Akarod tudni, hogy meddig élsz? Íme, a géntérkép

Ez egyik legismertebb hazai genetikus, Dr. Czeizel Endre annak idején úgy fogalmazott, hogy „ha nem lennének betegségek, kb. 120 évig élhetnénk, mert a DNS-ünkben annyi van.”

Személyes tervrajz

A géntérkép gyakorlatilag nem más, mint a bennünk rejlő üzenetek elolvasása, megfejtése. Az emberi génállomány akkora, hogy minden egyes sejtünkbe kétméternyi DNS van begyömöszölve és 3,2 milliárdnyi információ található bennünk. Ez a genetikai üzenet az emberi tervrajz, ami a fogamzáskor alakult ki bennünk – írja a Metropol.

Hogyan használhatjuk fel ezt a tudást?

Amerikában már végeznek az újszülötteknél géntesztet, amiből meg tudják állapítani, mekkora az esélye annak, hogy például 50 éves korában szívinfarktust kap, vagy mennyi a valószínűsége annak, hogy a 40-es éveiben emlőrákja lesz. A kutatók többek között ma már azt is tudják, hogy a szívbetegségek kialakulását az életmód mellett pontosan 18-gén is befolyásolja. A felfedezés új utakat nyithat nemcsak a szívbetegségek kezelésében, hanem a megelőzésben is. A genetika fejlődése utat nyitott a személyre szabott kezelési lehetőségek felé nem csupán az egészségügyben, hanem a szépségiparban is. A genetikai kutatásoknak köszönhetően egyre több ritka betegséget is sikerül felismerni.

Kell-e félni a génkutatástól?

Visszatérő dilemma, ami a genetikával kapcsolatban megosztja a társadalmat: jó-e, ha az ember tudja, mi van megírva génjeiben? A válasz nem egyértelmű. A kutatók többsége is úgy véli, hogy míg bizonyos dolgokat jó, ha tud az ember, vannak, amelyeket jobb, ha nem. Ezért fontos a genetikai tanácsadás, ahol a szakemberek elmondják a vizsgálat előtt állónak, hogy milyen haszna és milyen nehézségei származhatnak abból az információból, ami a birtokába kerül.

„Amikor valaki teljes génvizsgálatot kér, akkor külön felhívjuk a figyelmét arra, hogy bármikor meggondolhatja magát és nem kell az eredményért eljönnie, hiszen mindenkinek joga van a nemtudáshoz is. Csakis akkor kérjék az eredményt, ha hasznuk származik belőle. Volt olyan betegünk, aki négy évvel később jött csak vissza, hogy most áll családalapítás előtt, és tudni akarja, hogy hordoz-e génhibát„ – mondta egy interjúban a hazipatika.com-nak a téma kapcsán Prof. Dr. Molnár Mária Judit, a Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézetének vezetője.