Ismét durván emelkedtek az üzemanyagárak

Az olajárak ismét hordónként száz dollár fölé ugrottak, miután vasárnap megszakadtak a tárgyalások az Amerikai Egyesült Államok és Irán között, és Donald Trump amerikai elnök bejelentette a Hormuzi-szoros tengeri blokádjának tervét.

Az irányadó Brent kőolaj ára hét százalékkal 102,16 dollárra emelkedett, míg a West Texas Intermediate (WTI) jegyzése 8,5 százalékkal 104,82 dollárra ugrott. Az olajkereskedők újfent arra figyelmeztettek, hogy egy elhúzódó konfliktus súlyosbíthatja az üzemanyaghiányt – írja a Financial Times.

Donald Trump bejelentésének célja az volt, hogy nyomást gyakoroljon az iráni rezsimre, amely a konfliktus idején is folytatta az olajszállítást kulcsfontosságú piacokra, például Kínába. Elemzők azonban arra figyelmeztetnek, hogy a blokád tovább eszkalálhatja a helyzetet. „A szoros blokádja tartósan magasabb olajárakat eredményezhet, mivel egy elhúzódóbb iráni háborúra utal. Egy amerikai blokád hosszabb távon működhet, de jelenleg összetett bizonytalanságot teremt, ami a kockázatok újraárazását teszi szükségessé, és ez magasabb olajárakat eredményez” – mondta Michael Alfaro, az energia- és ipari szektorra fókuszáló Gallo Partners fedezeti alap befektetési igazgatója.

A szoros újranyitása kulcsfontosságú vitapont az Amerikai Egyesült Államok és Irán között zajló tárgyalásokon, amelyek az előző kedden kezdődött kéthetes tűzszünet tartós békévé alakítását célozták.

A tárgyalások azonban szombaton megállapodás nélkül zárultak. Elemzők szerint az Egyesült Államoknak a szoros lezárásával kapcsolatos stratégiája egyelőre nem jelent visszatérést az aktív harci cselekményekhez, ugyanakkor az eszkaláció irányába mutat, ami fokozhatja kulcsfontosságú kőolajtermékek, köztük a repülőgép-üzemanyag és a dízel hiányától való félelmeket. A Trump által bejelentett terv arra is utal, hogy az amerikai elnök hajlandó kockáztatni az ellátás tartós zavarát annak ellenére, hogy az Egyesült Államokban már így is meredeken emelkednek az üzemanyagárak.

Az olajpiac pénteken alacsonyabban zárt, és a Brent jegyzése 2022 augusztusa óta a legnagyobb heti esést könyvelte el annak hatására, hogy a befektetők bíztak abban, hogy az amerikai–iráni béketárgyalások megállapodáshoz vezethetnek. A Brent határidős ára közel 1 százalékkal, 95,20 dollárra csökkent hordónként, míg az amerikai irányadó West Texas Intermediate 1,3 százalékkal, 96,57 dollárra esett. Ez azonban csak átmeneti enyhülésnek bizonyult, tekintve, hogy most már mindkét jegyzés ismét hordónkénti 100 dolláros ár fölött mozog.

Hazánkban továbbra is védett ár vonatkozik az üzemanyagokra, miután az iráni háború hatására jelentősen megugrott az olaj és az üzemanyagok világpiaci ára. Az intézkedés a benzin literenkénti árát 595, a gázolajét pedig 615 forintban rögzíti.

Ez a szombaton érvényes üzemanyagárak esetében azt jelentheti:

• 95-ös benzin átlagos piaci ára 680,3 forint, védett ára 595 forint. Eltérés: mínusz 85,3 forint,
• gázolaj átlagos piaci ára 767,7 forint, védett ára 615 forint. Eltérés: mínusz 152,7 forint.

Az olaj világpiaci árának újabb növekedésével valószínűleg a magyarországi piaci árak is emelkednek majd – olvasható a Világgazdaság hasábjain.

Keir Starmer brit miniszterelnök közölte hétfőn, hogy nem támogatja a Hormuzi-szoros amerikai blokádjáról szóló terveket.

A munkáspárti brit kormányfő nyilatkozatának előzményeként Donald Trump amerikai elnök a hétvégén bejelentette, hogy az amerikai haditengerészet blokád alá helyezi az iráni kikötőket és a Perzsa-öböl délkeleti végén lévő szűk tengeri átjárót, miután eredmény nélkül zárultak a teheráni rezsimmel tartott hétvégi rendezési tárgyalások.

A Hormuzi-szoros a világ legforgalmasabb tengeri kereskedelmi útvonala, amelyen a globális nyersolaj- és cseppfolyósítottföldgáz-szállítmányok 20 százaléka halad át. A víziutat az Irán elleni amerikai és izraeli hadműveletek kezdete óta a teheráni rezsim gyakorlatilag zárva tartja, és emiatt a korábbi 73 dollár körüli szintekről jóval 100 dollár fölé emelkedett a globális alaptípusnak tekintett Brent nyersolaj hordónkénti világpiaci ára.

Keir Starmer a BBC brit közszolgálati rádió hétfői hírmagazinjának nyilatkozva úgy fogalmazott:

Nagy-Britannia diplomáciai törekvései nem a Hormuzi-szoros zárva tartására, hanem teljes megnyitására irányulnak, mivel ha az átjáró zárva van, az olaj- és földgázszállítmányok nem jutnak el a piacokra, és az ebből eredő áremelkedéseket mindenki megérzi.

A brit miniszterelnök szerint London éppen ezért nem támogatja a blokádot, mert ennek árát az iráni háborúban semmiféle szerepet nem játszó brit lakosság is kénytelen lenne megfizetni.

Starmer megerősítette azt az álláspontját is, hogy Nagy-Britanniát "nem fogják belerángatni" az iráni háborúba.

Kijelentette: bármilyen nyomás nehezedjen is rá, ezen a döntésén nem változtat, "márpedig a rám nehezedő nyomás meglehetősen erőteljes".

Nagy-Britannia nemzeti érdekeit nem szolgálná a részvétel az Irán elleni háborúban - tette hozzá.

Megismételte azt a véleményét is, hogy bármilyen háborús részvételhez egyértelmű jogi megalapozottságra és jól átgondolt tervekre van szükség.

Starmer ezt az álláspontját az iráni háború kezdete óta többször is kifejtette. Emiatt Nagy-Britannia komoly diplomáciai konfliktusba keveredett az Egyesült Államokkal, és Donald Trump amerikai elnök többször is éles hangú, személyre szóló bírálatokkal illette a brit miniszterelnököt. Nemrégiben, a Fehér Házban újságíróknak nyilatkozva Trump úgy fogalmazott, hogy Keir Starmer "nem egy Winston Churchill".

Churchill kétszer állt a brit kormány élén, és a második világháború idején is ő töltötte be a brit miniszterelnöki tisztséget.

A Hormuzi-szoros a nemzetközi áru- és energiakereskedelem fontos útvonala, emiatt biztonsága globális érdek - jelentette ki Kuo Csia-kun, a kínai külügyminisztérium szóvivője hétfőn a tárca szokásos pekingi sajtótájékoztatóján.

A térség biztonságának, stabilitásának és zavartalan működésének fenntartása a nemzetközi közösség közös érdeke - fejtette ki.

A szóvivő arra reagált, hogy Donald Trump amerikai elnök vasárnap késő este bejelentette a Hormuzi-szoros katonai blokádját hétfőtől, valamint intézkedéseket helyezett kilátásba az Iránnal energiakereskedelmet folytató országokkal szemben.

A szóvivő kiemelte: a szoroson áthaladó hajóforgalom súlyos fennakadásának oka az iráni konfliktus. A helyzet rendezésének kulcsa a mielőbbi tűzszünet, majd a harcok végleges beszüntetése. A szóvivő szerint az érintett feleknek nyugodtan és visszafogottan kell eljárniuk, Kína pedig kész továbbra is aktív és konstruktív szerepet vállalni a megoldásban.

Életbe lép hétfőn az iráni kikötők amerikai blokádja, miközben további országok dolgoznak azon, hogy Irán ne legyen képes olajat értékesíteni – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök vasárnap.

Az elnök washingtoni idő szerint a késő esti órákban újságírók előtt erősítette meg a kikötőzárlatra vonatkozó szándékát, valamint arról is beszélt, hogy számos olajszállító tankhajó tart az Egyesült Államok felé, hogy onnan szerezze be az energiahordozót, így ezeknek nem lesz szükségük arra, hogy igénybe vegyék a Hormuzi-szorost.

Donald Trump megerősítette, hogy kitűzött célja nem változott, és Irán nem juthat atomfegyverhez.

Egyben kilátásba helyezte, hogy Washington felülvizsgálja a NATO-nak kifizetett pénzeket, és ismét csalódottságát hangoztatta a NATO-val kapcsolatban. Azt mondta: az Egyesült Államok több ezer milliárd dollárral járul hozzá a katonai szervezet működéséhez, ami nem volt ott akkor, amikor az Egyesült Államoknak szükség volt rá.

Donald Trump ugyanakkor elismerte, hogy a NATO országai most már hajlandóak csatlakozni az Egyesült Államokhoz, amivel kapcsolatban jelezte: ezzel már nem vállalnak kockázatot.