Bele se gondolsz: Ezért nehéz összehasonlítani az országokat a koronavírus szempontjából

Mindenki arra kíváncsi, hogy az ő országa hogyan is áll más országokhoz viszonyítva a koronavírus elleni küzdelemben. Legtöbben a fertőzöttek és a halálos áldozatok számát helyezik egymás mellé, de ez is nagyon nagyon félrevihet.

Például ma már az Amerikai Egyesült Államokban van a legtöbb haláleset a COVID-19 vírusfertőzés következtében. Vegyük alapul azt a számot, hogy április 20-ig, összesen több mint 40 000 haláleset jelentettek. Amúgy az Egyesült Államok összlakossága 330 millió ember. Viszonyítsuk mindez az öt legnagyobb nyugat-európai ország – az Egyesült Királyság, Németország, Franciaország, Olaszország és Spanyolország adataihoz, hiszen nagyjából ezek együttes népesség 320 millió, vagyis nagyjából annyi, mint az USA-é. Nos az ebből az öt európai országból jelentett koronavírusos halálozások száma április 20-án több mint 85 000 volt – vagyis több mint kétszerese az USA-nak. Akkor tehát hogy is van ez? Ezekben az országokban kétszer akkora erővel pusztított a járvány, mint a most ijesztő példaként emlegetett Amerikában? Rowland Kao, az Edinburgh-i Egyetem adattudományi professzora szerint, aki a BBC-nek nyilatkozott az összehasonlítások gyakran félrevezetőek lehetnek. „A mögöttes adatok jellemzően nagyon eltérnek. Szinte nem is szabadna emiatt összevetni egymással ezeket, akkora félreértések következhetnek belőlük.”

Vegyük például a halálozási adatokat. Ezekbe Franciaországban beszámítják az idősotthonokban, gondozási intézményekben elhunytakat, míg Nagy-Britanniában csakis kizárólag a kórházi ápolás után elhunytakat. Hogy miért? Erre nincs válasz.

Nincsenek nemzetközi kötelező szabványok például az ilyesfajta egészségügyi statisztikai adatszolgáltatásra. Majdnem minden szám, adat, „nagyjából” tükrözi csak a valóságot, néha esetleges és szinte mindig viszonylagos.

No és mikor kötelező beírni a halotti bizonyítványba a halál fő okaként a koronavírus fertőzést? Orvos és boncmester legyen a talpán aki egy többféle krónikus betegségben szenvedő beteg halálakor pontosan el tudja dönteni, hogy mi is volt a halál közvetlen oka vagy fő oka? Hol ezt, hol azt tüntetik fel...

Nagyon eltérő adatokat mutatnak a számok attól függően, hogy az adott országban mennyire széles körben tesztelnek. Nagy-Britanniában pillanatnyilag csak azokat akik lázas tünetekkel kórházba kerülnek. Így viszont a hivatalosan megbetegedettek számához viszonyítva nagyon magas a halálozási ráta. Ha tízszer ennyi tesztet végeznének, nyilvánvalóan sokkal alacsonyabb lenne.

Japánban miután második hullámban is felütötte a fejét a vírus, nagyon széles körű tesztelésbe kezdtek és aki pozitív lett azt szinte kivétel nélkül kórházba vitték. Ettől viszont hetek alatt összeroppant az egészségügyi rendszer, zsúfolásig megteltek a kórházak. Pillanatok alatt kiderült, hogy még betegátirányítási rendszer sincs az amúgy nagyon is fejlett szigetországban.

Bonyolít mindenféle mérést és statisztikát, hogy a koronavírussal megfertőződöttek 60-70 százaléka semmiféle tünetet sem mutat és úgy épül fel a betegségből, hogy fogalma sincs róla. Mindenféle tünet nélkül nagyon ritkán tesztelnek embereket, legfeljebb statisztikai mintavétel céljából vagy, ha saját maguk, külön pénzért elvégeztetik a tesztet. Ami után ráadásul akár azonnal meg lehet fertőződni és akkor a negatív eredmény már semmit sem ér.

Ráadásul nem lehet feltétlenül megmegbízni egyes országok adatszolgáltatásában sem. Erős gyanúra adott okot amikor Kína 2 hete váratlanul 50 százalékkal felfelé módosította a vuhani halálos áldozatok számát. 50 százalékkal!

Gyakran hasonlítják össze például Nagy-Britannia és Írország adatait, csakhogy Írország népsűrűsége sokkal alacsonyabb, és az emberek sokkal nagyobb százaléka él vidéki területeken.

Értelmesebb lenne összehasonlítani Dublint az Egyesült Királyság egy nagyjából azonos méretű városával. Miközben ez így logikus, ilyesfajta összehasonlítást senki nem végez. Inkább csak dobálózás folyik a számokkal.

Az európai és afrikai országok halálozási adatainak összehasonlítása is félrevisz, mivel az afrikai országokban általában sokkal alacsonyabb a népesség átlagéletkora, miközben tudjuk, hogy idősebbek köréből sokkal több a halálos áldozat.