INSIDER

Kiderült, miért nem biztosít jobb ellátást a hálapénz

Alaposan felkavarta olvasóinkat a hálapénz témája: mint arról pénteken beszámoltunk, eldurvult a „hálapénzbiznisz”, már legalább 200 ezer forintot kell adni az ingyenes állami intézményekben egy szülésért.
  • Szerző: Ripost

Olvasóink hozzászólásaiból kiderül: az ország különböző részein más-más a tarifa, és az ellátás színvonala nem elsősorban attól függ, kapott-e hálapénzt az orvos. A hálapénz intézményét mindenki elutasítja, mégis mindenki csúsztat a zsebbe, de egyre több orvos van, aki nem kér belőle.

EZEKET OLVASTAD MÁR?

Egyáltalán nem biztosíték a hálapénz adása a jobb egészségügyi ellátásra. Illúziót vásárolunk, amikor a doktorok zsebébe pénzt csúsztatunk: annak a reményét, hogy jobb, személyesebb, kedvesebb ellátásban lesz részünk. Mint olvasóink beszámolóiból kiderül, ez egyáltalán nem biztos, hogy így van.

 

Van, aki nem fogadja el

„Maguknak most nagyobb szükségük van arra a pénzre, mint nekem„ -mondta egy doktor olvasónknak a SOTE klinikáján, amikor át akarta adni neki a hálapénzt. „Nem ügyeletbe mentem be, nekem ő volt a fogadott orvosom, hozzá jártam terhesgondozásra is. Mindig válaszolt minden kérdésemre, emberi volt, de ezen én is nagyon meglepődtem” - írta a -nak egy anyuka. Sok hozzászóló szerint a betegek kapatták el az orvosokat, ők adnak egyre több és több pénzt, abban bízva, hogy ha túllicitálják betegtársaikat, akkor jobban bánnak velük. „Pedig az orvos sokszor nem is tudja, kitől kapta a borítékot, még ha rá van írva, akkor sem foglalkozik vele” – mondta el lapunknak egy, közvetlenül az orvos mellett dolgozó szülésznő.

Sokan arról számoltak be, hogy a hálapénz dacára is érte őket sérelem. Volt, akinek hamarabb beindították a szülését, mert a fogadott orvosának programja volt, más annak ellenére kapott injekciót a szülés gyorsítására, hogy előre szólt, nem szeretné ezt.

 

Aki kapja, meg akarja szolgálni

 

Azok az orvosok, akik előre elfogadják a hálapénzt, úgy érezhetik, mindenképp valami pluszt kell nyújtaniuk, ezért előfordul, hogy olyan beavatkozásokat is elvégeznek, amik indokolatlanok.

Az EMMA Egyesület 2014-ben végzett egy felmérést, eszerint a megkérdezett nők 79 százalékának volt választott orvosa. Közülük a 12 százalék előre fizetett az orvosának egy meghatározott összeget. Azok között, akiknek választott orvosuk volt, 48 százalék szült császármetszéssel, míg a többi kismamának csak 33 százaléka. Ezt eredményezheti az is, hogy aki fizet, az mintegy „megrendeli” és elvárja a császármetszést, de a többi beavatkozás is jóval gyakoribb volt a hálapénzesek körében.

Arra is felhívták a figyelmet olvasóink, hogy szülés, műtét esetén nemcsak az orvosnak adnak hálapénzt, hanem más egészségügyi dolgozóknak is: legalább ugyanakkora összeget tesz ki, amit elosztanak a szülésznő, az altatóorvos, a nővérek, az asszisztensek és a műtőssegédek között.

Fotó: Ripost archívum

„Ha a dokinak adsz, azzal csak a szülést rendezed le. De utána a kórházban maradsz 4-5 napig. Ha azt akarod, hogy napközben is kicseréljék a lepedődet vagy segítsenek a babánál, akkor zsebbe kell nyúlni” – írja egy négygyerekes anya. „Császármetszés előtt a nővérek figyelmeztettek, hogy adjak az aneszteziológusnak is, ha nem akarom, hogy durván szúrja a gerincbe az injekciót.„

Műtét esetén ugyanez a helyzet, de a nővérek között is egyre többen vannak, akik nemet mondanak a hálapénzre. Több kórházi osztályon is gyakorlat, hogy csak olyasmit fogadnak el, amit az egész munkahelyi közösség használ: kávét, teát, édességet, virágot.

 

Még az egészségügyi dolgozó is ad a kollégáinak

A hálapénz annyira elterjedt és bevett szokás, hogy amikor egy egészségügyi dolgozó kerül kórházba, természetesnek veszi, hogy ő maga is ad borítékot a zsebbe.

„Ajándékba csomagoltam, de tudom, mennyire örül neki az, aki kapja ” -indokolta nővérként dolgozó olvasónk, aki súlyos műtéten van túl. Szerinte a gyógyulás utáni hála kifejezése és az előre, mintegy kötelességszerűen adott paraszolvencia között óriási a különbség. A legjobbnak azt a gyakorlatot tartja, amikor a gyógyult beteg a kórház alapítványának adhatja azt, amit hálapénznek szán, mert ezzel az utána következő betegek gyógyulásához járul hozzá, ráadásul az adományozást senki nem követi nyomon: annyit ad, amennyit megengedhet magának.

 

Országrészenként változó az összeg

Mint ahogy az ingatlanárak és a fizetések sem egyformák az ország különböző részein, a hálapénz is nagyon különböző. A legdrágább Budapest, itt 180-200 ezer forintot fizetnek egy szülésért a kismamák az állami kórházban. A fővárost Debrecen követi, ahol Románia közelsége miatt pörög a szülésturizmus: „véletlenül” Magyarországon indul be a szülés. Ott 150-160 ezer forint a szokásos hálapénz. Szegeden, Nyíregyházán, Kecskeméten és Egerben 100 ezer forint körül fizetnek a szülő nők a hozzászólók szerint. A legolcsóbb Szabolcsban, ott 40-60 ezer forintról számolnak be az édesanyák. Kisvárdán és Miskolcon is 50 ezer forint adnak az orvosoknak. A vidéki anyák arról számolnak be, hogy ott, ahol orvoshiány van, nehezebb fogadott orvost találni és nagyobb a császár- és gátmetszés aránya. Sokan ezért inkább nagyobb városba mennek szülni.

 

És ezeket olvastad már?