tóth gabi
A december 29-i földmozgás erejét jól érzékelteti, hogy míg a vetődés egyik oldalán 35 centit emelkedett meg a talaj, a másikon ennyit süllyedt le.
„Majd egy héttel a december 29-ei 6,4-es erősségű horvátországi földrengést követően több mint 400 utórengést észleltek a magyar mérőállomások. A legutóbbi, Magyarországon is érezhető rengést hétfőn mérték: a Richter-skála szerint 4,5-ös erősségű földmozgás epicentruma ezúttal is Petrinja városának közelében volt” – nyilatkozta Kiszely Márta szeizmológus az MTI-nek.
„Tanulságos volt a katasztrófa lefolyása: december 28-án volt egy 5,4-es rengés Petrinjában, amit kisebb rengések követtek. Akkor azt reméltük a kollégákkal, hogy az volt a főrengés és már csak kisebbek jöhetnek, de ezt követően másnap történt a 6,4-es hatalmas rengés„ – idézte fel a szeizmológus.
„Nagy valószínűséggel ez a 6,4-es erősségű rengés volt a főrengés, azonban az 5-6 kilométer mélyen lévő utórengések még hónapokig is eltarthatnak. Az erősebek pedig, mint amilyen ma reggel is történt, akár további épületsérüléseket is okozhatnak” – mutatott rá Kiszely Márta, aki szerint a december 29-i földmozgás erejét jól érzékelteti, hogy a vetődés egyik oldalán mintegy 35 centit emelkedett meg a talaj, míg a másik oldalán ennyit süllyedt le.
„Az ismert legnagyobb rengés Magyarországon csaknem akkora volt mint a petrinjai. Ezt a 6,3-as erősségű rengést 1763-ban regisztrálták Komáromban. A legutóbbi nagyobb rengést pedig 1956-ban mérték Dunaharasztiban, ez 5,6-os erősségű volt” – tette hozzá a szakértő.