
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a RipostA politikus még 2018-ban egy lakossági fórumon beszélt arról, hogy a bevándorlás veszélyeivel a kormány csak hergeli az embereket és szerinte nem kell félni a bevándorlóktól, mert az érkezők nem bántanak senkit. Az elmúlt napokban egymás után láttak napvilágot a hódmezővásárhelyi polgármester korábbi, bevándorlókat támogató nyilatkozatai.
„Ez a migránskérdés, ez tökéletesen alkalmas hisztériakeltésre” – állította Márki-Zay Péter még hódmezővásárhelyi polgármesteri kampányában 2018-ban. A politikus a migráció kapcsán akkor átvette a baloldal álproblémáról szóló állításait, sőt az egyik lakossági fórumon azzal érvelt a tömeges bevándorlás mellett, hogy az érkezők szerinte nem bántanak senkit.
„A legnagyobb veszélyt én nem abban látom, hogy itt tömegével jönnének a migránsok, hál’ istennek nem ismerek senkit, akit bántottak volna” – fogalamzott Márki-Zay Péter.
A politikus kijelentéseinek ellentmondanak a terrorakciók: 2016-ban a tunéziai terrorista, Anis Amri vezette azt a halálkamiont, amellyel a berlini karácsonyi vásáron tizenegy embert halálra gázolt, 49-et pedig megsebesített. Az iszlamista merénylő 2011-ben illegálisan érkezett Európába, hamis papírokkal került Németországba.
Párizs több pontján géppisztollyal és robbanószerrel felfegyverzett terroristák támadtak a járókelőkre és a vacsorázó, szórakozó emberekre 2015-ben. A merénylők 130 civilt gyilkoltak meg. Kiképzésük után az elkövetők közül többen a 2015-ös migránsáradatot kihasználva tértek vissza Európába.
Az egyedüliként életben maradt Salah Abdeslamról az is kiderült, hogy második generációs marokkói bevándorló, aki Brüsszelben született és francia állampolgárságot is kapott.
2019 nyarán a németországi Stuttgartban egy magát szíriainak valló bevándorló machetével támadt korábbi lakótársára. A brutális kegyetlenséggel végrehajtott gyilkosságot fényes nappal, a nyílt utcán hajtotta végre a férfi.
Az elrettentő példák dacára a baloldal miniszterelnök-jelöltje az elmúlt években többször is hangoztatta, hogy be kell engedni a migránsokat.
Márki-Zay Péter még idén augusztusban is arról beszélt, hogy az érkezők rövid időn belül beilleszkednek.
„Azok az emberek, akik mint a mi őseink, ide érkeznek hozzánk, a Kárpát-medencébe, ebbe a kis országba, azok érezzék jól magukat. Ez a legfontosabb dolog” – jelentette ki Márki-Zay Péter.
A baloldali előválasztáson aratott győzelme után szinte első dolga volt, hogy az amerikai liberális CNN egyik műsorában is hitet tegyen a nyitott határok mellett. A beszélgetést a csatornán egy olyan riport vezette fel, amelyben a migránsok előtt nyitandó biztonságos útról volt szó.
Néhány nappal később viszont itthon, a baloldal közös rendezvényén már éppen az ellenkezőjéről beszélt, és azt mondta: szerinte hazugság, hogy befogadná a migránsokat. Közösségi oldalán pedig azt írta, megtartaná a kerítést, és kiutasítaná a bűnöző migránsokat.
„Márki-Zay Péter migrációs nézetei szervesen illeszkednek a nyílt társadalomért küzdő európai és a Gyurcsány Ferenc vezette magyar baloldal politikájába” – szögezte le a Századvég Alapítvány vezető elemzője, Palócz André az M1-en.
Emlékeztetett, a baloldal kettős kommunikációját Karácsony Gergely buktatta le nemrég, amikor a német Die Zeitnek bevallotta, hogy
támogatják a bevándorlókat, de ezt eltitkolják majd a kampányban, mert ha kiderülne, nem nyernének választást.
Az elemző szerint így tesz Márki-Zay Péter is, aki itthon ugyan próbál ködösíteni, de a külföldi sajtóban most is nyíltan beszél a migránsok támogatásáról. „Márki-Zay Péter letette a garast amellett, hogy ő igenis a Gyurcsány Ferenc-i politikával és a nyitott kapuk politikájával ért egyet” – hangsúlyozta Palócz André. Ezt az elvet Gyurcsány Ferenc 2015, vagyis a migrációs válság kirobbanása óta képviseli.
A volt miniszterelnök többször hangoztatta, hogy a határzárat aggályosnak tartja, és hogy szerinte a tömeges bevándorlás nem rejt veszélyeket. A 2015-ös, 130 ártatlan ember halálával végződött párizsi terrortámadás után Gyurcsány Ferenc úgy fogalmazott: „jobban kell félni a kutyapiszoktól, mint a terroristáktól.”
Márki-Zay Péter többek között arról is beszélt, hogy Magyarországnak befogadó társadalomnak kell lennie, vagyis be kell engednünk a migránsokat. Ezzel megint megerősítette, hogy ha a baloldal hatalomra kerül, akkor megnyitnák a határokat az Európába özönlő migránsáradat előtt.
A baloldali politikus kifejtette véleményét, miszerint az Európai Unió „sajnos integrációban nem jár az élen”, majd kijelentette, hogy Magyarország számára az a cél: még Brüsszelt is meg kell előzni az illegális bevándorlók befogadása terén.
„Nekünk az a fontos, hogy egy befogadó, szeretetteljes társadalom legyünk, ahol ezek az emberek magyarrá válnak legkésőbb egy-két generáció múlva. Én azt szeretném, hogy ha Magyarországon – ahol már most is nagyon sok külföldön született ember él – mi az integrációban lépnénk előre – tette hozzá” – mondta.
Európai példákból viszont tisztán látszik, hogy eddig bárki próbálkozott hasonló megoldással az elbukott. Emiatt jutottak odáig nyugaton, hogy a migránsok templomokat rongálnak meg, vagy azt is eltűrik, ha esetleg egy muszlim migráns azért gyilkol meg egy keresztény férfit, mert az a húgának udvarolt.
Korábban az Origo is beszámolt róla, hogy csak 2017-ben Németországban közel 100 keresztényellenes bűncselekményt követtek el az iszlám menedékkérők vagy migránsok. Azzal fenyegetik meg a táborokban dolgozó németeket, illetve a keresztény menekülteket, hogy eltörlik az európai kereszténységet, és megölik a „hitetleneket„.
Emlékezhetünk arra az esetre is, amikor Párizs egyik elővárosában, a nyílt utcán egy muszlim migráns lefejezte Samuel Paty-t, egy középiskolai tanárt saját kollégái szeme láttára. A kivételesen brutális gyilkosság indoka az volt, hogy a történelemtanár a szólásszabadságról beszélt az egyik órán, ezzel összefüggésben Mohamed-karikatúrákat mutatott.
Nem csak Németországban, hanem Franciaországban is elképesztő méreteket öltött a keresztényellenes erőszak a migránsáradat miatt. 2008 és 2018 között 245 %-kal nőtt a keresztények elleni támadások száma, míg a muszlimellenes támadások ugyanezen időszak alatt rohamosan csökkentek. Jól látszik tehát, hogy egy olyan társadalmi rétegről van szó, amelyeket sehol Európában nem voltak képesek integrálni.







