Önellátóvá vált Magyarország arcmaszkokból

Vajda Attila, a 100 százalékban magyar tulajdonú Vajda-Papír Kft. ügyvezető igazgatója hangsúlyozta: az új beruházással biztosítható, hogy nem csak alapvető higiéniai papírtermékekből, de maszkokból sem lesz hiány Magyarországon, még a koronavírus-járvány alatt megnövekedett kereslet mellett sem.

Varga Mihály pénzügyminiszter felhívta a világjárvány egyik tanulságára a figyelmet, arra, hogy az ellátás biztonsága érdekében a lehető legtöbb védőeszköz gyártását itthon érdemes megoldani, és ezt a törekvést segíti a maszkgyártó gép megvásárlása is. A járvány második hullámában még nagyobb szükség van a védekezést segítő kapacitások kiépítésére – mondta.

Vajda Attila, a Vajda-Papír Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy az Európában készült automatizált gyártósor a legmodernebb technológiával, első osztályú alapanyagból gyárt kényelmes, higiénikus, bőrbarát maszkokat.

A gépsor 600 arcmaszk előállítására képes percenként, ami 300 millió arcmaszkot jelenthet évente.

Azt is megjegyezte, hogy a Dunaföldváron gyártott maszkok árban versenyképesek a külföldről vásárolhatókkal. „Ár-érték arányban az egyik legjobb lesz a piacon, a legmagasabb higiéniai standardok és a legmagasabb minőségi kritériumok alapján készül” – fejtette ki.

A vásárlók hamarosan a hazai kereskedelmi láncokban is elérhetik az 50, illetve 10 db-os kiszerelésű arcmaszkokat.

Február 22-ig igényelhetik a cégek a kutatás-fejlesztési bértámogatást; a program népszerű, és nemzetközi viszonylatban is példátlan, mert hasonló célirányos segítség egyetlen országban sincs – mondta Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára az M1 aktuális csatornán szerdán.

Hozzátette: azokat a tudósokat szeretnék segíteni, akik hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a cégek a következő hónapokban növelhessék a gazdasági teljesítményt.

Kitért arra, hogy a legutóbbi GDP-adatok kedvező képet mutatnak. A legfontosabb feladatnak nevezte ugyanakkor, hogy a gazdaság újraindítását célzó programokat minél pontosabban tudják folytatni. Ennek egyik része a kutatás-fejlesztés-innováció (k+f+i) területén zajló program, vagy az ágazati támogatási rendszer is. Sok még a teendő, de látható eredmények vannak – tette hozzá.

Elmondta, hogy a legfrissebb adatok szerint 800 cég pályázott a k+f+i területén, és közel tízezer munkavállalót segítettek.

Támogatásként eddig 7 milliárd forintot fizettek már ki, míg a járvány első hullámában, tavaly tavasszal 17 milliárd forintot – ismertette.

Az államtitkár kiemelte, hogy mivel a támogatási rendszert kibővítették, így nemcsak a meglévő munkahelyekre adnak támogatást, hanem új munkahelyek teremtésére is.