Bakondi György: Küszöbünkön egy újabb migrációs hullám

Újabb migrációs hullámot indíthat el Európa felé a Közel-Keleten zajló háború, és Európa nagy hibát követ el, ha nem készül fel erre – fejtette ki a miniszterelnök belbiztonsági tanácsadója a TV2 Mokka című műsorában kedden.

Bakondi György úgy fogalmazott: Európa a migrációs paktum júniusi életbeléptetésére készül, amely nem a külső határok védelméről, az állampolgárok biztonságának garantálásáról, hanem a migránsok belső elosztásáról szól.

Közölte: egy bonyolult jogszabály, amelynek lényege, hogy amelyik országban sok migráns van, onnan egy központi döntés alapján szétosztják őket olyan országok között, ahol kevesen vannak, vagy éppen nincsenek.

Magyarország tiltakozik, a megoldás álláspontja szerint nem ez, egy ilyen intézkedés újabb szívóhatást válthat ki, tovább növelné a migránsok számát, újabb százezrek indulnának el

– tette hozzá.

Bakondi György rámutatott: a nyugat-európai országok is érzékelik a migrációnak azokat a nagyon súlyos következményeit, amelyeket 2015 óta a meggondolatlan, sőt kifejezetten hibás migrációs politika okozott.

Érzékelik a potenciális fenyegetést, amit nem is nehéz érzékelni, hiszen az ENSZ-től kezdve a Frontexig számos prognózis született, és az elhangzott felszólalások szinte mindegyikében fenyegető veszélyként jelenik meg az illegális migráció. Ugyanakkor gyakran említik pozitív példaként a felszólalók a magyar megoldást – mondta.

Emlékeztetett arra:

„2015-ben egy bátor kormányzati döntéssel olyan intézkedéseket hoztak, amelynek eredményeképpen Magyarország jelenleg Európa legbiztonságosabb országa.”

Bakondi György a közel-keleti helyzetről szólva kifejtette: a térségben háborús eszkaláció zajlik, intenzívek a rakétacsapások és bombázások. „Irán egyrészt hatalmas ország, kilencven millió lakossal, másrészt legalább hárommillió illegális bevándorló érkezett Afganisztánból Iránba, akik közül sokan még nem indultak tovább, a helyi lakossággal együtt a bombázások, rakéták elől vidékre húzódtak, egyelőre kivárnak” – mondta.

Hozzáfűzte: vannak, akik már elindultak Törökország felé, főleg azok, akiknek rokonai és ismerősei vannak Törökországban. Amennyiben a háború tovább eszkalálódik, ha a csapások például az üzemanyagellátó rendszert és az elektromos rendszert is érintik, akkor az emberek nagy számban elindulhatnak a szomszédos, első biztonságos országnak számító Törökország felé.

Elmondása szerint

Törökország a török-iráni határon nagyon komoly védelmi rendszert, falat épített ki, csakhogy azokat, akik a háború elől menekülnek, az ENSZ menekültügyi konvenciója alapján ugyanúgy be kell fogadniuk, mint ahogyan például Magyarország tette azt az elmúlt négy évben az Ukrajnából menekülőkkel.

Kifejtette, Törökországban jelenleg is tartózkodik 3,7 millió szír menekült, akik korábban szintén a háború elől menekültek. Nagy kérdés, hogy az újabb milliók érkezése milyen hatással lesz majd az ország szociális ellátórendszerére, a lakosság türelmére, a belső biztonságra. Ott maradnak-e a menekültek, vagy tovább indulnak Európa irányába, a balkáni útvonalon – vetette fel.

Görögország, amelyik elsődlegesen érintett a török határ közelsége és a tengeri útvonal miatt, nagyon komoly intézkedéseket tett, növelte a befogadó kapacitást, ugyanakkor olyan intézkedést is hozott, hogy az Afrikából érkezők nem nyújthatnak be menekültkérelmeket, zárt táborokat hoztak létre, tehát Görögország is készül – hangoztatta a TV2 Mokkában a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója.

Bakondi György úgy vélte, a helyzet hasonló a szíriai polgárháború nyomán elinduló 2015-ös tömeges migrációhoz, ami azóta is folyamatosan tart. Eddig 43 millióan érkeztek Európába, évente 4 millióan. Most egy 90 milliós ország, Irán áll háborúban.

A támadás alatt álló iráni városokból menekül a lakosság, egyelőre vidékre, de ha folytatódnak az összecsapások, akkor megindulhatnak Törökországba, és követheti őket a több millió Iránban élő afgán menekült is.

Törökország falat emelt a határon, pufferzónát, sátorvárosokat létesít, ám a háború elől menekülőknek az első biztonságos országban jár a védelem.

A kérdés az, hogy a török lakosság miként reagál erre a menekülthullámra, hiszen már évek óta ott él több millió szír menekült. Ha továbbindulnak az Iránból menekülők, akkor a Nyugat-Balkánon keresztül Európa felé jöhetnek

- figyelmeztetett a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója.

Az EU egyelőre arra készül, hogy bevezeti a migrációs paktumot, aminek a lényege migránsok kvóták szerinti szétosztása a tagállamok között. Ám, míg 2015-ben a tagállamok elfogadták a német álláspontot, hogy segíteni kell, most a nemzetállamok vezetői szerint meg kell állítani a migránshullámot a lakosság korlátozott tűrőképessége, a belső biztonság megbomlása, a no go zónák sokasága és a szociális rendszer leterheltsége miatt. Ez a magyar álláspontot támasztja alá - tette hozzá a szakember.

Bakondi György beszélt arról is, hogy Csehországban tűz ütött ki egy cseh-izraeli hadiipari vállalt területén. A magánvállalatot nyíltan terrorista támadás érte, érezhetően élénkül a terrorizmus, számítani lehet az EU-ban tartózkodó csoportok, alvó ügynökök aktivizálódására. A magyar kormány a megelőzés érdekében már hetekkel ezelőtt megerősítette az ilyen cselekmények elleni védekezést - mondta a főtanácsadó.

Olyan kormány kell, amely a magyar emberek biztonsági igényét bátran és nagy támogatással tudja képviselni Európában, a jelenlegi helyzetben Orbán Viktor nemzetközi elismertségére, tapasztalatára nagy szüksége van az országnak - hangsúlyozta Bakondi György.

A közel-keleti helyzetről szólva elmondta: az iráni háború nagyon intenzív szakaszban van. Már kazettás rakétákat is bevetnek, amire eddig nem volt példa. Irán csapást mért a környező olajtermelő országokra is.

A jelenlegi helyzet beláthatatlan következményekkel fenyeget például a világ olajellátása terén, hiszen a Hormuzi-szoros nem biztonságos, támadás éri az olajszállító hajókat.

Bakondi György kifejtette: a támadás alatt álló iráni városokból menekül a lakosság, egyelőre vidékre, de ha folytatódnak az összecsapások, akkor megindulhatnak Törökországba, és követheti őket a több millió Iránban élő afgán menekült is.

Ez pedig már elindíthat egy, a 2015-ös szír polgárháború által kiváltott migrációs hullámhoz hasonlót. Akkor 400 ezren lépték át a magyar határt, most viszont sokkal több embert, népesebb országokat, köztük a 90 milliós Iránt érinti a menekülthullámot kiváltó konfliktus. Ennek a következménye komoly migrációs válság és ezzel összefüggő terrorhullám lehet Európában - figyelmeztetett a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója.