Trump: Hétfőn is folytatódtak a megbeszélések Iránnal

Donald Trump szerint hétfőn is folytatódtak az egyeztetések vezető iráni tisztségviselőkkel a vasárnapi "konstruktív" első tárgyalásokat követően - az amerikai elnök erről Floridában beszélt újságírók előtt.

Trump jelezte, hogy amennyiben a következő öt napban a tárgyalásokon előrehaladást sikerül elérni, akkor az a katonai konfliktus lezárásához vezet. Elmondta, hogy az iráni vezetéssel tartott megbeszéléseken rész vett Jared Kushner üzletember, diplomata, aki egyben az elnök veje.

Az elnök értékelése szerint Irán "nagyon akarja" a megállapodást, és az Egyesült Államoknak is az egyezség a célja. Hozzátette ugyanakkor, hogy amennyiben nem sikerül egyezségre jutni, akkor folytatódnak a bombatámadások Irán ellen.

A tárgyalások tényéről szóló iráni cáfolatra reagálva az elnök megjegyezte, hogy az csak jele az Irán vezetésén belüli kommunikáció hiányának, ami a kommunikációs rendszerekben okozott károknak köszönhető.

Elmondása szerint az eredeti amerikai katonai tervekben az szerepelt, hogy kedden légicsapást intéznek Irán legnagyobb, elektromos áramot előállító erőműve ellen, ez került le a napirendről a katonai csapások részleges felfüggesztésével.

Trump hangsúlyozta, az Egyesült Államoknak továbbra is az a legfőbb célja, hogy Iránt megfossza az atomfegyver birtoklásának lehetőségétől, valamint hozzátette, az amerikai követelések közé tartozik, hogy az iráni vezetés átadja az ország birtokában lévő állítólag mintegy több száz kilogram magas fokon dúsított uránt.

Az elnök annyit közölt, hogy egy magas szintű iráni vezető vesz részt az egyeztetéseken, aki nem az ajatollah, de képviseli Iránt. Megjegyezte, hogy az apja halála után frissen hivatalba került Modzstaba Hamenei ajatollah eddig nem mutatkozott, és nem tudni, hogy egyáltalán életben van-e.

Az izraeli légierő újabb támadást indított az iráni rezsim infrastruktúrája ellen Teherán-szerte hétfőn - jelentette a hadsereg.

Az iráni légicsapások mellett az izraeli légierő újabb hidat rombolt le hétfőn a Litáni folyón Dél-Libanonban. Az Al-Majadín hírcsatorna jelentése szerint a libanoni áramszolgáltató szakemberei megpróbálják helyreállítani az áramellátást Dél-Libanonban, amely a híd elleni támadás következtében megszakadt. Egy másik hidat is kétszer támadtak az izraeli erők.

Donald Trump amerikai elnök hétfőn bejelentette, hogy tárgyalások kezdődnek Irán és az Egyesült Államok között.

A Trump-bejelentés után Izraelben szerda este kilencre halasztották a biztonságpolitikai kabinet hétfőre tervezett ülését. Izraelben egyelőre nem tudják felmérni a tűzszüneti kezdeményezés sikerének esélyeit, és felkészülnek annak kudarcára is.

"Ha nem lesz megállapodás, hónapokig tartó eszkaláció következik"

– közölte egy magas rangú izraeli tisztviselő a ynet hírportállal.

Nem felel meg a valóságnak a Politico amerikai lapnak az az állítása, miszerint Oroszország azt javasolta az Egyesült Államoknak, hogy hagyjon fel Ukrajna hírszerzési adatokkal való ellátásával, cserébe egy hasonló orosz lépésért Irán esetében - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

"Ezt a hírt mi is láttuk, természetesen. Ez a hamis, pontosabban a hazug hírek kategóriájába tartozik" - mondta.

"Természetesen ez nagyon komoly biztonsági kockázatot jelent, ha ez a tendencia folytatódik" - hangoztatta azzal a lehetőséggel kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok újabb támadást intézhet az orosz építésű iráni busehri atomerőmű ellen. Hozzátette: Moszkva jelzéseket küld Washingtonnak arról, hogy a létesítmény elleni támadások veszélyt jelentenek.

Arra figyelmeztetett, hogy a nukleáris létesítmények elleni csapások helyrehozhatatlan következményekkel járhatnak. Elmondta, hogy Oroszország folyamatos párbeszédet folytat a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel (NAÜ) a busehri atomerőmű körüli helyzetről.

A NAÜ hétfőn az X közösségi oldalon közölte, hogy az ügynökség főigazgatója, Rafael Grossi telefonbeszélgetést folytatott Alekszandr Lihacsovval, a Roszatom orosz állami atomenergetikai vállalat vezérigazgatójával, akinek hangsúlyozta: a katonai műveletek nem veszélyeztethetik az erőművet és dolgozóit.

Lihacsov közölte, hogy a héten tervezik végrehajtani a létesítményen dolgozó orosz alkalmazottak evakuálásának harmadik szakaszát, amely után néhány tucatnyian közülük Busehrben maradnak a "felügyelet és a berendezések biztonsága érdekében".

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfőn az iráni hivatali partnerével, Abbász Aragcsival telefonon folytatott tárgyalása során hangsúlyozta, hogy az amerikai-izraeli támadások Irán nukleáris infrastruktúrája ellen, beleértve a busehri atomerőművet is, kategorikusan elfogadhatatlanok, mivel biztonsági kockázatot jelentenek az orosz személyzet számára, és katasztrofális ökológiai következményekkel járhatnak a régió összes országára nézve.

A Kreml szóvivője egyébként hangot adott annak az orosz álláspontnak, amely szerint az Irán körüli helyzetnek "már tegnap" át kellett volna térnie a politikai-diplomáciai rendezés medrébe, mert csak ez járulhat hozzá hatékonyan a régióban kialakult katasztrofálisan feszült helyzet enyhítéséhez.

Peszkov nem kommentálta a francia haditengerészet által a Földközi-tengeren feltartóztatott és a marseille-i kikötő közelében lévő horgonyzóhelyre kísért Deyna tartályhajó körüli helyzetet. A Deyna mozambiki zászló alatt hajózott Murmanszkból. A párizsi orosz nagykövetség közölte, hogy legénysége között nincsenek orosz állampolgárok.

Peszkov megerősítette, hogy Kim Dzsongün észak-koreai vezetőnek érvényes meghívása van Oroszországba, ennek időpontjáról még egyeztetések folynak.

Vlagyimir Putyin orosz elnök egyébként hétfőn táviratban gratulált Kimnek abból az alkalomból, hogy újraválasztották a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Állami Ügyek Bizottságának elnöki tisztségébe. Egyebek között azt írta, hogy Oroszország nagyra értékeli az észak-koreai vezető személyes hozzájárulását a két ország közötti szövetség megerősítéséhez.

Donald Trump amerikai elnök hétfőn öt napra felfüggesztette az iráni energialétesítmények elleni katonai csapásokat a Teheránnal zajló konstruktív egyeztetésekre hivatkozva.

Az elnök Truth Social közösségi oldalán megjelent bejegyzése szerint az elmúlt két napban "nagyon jó, termékeny" párbeszéd zajlott az Amerikai Egyesült Államok és Irán között a közel-keleti ellenségeskedés teljes megoldásáról.

Donald Trump szavai szerint "mély, részletes és konstruktív" egyeztetéseket tartottak a két ország képviselői között, amelyek hangnemére hivatkozva adott utasítást a támadások halasztására.

"Arra utasítottam a hadügyminisztériumot, hogy halasszon el minden lehetséges csapást iráni erőművek és az energiainfrastruktúra ellen öt napos időtartamra a jelenleg is zajló találkozók és megbeszélések sikere érdekében"

- írta az amerikai elnök.

Donald Trump szombaton 48 órás ultitmátumot szabott Iránnak a Hormuzi-szoros újranyitására, és közölte, hogy amennyiben a hajózási útvonal szabaddá tétele nem történik meg, akkor a katonai csapások kiszélesednek és Irán erőművei is célponttá válnak.

Válaszul az iráni Forradalmi Gárda közölte, hogy ha az Egyesült Államok megsemmisíti az iráni villamosenergia-ellátó rendszert, az iráni fegyveres szervezet az izraeli erőművek és a térségben működő amerikai támaszpontok áramellátását is célba veheti.

Már több mint húsz ország, többségében NATO-tagországok csatlakoztak a Hormuzi-szoros hajózási biztonságának érdekében szükséges lépések kidolgozásához Donald Trump amerikai elnök sürgetésének hatására - közölte Mark Rutte, a NATO-főtitkára vasárnap amerikai médiumoknak adott interjúkban.

A szervezet főtitkára a CBS és a Fox News amerikai televíziónak adott interjúban közölte, hogy 22 országról van szó, és köztük NATO-n kívüli országként Japán, Dél-Korea, Ausztrália, Új-Zéland, az Egyesült Arab Emírségek és Bahrein csatlakozhat a tervezett művelethez, amelynek tervezésében az Egyesült Államok is részt vesz.

Mark Rutte közölte, hogy az amerikai elképzelés megvalósításáról beszélt Donald Trump elnökkel, valamint a héten telefonon egyeztetett Keir Starmer brit miniszterelnökkel és Emmanuel Macron francia elnökkel is.

A főtitkár kifejtette, hogy megérti Donald Trump elégedetlenségét a késlekedés miatt, ami a Hormuzi-szorost érintő nemzetközi akció elindulását illeti, de hozzátette, hogy megértést kér, hiszen annak kidolgozásához időre van szükség, különösen azért, mert a szövetségesek nem tudtak előre az Irán elleni katonai művelet megindulásáról, így arra nem tudtak felkészülni.

Rutte ugyanakkor megjegyezte: érthető az Egyesült Államok döntése, hiszen "biztonsági okokból" nem tájékoztathatta sem a NATO-szövetségeseket, sem további szövetségeseket és partnereket, mert azzal a meglepetésfaktort, azaz az "első csapás" hatását kockáztatta volna.

Kijelentette: egyelőre nem tudja megerősíteni, hogy Irán interkontinentális ballisztikus rakétát használt-e a Diego Garcián működő amerikai-brit katonai támaszpont ellen, de amennyiben beigazolódik, akkor ez az amerikai elnök lépéseit támasztja alá.

"Ha igazolást nyerne, akkor az újabb bizonyítékot nyújtana arra, hogy kritikus fontosságú, amit az elnök tesz Irán ballisztikusrakéta- és nukleáris képességeinek megsemmisítése érdekében" - fogalmazott.

Donald Trump amerikai elnök a héten többször bírálta a NATO-t, pénteken például egy internetes bejegyzésében "gyávának" nevezte a szövetségeseket, amiért nem küldtek segítséget a Hormuzi-szoros biztonságának megteremtésére.