kulcsár edina
Egy pillanat alatt eltűntek a színről az olcsó utak, a fapados légitársaságok. Az utazási korlátozások, a lezárt határok milliók életét változtatták meg egy csapásra. Így vagy úgy.
Bár a járvány elején a többség még azt remélte, hamar túljut rajta az emberiség és visszaáll minden a szokásos kerékvágásba, ez nem fog megvalósulni, főleg nem a turizmus területén. A legfőbb utazási célnak számító országokban már most több milliárdos veszteségről beszélnek a turizmust illetően a szakemberek, a turisták pedig valószínűleg jó ideig nem fognak külföldi utakon gondolkozni.
Egész Európában sorra zárnak be a repülőtéri terminálok is, hiszen nem indítanak járatokat a légitársaságok. A turizmusban dolgozók hiába számítottak arra korábban, hogy húsvétra véget érhet a mizéria, erre most már szinte semmi esély nem mutatkozik. Thierry Breton, a belső piacért felelős uniós biztos már március közepén bejelentette, hogy az európai turisztikai ipar havonta egymilliárd eurónyi veszteséggel számolhat a járvány miatt. Éppen ezért fogalmazta meg az európai Tourism Manifesto szövetsége is azt, hogy az iparág támogatásának most hatalmas prioritást kell élveznie mindenhol, hiszen számos munkahely került veszélybe, és a kis- és középvállalkozásokat is a bezárás fenyegeti.
De a világ minden pontján hatalmas veszteséggel kell számolnia a turizmusnak idén. Rendkívül érintettek az ügyben a különböző egzotikus szigetek, így például Bali is, ahol a gazdaság háromnegyed része a turizmushoz kötődik, és ahol a járvány miatt lezárták a határokat, így nem érkeznek turisták egyáltalán. Ross Taylor, az Indonesia Institute elnöke szerint Bali GDP-jének mintegy 80 százaléka a turizmuson alapszik, számos fiatal éppen ebben a szektorban helyezkedett el és emiatt költözött a szigetre. Balin ráadásul nagy a szegénység az őslakosok körében, így ha az ő, turizmussal összefüggő munkájuk megszűnik, annak nagyon komoly következményei lehetnek.
Franciaország szintén nagyon nehéz helyzetbe került a koronavírus miatt, ott a Protourisme csak áprilisban tíz milliárd eurós veszteségre számít a turizmusban. Most tavasszal ugyanis a franciák szokás szerint valahova elutaztak volna a húsvét alkalmából, ez azonban a koronavírus-járvány miatt nem valósul meg. Ennek a tetejére jön még rá az, hogy leálltak a légi járatok is és bezártak a hotelek, múzeumok, éttermek, de még az utazási ügynökségek is. A bezárások hatással vannak a munkahelyekre is, a jelenlegi adatok szerint 400 ezer ember van munka nélkül a szektorban, ráadásul a szezonra meghirdetett idénymunkák száma is ötvenezerrel csökkent. A szakértők nem bizakodók a jövővel kapcsolatban, egyesek szerint a helyzet nem fog javulni nyárra sem.
Spanyolországban egyre nagyobb méreteket ölt a járvány, a jelenlegi adatok szerint több mint 120 ezer fertőzöttet tartanak számon, a halálos áldozatok száma pedig a 12 ezerhez közelít. A koronavírus miatt bezártak a hotelek, amelyek közül néhányban most egészségügyi dolgozókat szállásolnak el. Többen abban reménykednek, hogy a korlátozások feloldása után az emberek majd a tengerparton akarják kiheverni a járványt. Erre nagy szüksége is lenne egyébként a spanyoloknak, sokuknak ugyanis csak nyáron van lehetősége folyamatos munkát végezni, amikor pörög a turizmus is.
Az olasz Bernabo Bocca, a Federalberghi turisztikai szövetség vezetője azonban másként vélekedik a helyzetről. Szerinte Olaszországban idén maximum a belföldi turizmus fog szerepet kapni, mivel az emberek félnek majd külföldre utazni. Ez azonban csak a bevételek felét tudja majd megvalósítani, és nem fogja tudni helyettesíteni a külföldi látogatókat. Az előrejelzés szerint Olaszország március és május között akár 7,4 milliárd eurónyi bevételtől is elbúcsúzhat, ha a járvány így folytatódik tovább és emiatt az emberek nem mernek utazni.
Görögország is nagy veszteségekre készül, éppen ezért már bejelentettek különböző intézkedéseket a hatások enyhítésére. Plusz támogatásban részesül több százezer vállalat és magánvállalkozó. A támogatást kapó vállalatoknál feltétel, hogy nem küldhetnek el senkit, és felfüggesztették náluk az adófizetési kötelezettségeket is. A görögök szerint hatalmas károkkal kell majd szembenéznie a gazdaságnak, ez azonban csak időszakos lesz.
A gazdaság megsegítésére Franciaországban is hoztak már intézkedéseket. A franciáknál március végén közölték, hogy a kormány munkanélküli segély formájában teljes egészében kifizeti a leállásra kényszerült vállalkozások alkalmazottjainak a kényszerszabadságát. Ez lehetővé teszi, hogy a vállalatok megtarthassák az embereket. Jean-Baptiste Lemoyne, a francia külügyminisztérium államtitkára pedig arról beszélt, hogy a francia turizmus akár 40 milliárd eurós veszteséggel is számolhat, ha a járvány miatti válság három hónapig tart. Éppen ezért arra kérte a franciákat, hogy ha elmúlik a vészhelyzet, ne külföldre menjenek nyaralni, hanem az országon belül, hogy ezzel is támogassák az iparág újraindulását.