Nemzeti gyásznap a mai: félárbócon leng csak a magyar zászló

Országszerte számos megemlékezést, koszorúzást, mécsesgyújtást tartanak ma az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének és a szovjet csapatok bevonulásának 62. évfordulóján, a nemzeti gyásznapon.

A központi rendezvények a Parlament előtti Kossuth Lajos téren kezdődnek, ahol a hagyományoknak megfelelően katonai tiszteletadás mellett felvonják, majd félárbócra eresztik Magyarország lobogóját.

Ezt követően a Rákoskeresztúri új köztemető nemzeti gyászparkjában tartanak megemlékezést, ahol Trócsányi László igazságügyi miniszter mond beszédet. Majd a Kisfogházban tartanak koszorúzást, valamint leleplezik Fónay Jenő 1956-os halálraítélt, a Politikai Foglyok Szövetsége (Pofosz) alapítójának és örökös elnökének emléktábláját. Ott Boross Péter korábbi miniszterelnök, a Szabadságharcosokért Közalapítvány elnöke mond beszédet.

Délután a főváros XVIII. kerületében, a Hargita téren álló 1956-os emlékműnél tartanak megemlékezést.

Este a Szent István-bazilikában emlékkoncertre várják az érdeklődőket. A bazilikánál fényfestés is megidézi a mártírok emlékét.

A Terror Háza Múzeumnál, a Hősök falánál egész nap gyertyagyújtással tiszteleghetnek az emlékezők az áldozatok előtt.

A Rákoskeresztúri új köztemető 301-es parcellájánál protokollmentes megemlékezést tartanak egész nap.

A KDNP II. és XVI. kerületi szervezete, a Tóth Ilonka Szülőházáért Alapítvány és a Kertvárosi Helytörténeti és Emlékezet Központ "Építsünk hidat" címmel tart közös megemlékezést 1956 fiatal mártírjairól előbb a Mansfeld Péter szobornál, majd a Tóth Ilona szobornál.

1956. október 23-án békés tüntetéssel kezdődő, fegyveres felkeléssel folytatódó forradalom bontakozott ki a Rákosi Mátyás nevével összefonódó kommunista diktatúra és a szovjet megszállás ellen. A forradalom a Magyarországon tartózkodó szovjet csapatok beavatkozása után fegyveres szabadságharccá változott. Sorsát szovjet katonai invázió pecsételte meg november 4-én, négy nappal azután, hogy a Nagy Imre vezette magyar kormány kinyilvánította Magyarország semlegességét, és felmondta a Varsói Szerződést. A beavatkozásról már október 31-én döntöttek Moszkvában, ettől kezdve folyamatosan érkeztek szovjet csapatok Magyarországra.

1956. november 4-én, vasárnap, hajnali 4 óra 15 perckor a szovjet hadsereg általános támadást indított Budapest, a nagyobb városok és a fontosabb katonai létesítmények ellen. A főváros védői - nemzetőrök, rendőrök és kisebb-nagyobb honvédegységek - felvették a harcot.

November 4-ét, amikor az 1956-os események áldozatairól emlékeznek meg, a kormány hivatalosan 2013-ban nyilvánította nemzeti gyásznappá.