Bámulatos átalakulás: így néz ki az augusztus 20-ától látogatható Szent István-terem

Az államalapítóról elnevezett Szent István-terem a századfordulón a Budavári Királyi Palota egyik legjelentősebb belső tere volt. Hauszmann Alajos álmodta meg, aki a korabeli magyar iparművészet kiemelkedő alkotóit kérte fel a munkára. Az épületrész a második világháborúban teljesen megsemmisült. A Budavári Palota rekonstrukcióját a déli összekötő szárny felújításával kezdték meg a Várkapitányság szakemberei a Nemzeti Hauszmann Program részeként, így elsőnek a Szent István-termet újították fel. Számos szakértő évek óta tartó munkájának eredményeként augusztusban már régi fényében csodálhatjuk meg a történelmi termet, melyről elképesztő információkat osztott meg a Ripost7.

Korabeli képek alapján készítették újra a Zsolnay-kandalló 611 darabját

Zsolnay Vilmos maga kezdeményezte a Szent István-terem létrehozását, amelyet majolikaborítással képzelt el, hogy bemutathassa tudása legjavát. Az építkezést vezető Hauszmann Alajos támogatta az ötletet, azzal a kitétellel, hogy a termet ne csak Zsolnay kerámiái díszítsék, hanem a magyar iparművészet többi ága is bemutatkozhasson, így végül egy hatalmas Zsolnay-kandalló került a terem középpontjába.

A kandallót újraalkotni legalább annyira nehéz volt, mint egykor megépíteni. 4 éven át tartott a tervezőmunka. Sokat segítettek a fennmaradt eredeti dokumentumok, fotók és a pécsi Jannus Panno­nius Múzeumban megőrzött próbaégetés-darabok és másodpéldányok. A legnehezebb a színezési rendszer meghatározása volt, hiszen csak fekete-fehér fotók maradtak fenn.

De végre megújult az ország legnagyobb, közel másfél tonnás, több mint 4,5 méter magas és 2,5 méter széles Zsolnay-kandallója. A kandalló főpárkányán ismét eredeti helyén áll a tekintélyt parancsoló, életnagyságúnál nagyobb Szent István-mellszobor, amelyet eredetileg Strobl Alajos alkotott. A kandalló a megszólalásig hasonlít az eredetire, de azzal ellentétben nem fűthető.

A fát sem volt egyszerű újraalkotni

A terem meghatározó anyaga a fa, amely a padlót, a mennyezetet és a falakat borította. A parketta a századfordulón a Neuschlossz fivérek gyárában készült, ennek megfelelően készítették el az új parkettát, háromféle fából. A rendkívül összetett intarziás padló fő motívuma a sárkányforma, az elemek minden anyaga hármas: vörös tölgy, fekete dió és dél-amerikai mahagóni.

A parkettát a terem széleinél a faburkolat alá befutó, geometrikus mintájú díszcsík kíséri. A mennyezet, az oldalfal és a bútorzat pedig a dualizmus idején híres Thék Endre alkotása.

Ajándék augusztus 20-ára

A szakemberek jelenleg az utolsó simításokat végzik a Budavári Palota Szent István-termén, ahol helyére került Szent István mellszobra az ország legnagyobb Zsolnay-kandallóján, felszerelték a lélegzetelállító csillárokat és falikarokat, és elhelyezték a pirogránit képeket, amelyek Árpád-házi királyokat és szenteket ábrázolnak. A díszes történelmi belső tér augusztus 20-ától tekinthető meg, az első napokban ingyen.

Szemtanúkat keres a Várkapitányság!

Várják azok jelentkezését, akik személyesen látták az egykori Szent István-termet. A háború és az azt követő fosztogatások miatt teljesen megsemmisült a terem, de még élhetnek olyanok, akik eredeti pompájában látogathatták. A Nemzeti Hauszmann Program fontos célja, hogy megmentse és ápolja hazánk kulturális értékeit, amibe nemcsak az épített örökség tartozik bele, hanem azoknak a személyes történeteknek a megőrzése és továbbadása is, amik az épületekhez és termekhez kapcsolódnak. Jelentkezni a [email protected] e-mail-címen lehet. Az egykori hiteles szemtanúk számára kizárólagos bejárást szerveznek az újjászületett teremben.

Tényleg arannyal díszítették a terem mennyezetét, s egyedi izzókat kapott a hatalmas a csillár? Ezekre és sok más izgalmas kérdésre is választ kapsz a Budavári Palota ékszerdobozáról, a Szent István-teremről a Ripost7 augusztus 10-én megjelent számában. Keresd az újságárusoknál!