INSIDER

Révész Máriusz: Gyalogosnak, kerékpárosnak és autósnak egyaránt be kell tartania a közlekedési szabályokat!

A fővárosi kerékpáros közlekedés fellendülése ráirányította a figyelmet arra, hogy a szervezetlenség és a KRESZ ismeretének hiánya vagy a szabályok be nem tartása balesetveszélyes helyzeteket teremt. Révész Máriuszt, az aktív Magyarországért felelős kormánybiztost kérdeztük a megoldási lehetőségekről.
  • Szerző: Ripost

: Sok biciklis nem tartja be a kreszt, vannak, akik szerint csak vizsgáztatás után volna szabad városi forgalomba engedni őket. Van erre szándék?

EZEKET OLVASTAD MÁR?

Fotó: Ripost

Révész Máriusz: Ez a kérdésfelvetés is butaság! Nem véletlenül nincs ilyen sehol a világon. Hány éves kortól? Ha a szülők az ovis gyerekükkel biciklivel mennek az oviba, vizsgázzon a gyerek? Esetleg Anna néni a faluban, aki 50 éve kerékpárral jár vásárolni? Egyébként a kutatások azt mutatják, hogy a biciklivel közlekedők 70-80 százalékának van jogosítványa. Sajnos a közlekedési kultúránk ilyen, az autóból a biciklisek szabálytalanságát vesszük észre, kerékpárosként pedig az autósok hibáit látjuk vagy próbáljuk túlélni. Felesleges egymásra mutogatni. Tavaly több mint 900 embert gázoltak el a zebrán, a Margitszigeten elütötték a gyorskorcsolyaválogatottat, nem adták meg az elsőbbséget Fetter Erik kerékpárversenyzőnek, aki csigolyatörést szenvedett, január-februárban 8 halálos gyalogosgázolás történt Budapesten, a vizsgálatok szerint minden esetben a gyalogosok hibáztak. A közlekedési “kultúránk” következménye, hogy közlekedési balesetben évente 100-150 emberrel többen halnak meg nálunk az uniós átlaghoz képest.

Fotó: MTI

: Ha nem a jogosítvány, akkor mi a megoldás?

R. M.: Fontos, hogy már gyermekkorban elkezdjük a KRESZ és a közlekedési kultúra tanítását.

: Ez azt jelenti, hogy az iskolai tananyag részévé válik a KRESZ oktatása?

R. M.: Elméletben eddig is az volt. Függetlenül attól, hogy valaki gyalog, kerékpárral vagy autóval, esetleg más eszközzel közlekedik, szüksége van a kresz ismeretére. Ezért szakmai és civil szervezetek bevonásával elkészítettük a Közlekedési Kisokost, amit minden negyedik osztályos megkap immár 3 éve. Egy 12 éves gyerek kimehet a főútra is biciklivel, fontos, hogy ismerje a szabályokat, hogy biztonságosan közlekedhessen. Az képtelenség, hogy egy forgalomban közlekedő gyereknek ne legyen kresztudása! Ez a füzet összefoglalja a gyalogos és biciklis közlekedés alapjait, a közlekedési táblákat, felhívja a figyelmet a veszélyekre, és bemutatja a kulturált közlekedés íratlan szabályait is.

: Vizsgázniuk is kell a gyerekeknek belőle?

Fotó: Nógrád Megyei Hírlap

R. M.: Már tavasszal a Giro d’Italia budapesti rajtja előtt készültünk az első ilyen vizsga megtartására, de a járványhelyzet sajnos közbeszólt. Szeretnénk, hogy az idei tanévben a 4., 5. és 6. osztályos gyerekek tegyenek közlekedési alapvizsgát. A Tudáspróba kérdései is ki vannak dolgozva. Az utolsó egyeztetésen az az elképzelés fogalmazódott meg, hogy február végén online formában az iskolában vizsgázzanak a gyerekek. A negyedikesek novemberben kapják meg a könyvet, a kérdések készen vannak, az e-krétában letölthetők, fel lehet készülni. Ha valakinek véletlenül nem sikerül, akkor márciusban vagy áprilisban.

: Ön kinek a pártján áll a kerékpáros kontra autós vitában?

R.M.: Szerintem valójában nincs ilyen vita, én is egyszerre vagyok autós, kerékpáros és gyalogos, ezért az élhető város pártján állok. Amikor ükszüleink a 19-20. század fordulóján Budapest belvárosát megépítették, még nem voltak autók. Úgy alakították ki az utcákat, tereket, hogy a gyalosok, a sétálók kényelmesen elférjenek, legyen tér leülni, szemlélődni, beszélgetni, kártyázni, sakkozni, élni. Az 1960-as évektől azonban az élet elkezdett megváltozni. Egyre inkább az autókra kezdtük optimalizálni a városainkat, növekedett a sávok száma és a forgalom, és eljutottunk oda, hogy sok helyen ma már csak az út alatt tudunk tudunk átjutni a túloldalra, minden terület eltűnt, amit nem a forgalom, azt a parkoló autók foglalják el, a belvárosi utcák jelentős részében egy babakocsival már nem is lehet közlekedni. Nyugat-Európa városaiban évtizedek óta folyamatosan növekszik a forgalomtól elzárt, vagy forgalomcsillapított területek aránya, de el lehet utazni Prágába, Ljubljanába is. Az egész világ ebbe az irányba halad! Csak érdekességképp mondom, hogy Boris Johnson előszavával most jelent meg az angol kerékpárfejlesztési program, a következő években 800 milliárd forintnyi összeget kívánnak erre a célra fordítani! Tarlós István főpolgármestersége idején még 2013-ban a Balázs Mór tervben elfogadták, hogy a kerékpáros közlekedés részarányát 2030-ra az akkori két százalékról tíz százalékra kell növelni. Ha többen járnak biciklivel, vagy az agglomerációból többen bicikli-vonat-bicikli kombinációval járnának be autó helyett, az nem ellentétes az autósok érdekeivel, sőt! Minél többen közlekednek biciklivel, annál inkább csökkennek a dugók, és a környezeti terhelés.

Ripost előfizetés banner

Ezek is érdekelhetnek
És ezeket olvastad már?