Ezt az öt virslit meszelte el a hatóság

Hamarosan itt a szilveszter, amely a többség számára nem múlhat el pezsgő és virsli nélkül.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) ezért minden évben a virslik laborellenőrzésével zárja fogyasztóvédelmi vizsgálatait. 2021-ben húszból öt virslinél tapasztaltak valamilyen problémát. Kiderült, hogy két termék nem is nevezhető virslinek.

Idén két termék zsírtartalma magasabb volt a megengedhetőnél, ezek így a továbbiakban nem árusíthatók virsliként.

Az egyik a Karát-Bécsi virsli sertés és marhahússal, míg a másik a Wiesbauer Dunahús Prémium Bécsi virslije. Ezeknél a zsírtartalom nem felelt meg az Élelmiszerkönyv előírásainak.

További két hentesáru esetében a címkén szereplő tápértékadatok nem egyeztek meg a laborban mért mutatókkal. Az egyikben zsírból volt több a csomagoláson jelzett mennyiségnél, a másiknak a zsírtartalma lefelé, fehérjetartalma felfelé tért el a tájékoztatástól.

A Sága Füstli klasszik csirkehúsból termék mért zsírtartalma nem felelt meg a címkén feltüntetett értéknek, míg a Virsli csirkemell – Füstölt, hámozott baromfivirsli csirkemellel esetében a mért fehérjetartalom magasabb, a zsírtartalom alacsonyabb volt a címkén feltüntetett értéknél.

Ritkaságszámba menő, különös hibát vétett az ötödik elbukott virsli forgalmazója. A termék tényleges sótartalma megfelelt az előírásoknak, ennek ellenére a feliratban a megengedettnél magasabb értéket szerepeltettek.

Ez a Tesco füstölt, főtt sertésvirsli volt ehető bélben.

A kifogásolt virslik gyártóival szemben megtévesztő tájékoztatás és az előírások be nem tartása miatt fogyasztóvédelmi hatósági eljárás indult. A jelölési hibás termék csak akkor forgalmazható, ha a címkén tévesen feltüntetett értéket a valós mennyiségre javítják. Az Élelmiszerkönyvben megengedett legmagasabb zsírtartalmat felülmúló árucikk virsli megnevezéssel nem, helyette egyéb húskészítményként árusítható.