INSIDER

Ezt üzenik a magyar rendőrök

A rendőrök segítenek: ezeket a tanácsokat tartsuk szem előtt!
címkék:
  • Szerző: Ripost

Az álhíreket gyártó csalók a koronavírus-járványt akarják kihasználni, hogy a kattintásokból származó hirdetési bevételeik gyarapodjanak. Ennek érdekében akár valótlan információkat is közzétesznek saját weboldalaikon. A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI) Kiberbűnözés Elleni Főosztálya folyamatosan monitorozza az internetet, és megteszi a szükséges intézkedéseket: eltávolíttatja a kifogásolható tartalmakat, illetve akár büntetőeljárást indít.

EZEKET OLVASTAD MÁR?

30212429 – police lights
Fotó: 123RF

A nyomozók az álhírek követése során megszerzett tapasztalataik alapján összeállítottak egy javaslatsort, amely segíthet felismerni a kamuportálok jellemző sajátosságait, ezeket mindenki tartsa szem előtt:

  1. Értékeljük az oldalt vizuális tartalma alapján! A kamuportálok vizuális megjelenése, szerkezete vagy felépítése többnyire eltúlzott és bosszantó, mivel tele vannak olyan színes hirdetésekkel és képi tartalmakkal, amelyek egyetlen célja az olvasó figyelmének felkeltése.
  2. Próbáljuk meg azonosítani a hírcsatornát! Ha korábban nem volt információnk róla, akkor keressünk további adatokat az oldal megbízhatóságával kapcsolatosan.
  3. A legtöbb álhír portál URL sávja eltér a megszokottól, vagy olyan com.co, .club, .me vagy .io végződése van, amellyel a megbízható hírportálokra próbálnak hasonlítani.
  4. Ellenőrizzük az About Us/Rólunk szakaszt a megnyitott oldalon. A megbízható hírforrások ebben a sávban részletes háttérinformációkat tartalmaznak saját működésükkel és elérhetőségükkel kapcsolatban.
  5. Fontos a szerző személye. Az álhírek mellett gyakran nincs feltüntetve a szerző neve, ha mégis, érdemes ellenőrizni az alkotó személyét és korábbi cikkeit is.
  6. Vizsgáljuk meg az írott tartalmakat nyelvtanilag és stilisztikailag! A nem hiteles tartalmak szerzői – ellentétben a publicistákkal és újságírókkal – szakmailag kevésbé felkészültek, ezért a szöveg megjelenése, formázása vagy helyesírása árulkodó lehet.
  7. Az álhíreket tartalmazó cikkekben gyakran hivatkoznak névtelen vagy nem létező forrásokra, ezért ha lehetséges, ellenőrizzük azokat az oldalakat vagy sajtótermékeket, amelyeket a szerző forrásként jelölt meg.
  8. Keressünk további cikkeket a témában! Ha ilyet nem találunk, akkor a történet hitelessége kételkedésre adhat okot.
  9. Ne osszunk meg automatikusan semmit! Minden esetben mérlegeljük, hogy a megosztani kívánt cikkek és egyéb tartalmak hiteles és megbízható forrásból származnak-e!

címkék:
Ezek is érdekelhetnek
És ezeket olvastad már?