Moszkva szerint Kijev nem áll készen a tárgyalásokra

Kijev nem áll készen az ukrajnai konfliktus diplomáciai úton történő rendezésére, ezért Moszkva a terepen éri el a "különleges hadművelet" céljait - jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a kenyai hivatali partnerével, Musalia Mudavadival hétfőn Moszkvában közösen megtartott sajtótájékoztatóján.

Lavrov azt hangoztatta, hogy Oroszország elkötelezett az ukrajnai válság politikai és diplomáciai rendezésére vonatkozó összes, 2022 óta megkötött megállapodás mellett, de ezeket az ukrán fél szabotálja.

"Vlagyimir Putyin elnök többször is megerősítette, hogy egyértelműen elkötelezettek vagyunk a tárgyalásos megoldás mellett. De mivel a kijevi rezsim erre nem áll készen, a különleges hadművelet céljait a terepen fogjuk elérni, ami jelenleg is zajlik"

- mondta.

Az orosz diplomácia tárca vezetője kifogásolta, hogy az európai országok mindenképp fenn szándékoznak tartani a jelenlegi ukrán rendszert.

"Az (ukrajnai konfliktus) második kiváltó oka a kijevi náci rezsim léte. Éppen ezt a rezsimet akarják az európaiak mindenképpen megőrizni, függetlenül attól, hogy mekkora terület marad meg Ukrajnának. Ez a rezsim pedig folytatni fogja ellenséges, oroszellenes tevékenységét, és a területére valamiféle stabilizációs erőket szándékoznak bevinni. Ezek lényegében megszálló csapatok lesznek, amelyek fenyegetést jelentenek az Oroszországi Föderációra" - fogalmazott Lavrov.

Úgy vélekedett, hogy az EU teljes mértékben hiteltelenné tette magát, álláspontjában nincs semmi konstruktív elem az ukrajnai tárgyalások előmozdításához. Elmondta, hogy Franciaország hivatalos képviselője, aki az ukrajnai rendezésről szóló politikai kapcsolatok felvétele céljából érkezett Moszkvába, nem hozott semmi újat.

"Semmi olyat, ami ne hangzott volna el nyilvánosan Párizsból, ezeken a zártkörű megbeszéléseken nem hallottunk" - mondta.

Lavrov szerint Párizs, noha éppen ő kérte a tárgyalások bizalmas kezelését, maga szivárogtatta ki a sajtónak, hogy hivatalos képviselője Moszkvában tárgyalt.

Kitért arra is, hogy Moszkva érvényesnek tekinti a Belgráddal megkötött megállapodást, miszerint megakadályozzák szerb fegyverek Ukrajnába szállítását.

A miniszter megismételte, hogy Oroszország kész közvetítői szerepet játszani a közel-keleti válság politikai rendezésében.

Megjegyezte, hogy az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni "agressziója" után mindenki megfeledkezett a palesztin kérdésről.

"Úgy vélem, hogy itt mindenkinek, köztük elsősorban valószínűleg a régió országainak, az arab országoknak, fel kell ismerniük a felelősségüket. És készek vagyunk aktívan támogatni azt a megközelítést, hogy az ENSZ feleljen a meghozott döntéseiért" - hangoztatta.

Sürgette, hogy az Egyesült Államok és Izrael állítsa le Iránnal szemben minden olyan lépését, amely kárt okoz a békés lakosságnak és a polgári infrastruktúrának. Ezt a követelést egyébként a konfliktusban érintett összes országgal kapcsolatban megismételte.

Rámutatott, hogy az iráni konfliktus következményei túlléptek a közel-keleti régió határain, és globális hatást gyakorolnak. Hangsúlyozta, hogy Iránnak szüksége van biztonsági garanciákra.

Lavrov szerint az összes dúsított iráni urán elkobzására vonatkozó amerikai nyilatkozatok Washingtonnak azt a szándékát mutatják, hogy az összes energiaforrását magához ragadja.

"Úgy tűnik, hogy az Egyesült Államok egyszerűen ezt az energiaforrást is magának akarja. Ugyanúgy, ahogy gyakorlatilag az összes szénhidrogén-készletet magának akarja, legyen az Latin-Amerikában, a Karib-térségben, a Perzsa-öbölben vagy hatalmas bolygónk más tájain"

- nyilatkozott.

Az orosz-kenyai kapcsolatokról szólva egyebek között elmondta, hogy a felek a nukleáris energetikát a kétoldalú együttműködés ígéretes területének tekintik. Közölte, hogy tárgyalópartnerével megvitatta a harmadik Oroszország-Afrika csúcstalálkozó előkészítését, amely idén ősszel kerül megrendezésre.

A kenyai állampolgárok részvételéről a "különleges hadműveletben" azt mondta, hogy ez önkéntes alapon történik, és teljes mértékben összhangban áll az orosz jogszabályokkal, és hogy az összes ezzel kapcsolatos Nairobiból érkező megkeresést haladéktalanul továbbítják az orosz védelmi minisztériumhoz.

A hat ukrajnai frontszakasz közül ötön előre tudtak nyomulni az orosz fegyvereres erők az elmúlt nap folyamán - közölte hétfőn a moszkvai védelmi minisztérium.

A hadijelentés szerint a "különleges hadművelet" övezetében mintegy 1230 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan. A tárca a megsemmisített vagy eltalált katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel több, a hadsereget kiszolgáló energetikai és közlekedési objektumot, valamint egy pilóta nélküli repülőgépeket összeszerelő üzemet, csapásmérő drónok felkészítésének és indításának több helyszínét, lőszer- és anyagraktárakat, egy harckocsit és 17 egyéb páncélozott harcjárművet, négy irányított légibombát, HIMARS sorozatvetők 13 rakétáját, továbbá 494 repülőgép típusú drónt.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és oroszországi régiók településeiről is jelentettek hétfőn ukrán tüzérségi és dróntámadást.

Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester a MAX messengeren azt írta, hogy a légvédelem az elmúlt két nap alatt mintegy 250, az orosz főváros felé tartó drónt semmisített meg, ezekből 49-et hétfőn. Vnukovo, Domogyedovo, Zsukovszkij és Seremetyjevo repülőterén korlátozták a légi járművek fogadását és indítását.

A Krasznodari terület Labinszk városának ipari övezetében éjjel olajlétesítmény gyulladt ki, a tüzet délutánra eloltották.

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat közölte, hogy a Krímben őrizetbe vett egy 45 éves feodosziai lakost, aki a Telegramon keresztül adatokat továbbított a félsziget energiainfrastruktúrának légi fedezetét biztosító katonai helikopterekről. A gyanúsított ellen hazaárulás címén büntetőeljárást indítottak.

Tatyjana Moszkalkova orosz emberi jogi biztos a MAX-on arról adott hírt, hogy Oroszországnak eddig a kurszki régió 158 Ukrajnába hurcolt lakosát sikerült visszahoznia, és további hét ember kiszabadításán dolgozik.

Az ombudsman a Sputnik rádiónak nyilatkozva kifogásolta, hogy a nemzetközi szervezetek nem reagálnak megfelelő módon arra, hogy ukrán fogságban orosz hadifoglyokat és civileket kínoznak meg. A történteket a genfi egyezmények súlyos megsértésének nevezte, és elmondta, hogy az ilyen esetekről nyilatkozatokban tájékoztatja az ENSZ emberi jogi főbiztosát.

Oroszország rendhagyó módon a reggeli órákban mért légicsapást az ukrán fővárosra, Kijevre, a központi Függetlenség terén (Majdanon) és még két kerületben lelőtt drónok roncsai zuhantak le - közölte Vitalij Klicsko kijevi polgármester hétfőn a Telegramon.

Timur Tkacsenko, Kijev katonai közigazgatásának vezetője hozzátette, hogy az előzetes információk szerint nincsenek sérültek.

Az ukrán légierő jelentése szerint Oroszország vasárnap estétől hétfő reggelig 211 pilóta nélküli légi járművel támadta Ukrajnát, a légvédelem ezekből 194-et semlegesített, azonban tíz helyszínen 16 csapásmérő drón becsapódását, továbbá 11 helyen roncsok lezuhanását rögzítették.

Jurij Ihnat, a légierő szóvivője egy tévéműsorban kiemelte, hogy szokatlan volt a támadás, amelyet az orosz megszállók reggel hajtottak végre Ukrajna - főként Kijev és környéke - ellen.

"Valóban szokatlan támadás történt reggel, körülbelül 9 óra körül. Mintegy harminc, különböző típusú drónt irányítottak a kijevi terület felé. A nem túl jó hírek közé tartozik, hogy ezek a drónok mesh hálózatokat és más kommunikációs csatornákat használnak, így az ellenség képes irányítani őket. Különböző típusok voltak: felderítő drónok is, de a többség csapásmérő volt"

- mondta Ihnat. Hozzátette: "a jobb hírek közé tartozik, hogy az ellenséges drónok szinte mindegyikét lelőtték. A főváros központjában talált roncsok valójában az ukrán légvédelem munkájának eredményei".

A szóvivő rámutatott arra, hogy Oroszország folyamatosan korszerűsíti a drónjait: egyre kevésbé észlelhetők, és egyre nehezebb zavarni őket az elektronikai hadviselés eszközeivel.

Ivan Fedorov, a délkelet-ukrajnai Zaporizzsja megye kormányzója arról tájékoztatott, hogy orosz támadás következtében Zaporizzsja városában egy nő meghalt, egy 15 éves lányt és egy fogyatékossággal élő nőt a romok alól mentettek ki sérülten.

Ihor Terehov, Harkiv városának polgármestere közölte, hogy az orosz erők hétfőn csapást mértek egy vállalatra Ukrajna második legnagyobb településén, a támadásban az eddigi információk szerint hárman sebesültek meg.

A Harkiv megyei rendőrség nyilvánosságra hozta, hogy az elmúlt napon az oroszok Harkiv városa és a régió 18 települése ellen intéztek csapásokat. Két ember meghalt és hatan megsérültek.

A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) március 1-8. között végzett felmérése szerint az ukránok 61 százaléka támogatná a béke megteremtését Oroszországgal úgy, hogy az Egyesült Államokkal és Európával kötött megállapodás keretében Ukrajna 2027-re csatlakozna az Európai Unióhoz, területi kompromisszumok születnének, megbízható biztonsági garanciákat nyújtanának, és gazdasági helyreállítási terv készülne. A szociológusok kiemelték viszont a kérdés megfogalmazásának fontosságát a felmérés során.

Jelezték, hogy a legtöbb ukrán elutasítja az ukrán erők kivonásának ötletét a Donyec-medencéből a biztonsági garanciák fejében. Ugyanakkor, ha ezeket a kijelentéseket nem említik közvetlenül, vagy átformálják a kérdést, nagyobb az esély az országos népszavazáson való jóváhagyásra.

"A referendumra felkészítő kampány és a lakosság tájékoztatása során sok minden tisztázódik majd, de a jelenlegi helyzetben magas a népszavazás manipulálásának kockázata. Ezt figyelembe kell venni az ukrán hatóságoknak, az ukrán közvéleménynek és Ukrajna nyugati partnereinek is" - figyelmeztettek a szociológusok.