A magyarok többsége továbbra is őszödi beszéd-ellenes
Másfél évtized után is a magyarok 78 százaléka tudja, hogy Gyurcsány Ferenc nevéhez köthető az őszödi beszéd, 22 százalékuk igazság-, 52 százalékuk pedig hazugságbeszédnek tartja. A magyar belpolitika nagy fordulópontjának erős emlékezete az őszi politikai szezon egyik kulcstémája lehet, hiszen Gyurcsány Ferenc befolyása ismét a 2006-oshoz hasonló a baloldalra.
2006. szeptember 17-én, kereken tizenöt évvel ezelőtt szivárgott ki, illetve szivárogtatták ki az őszödi beszédet. A magyar közvéleményt sokkolta az elhangzottak tartalma és stílusa, amelyet csak idővel tudott enyhíteni saját támogatói körében a beszélő, Gyurcsány Ferenc. Az akkori miniszterelnök népszerűség-vesztésében és az alacsony támogatottságának stabilizálódásásban megkerülhetetlen volt az elhangzottak némely passzusa, azok ráégtek a volt miniszterelnökre.
Tizenöt év alatt azonban rengeteg esemény történt, s Gyurcsány Ferenc sincs hatalmon, csak a baloldalon belül. A történtek jelentőségét mutatja azonban, hogy még most is az összes megkérdezett 78 százaléka helyesen válaszol arra a kérdésre, hogy „kinek a nevéhez fűződik az őszödi beszéd” (1 százalék rossz választ adott, 21 százalék nem tudott válaszolni). Az idő múlását jól szemlélteti, hogy a mostanra ötven év felettiek 90, míg a harminc év alattiaknak 52 százaléka adott jó választ. A fiatalok alacsonyabb tájékozottsága érthető, de a téma erős hatását mutatja, hogy még az ő körükben is többségben vannak azok, akik „képben vannak”.
Fotó: Nézőpont Intézet
Mivel Gyurcsány Ferencnek ismét hatalmas befolyása van a baloldali egyesülési folyamatra, a 2022-es választási kampány szempontjából kulcsfontosságú, hogyan ítélik meg a magyarok hírhedt beszédét másfél évtized távlatából. A felnőtt magyarok 22 százaléka mondta azt, hogy az őszödi beszéd „egy bátor, szenvedélyes igazságbeszéd” lett volna, míg 52 százalékuk vélekedett úgy, hogy az nem más, mint „a 2002–2006 közötti kormányzás hazugságainak” a bevallása. Érthetően a politikailag aktívabbak nagyobb arányban foglalkoztak a jelenséggel, így a választási részvételüket biztosra ígérők körében még egyértelműbb a helyzet: 24 százalékuk igazság-, 61 százalékuk hazugságbeszédként emlékezik vissza a hallottakra.
Az életkornak a véleményekre is van hatása, mivel a harminc év alattiaknak csak 40, míg az ötven év felettieknek 59 százaléka véli hazugságbeszédnek az Őszödön mondottakat. Igaz, a fiatalok 46 százaléka erről sem tudott véleményt mondani. Érdekesség azonban, hogy a kormánykritikusok táborában sem egyértelmű a vélekedés a Gyurcsány-beszédről. Csak az idetartozók 39 százaléka gondolja, hogy Gyurcsány igazságbeszédet mondott, 32 százaléka hazugságbeszédnek véli azt. A Gyurcsány-koalíciót Gyurcsány múltja miatt nem lesz könnyű összetartani.
A XXI. Század Intézet felhívással fordul azokhoz, akik jelen voltak a 2006. őszi tüntetéseken, és megtapasztalták a legfelsőbb szintről érkező, politikai utasításra végrehajtott rendőri erőszakot. Arra kérnek mindenkit, hogy küldjék el az intézetnek az akkori eseményekről készült fényképeket, videókat annak érdekében, hogy a 2006-os történéseket soha többé ne lehessen letagadni.
2006 októberében békésen ünneplő magyarokat vertek véresre Budapest utcáin.
Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök, Petrétei József miniszter és az akkori budapesti rendőrfőkapitány, Gergényi Péter utasítására gumilövedékekkel lőtték őket, könnygázgránátokat vetettek be ellenük.
A rendőrökről levetették az azonosító jelvényeiket és ellenünk fordították őket.
A borzalmak közepette is sok-sok ünneplő kezében volt telefon, kamera, fényképezőgép: fotók, film- és hangfelvételek ezrei készültek el.
2006 ősze óta másfél évtized telt el.
Azért, hogy súlya legyen az ellenünk elkövetett erőszaknak, a XXI. Század Intézet felhívással fordul mindazon honfitársainkhoz, akik jelen voltak, akik átélték és rögzítették a brutalitásokat.
