokkal kapcsolatban is. Az ajánlások viszont még az ország különböző régiói között sem voltak egységesek, hívja fel rá a figyelmet a Foreign Policy.

Belgiumban hasonló problémákról számolt be a Politico, mivel ott országos és regionális szinten is gyakorlatilag naponta módosultak a szabályok, így teljesen követhetetlen volt, hogy éppen mit szabad és mit nem. A problémákat fokozta, hogy az ország déli és északi részét képviselő politikusok egymással sem tudtak kiegyezni abban, hogy mi lenne a helyes megoldás a védekezésre. Nem is csoda, hogy Belgium lakosságarányosan az egyik legrosszabb helyen áll a halálozás tekintetében.

címkék:
Ezek is érdekelhetnek
És ezeket olvastad már?