HARCÉL

Brüsszel továbbra is migránsokat akar telepíteni Magyarországra

Az Európai Bíróság főtanácsnoka, Eleanor Sharpston jogsértéssel vádolta meg Csehországot, Lengyelországot és Magyarországot, amiért elutasították a migránskvótát Az érintett országok közölték, továbbra sem kérnek a brüsszeli diktátumból, a kötelező betelepítésből.
  • Szerző: RIPOST

A távozóban lévő Európai Bizottság még mindig ragaszkodik a migránsok Magyarországra történő betelepítéséhez, de a magyar kormány álláspontja változatlan az ügyben: sem az egyszeri, sem az állandó kötelező kvótából nem kér Magyarország – mondta az igazságügyi tárca államtitkára. Völner Pál emlékeztetett, hogy az Európai Bizottság azért perelte be Magyarországot, mert nem hajtotta végre a 2015-ben „csellel átvert egyszeri kötelező kvótát”, amely az országot 1294 migráns betelepítésére kötelezné.

Magyarország, valamint a kötelező szétosztást szintén elutasító Lengyelország és Csehország elleni kvótaper 2017 decemberében indult meg. Völner Pál hangsúlyozta: kezdettől fogva az a kormány meggyőződése, hogy „ez az egyszeri kvóta csak a kezdet, de Brüsszel valódi célja, hogy az állandó, felső korlát nélküli, automatikus kötelező kvótát vezessen be, amelynek a jelei ma is egyértelműek”. A távozó Európai Bizottság, az Európai Parlament bevándorláspárti erői például most a máltai kvóta-megállapodás kiterjesztésével akarják rávenni a tagállamokat a migránsok betelepítésére és kényszerpályára akarják állítani a hamarosan hivatalba lépő új Európai Bizottságot is – mondta kiemelve: „a magyar emberek számos alkalommal egyértelművé tették, hogy nem akarják, hogy Magyarország bevándorlóország legyen és senki nem döntheti el helyettünk, hogy kivel éljünk együtt”.

Mint mondta, Magyarország a 2015-ös, „csellel elfogadott” tanácsi döntés miatt korábban az Európai Bírósághoz fordult, vitatta a kvótahatározat jogszerűségét és elutasította a kettős mércét, amiért az Európai Bizottság csak három tagállammal – Magyarországgal, Lengyelországgal és Csehországgal – szemben indított kötelezettségszegési eljárást, holott számos más uniós tagállam sem teljesítette a kvótahatározatot. Valójában a ténylegesen áthelyezett migránsok száma uniós szinten a vállalt, illetve előírt kötelezettség egyharmadát érte csak el.

Az Európai Bizottság mégis pert indított azért, hogy Magyarország hajtsa végre a már hatályát vesztett tanácsi határozatot. A 2017 decemberében kezdődött per a főtanácsnoki indítvány csütörtöki ismertetésével újabb állomásához ért – közölte az államtitkár rámutatva, hogy a főtanácsnoki indítvány az Európai Bíróságot hivatalosan nem köti.
Az ítélet 2020 első felében várható – közölte Völner Pál majd úgy fogalmazott: „a magyar kormány folytatja a harcot a magyar emberek akaratának érvényesítésért.”

 

Cseh és lengyel elutasítás

Andrej Babis cseh miniszterelnök szerint a cseh állampolgárok soha nem adták hozzájárulásukat ahhoz, hogy az EU eldöntse: ki élhet és dolgozhat országukban. „A menekültpolitika olyan ügy, amelyben minden egyes tagállamnak magának kell döntenie, és az EU-ba illegálisan belépő menekültek újraelosztása bizonyosan nem tartozik kötelezettségeink közé.”

A lengyel kormányszóvivő pedig közölte: a menekültkvóták elutasításával Lengyelország az ellenőrizetlen migrációtól védte magát így. Ráadásul a menekültelosztási kvótát a tagállamok többsége nem teljesítette. Ez pedig azt is bizonyítja, hogy a mechanizmus hibás.